| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Ötletbörze a Tündérvölgyben
Hogyan lehet pityókahulladékból pénzt csinálni?Like-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
0
|
Az ASIMCOV és az Országos Táplálkozási Bioerőforrás Kutatóközpont (Institutul National de C&D pentru Bioresurse Alimentare – IBA) nagyszabású évkezdő rendezvényének legfőbb célja, hogy az akadémiai szféra, vagyis az egyetemek, kutatóintézetek, valamint az élelmiszer-iparban és a zöldenergia termelésben érdekelt kis- és középvállalkozások egymásra találhassanak, közös pályázatokkal jussanak erőforrásokhoz.
Összehozni a kutatókat és a vállalkozásokat
– A haladás legnagyobb akadálya a kutatók és az üzleti szféra közötti kommunikáció hiánya – summázta lapunk számára Bogdan Drăgancea mérnök, az IBA szakembere azon az előzetes találkozón Sepsiszentgyörgyön, amelyen bemutatta a Green Energy Biomassza Innovációs Klaszter tagjainak a január 19-i találkozó főbb témaköreit.
Drăgancea elmondta, az ipari kutatást/fejlesztést finanszírozó Eureka/Eurostars programokra a kommunikáció hiánya miatt 2011-ben egyetlen pályázat sem készült, és az a pénz elúszott! Az ötletbörzén elsősorban hazai és európai projektek beazonosítását és elindítását tűzték ki célul, az Eureka/Eurostars, valamint a 7-es Keretprogram kiírásainak megfelelően. Ezeket a projekt-tervezeteket 2012 tavaszáig kell benyújtani.
A szervezők arra biztatják a cégeket és a különböző intézményeket, hogy vegyenek részt ezen az ötletbörzén, keressenek friss kapcsolatokat, partnereket, és ezekkel a kapcsolatokkal társulva gondolkozzanak új pályázatokban. Drăgancea hangsúlyozta, a cégek képviselőitől minél több kérdésre számítanak, s arra kérte őket, ne üljenek a padokban, mint a jó tanulók, hanem provokálják a kutatókat.
– A kutatóknak lehetnek jó ötleteik, de ez nem azt jelenti, hogy azokat ipari szinten meg is lehet valósítani, jobb, ha a kihívás a cégek részéről érkezik, a kutatás meg hozzáfoghat a technológiai megoldások kereséséhez. A kapcsolatépítésre „szakosodott” kutató felhívta a figyelmünket arra, hogy bizony a távolságok nem kis akadályt jelentenek a pályázatok megszületésében: egy-egy bukaresti szemináriumra még eljut a brassói cégvezető, ritkán egy sepsiszentgyörgyi, de kolozsvári, nagyváradi szinte biztosan nem, ezért is fontos, hogy a kovásznaihoz hasonló rendezvényeken egymásra találjanak. A sikeres pályázatok viszonylag nagy összegeket jelenthetnek a KKV-k számára, amelyek a zöld vegyiparban, zöldenergiában, zöld anyagok előállításában, élelmiszeripari vagy mezőgazdasági hulladékok értékesítésében fejlesztenének berendezéseket, technológiákat vagy egyáltalán üzletet.
Hogyan kapjunk ingyen pénzt?
– Kevésbé összpontosítunk Kovásznán a tudományos előadásokra, inkább az európai projekteket ismertetjük, azt, hogy hogyan lehet vissza nem térítendő alapokhoz jutni. És ezeket példákkal mutatjuk be, kész pályázatokat ismertetünk. Megmutatjuk, hogyan épül fel egy pályázat, milyen költségvetési problémákra kell figyelnünk, milyen szerzői jogi aspektusai lehetnek egy-egy technológia bevezetésének. Mindezt nagyon gyakorlatiasan, mert az ötletbörzén többségben lesznek a cégvezetők, akik gyakorlati emberek – mondta Drăgancea.
Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke szerint a Brokerage Event hiányt pótol. Emlékeztetett a régi, ’89 előtti időkre, amikor törvény kötelezte az egyetemeket, hogy egy-egy szocialista iparvállalattal szerződést kössenek. Akkoriban már kevésbé figyeltek arra, hogy mennyire hatékony ez a kapcsolat, holott a szándék jónak volt nevezhető. Manapság azonban a legtöbb KKV nem engedheti meg magának, hogy saját befektetéssel kutasson, fejlesszen, technológiát találjon magának.
Ebben a pályázati rendszerben pontosan az az újszerű, hogy megtaláljuk az utat, amikor az egyetemek, kutatóintézetek egy csapatban tudnak dolgozni a cégekkel. Lényeges szempont, hogy csakis olyan pályázatok jöhetnek számításba – és erre a cégek jelenléte a garancia –, amelyeknek gyakorlati hasznuk is van. Ezekre azért is kell pályázni, mert minden kutatás egyben lutri, nem mindenik jár sikerrel. De a pályázatok feltétele, hogy a várt eredmény járjon gyakorlati haszonnal, alkalmazható legyen valamilyen gazdasági tevékenységben – mondta Bagoly Miklós.
|








