| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Miből élünk?
Háromszék a számok tükrébenLike-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
5
|
Az adatok hivatalosak, az országos és Kovászna megyére vonatkozókat is ugyanabból a forrásból, az Országos Statisztikai Hivatal havi jelentéseiből vettük. Jövedelmeket, nyugdíjasok és alkalmazottak bevételeit vetettük össze 2008 elején és 2011 júliusában, megnéztük az alkalmazottak arányát, a munkanélküliekét, a külföldi tőkével alapított cégekét, a kereskedelmi mérlegeket.
Az összehasonlításoknak pedig van értelmük, mert a benzin vagy a gázolaj ára a fővárosi kutaknál vagy Háromszéken ugyanannyi, ahogyan a villanyáram, a földgáz vagy az arany ára is, az élelmiszereké hasonlóképpen, hiszen többnyire ugyanazokat a termékeket fogyasztjuk, vásároljuk, ki több, ki kevesebb jövedelemből.
Ki dolgozik és mennyiért?
A legutóbbi hivatalos méréskor (a 2002-es népszámlálási adatok szerint) Kovászna megye aktív lakosságának a száma 87 625 személy volt (39%), ebből foglalkoztatott 71 733, ami jó arány. Akkoriban az inaktív lakosság száma 134 824 volt (60,6%).
2008 januárjában 52 090 alkalmazott szerepelt a Kovászna megyei statisztikákban, ezeknek valamivel kevesebb mint fele a szolgáltatások területén dolgozott (24 788 személy), 25 367 az iparban és az építőiparban, 1935 személy a mezőgazdaságban (plusz erdőgazdálkodásban, halászatban, vadászatban, haltenyésztésben).
Ők 2008 januárjában átlagosan 958 lej nettójövedelemmel számolhattak, legkevesebbet a mezőgazdaságban (plusz a kapcsolódó erdőgazdálkodás stb. ágazatokban) vihettek haza, átlagosan 674 lejt. A szolgáltatásokban dolgozók 1204 lejes átlaga elfogadhatónak tűnik, az ipari- és építészeti 731 lej már kevésbé.
De nézzük „a többieket”, a romániai átlagot (nem a fővárosiakat): 2008 januárjában kerek 1200 lej a nettó és 1637 lej a bruttó átlagbér. 2008 első trimeszterében 42 836 nyugdíjas Kovászna megyében átlagosan 558 lejes nyugdíjat kapott, az országos átlagnyugdíj 563 lej volt.
2008 első hónapjában még 870 külföldi tőkéjű céget jegyeztek be az országban, összesen 51 201 000 lej működőtőkével, Kovászna megyében 5 ilyen céget, a működőtőke összege 85 000 lej volt, vagyis 2448 euró.
Tavaly ősszel hány alkalmazottunk volt?
2011 júliusában (erről a hónapról van már hivatalos statisztika) Kovászna megyében az alkalmazottak száma 43 771 volt, vagyis három év után 16 százalékkal kevesebb dolgozót számoltak. Csökkent a mezőgazdaságban (plusz erdőgazdálkodásban, halászatban, vadászatban, haltenyésztésben) dolgozók száma 1205-re, a legerőteljesebb csökkenést az iparban és az építőiparban láthatjuk, 19 598-ra, ráadásul ez a 20 ezernél kevesebb „ipari” dolgozó 987 lejes átlagbérért teljesített.
A nettó jövedelem 2011 júliusában 1125 lej volt, szemben az országos 1471 lejjel. Tavaly ősszel volt 6919 regisztrált munkanélküli és 44 282 nyugdíjas, 746 lejes átlagnyugdíjjal. 2011 májusában Kovászna megyében 3 külföldi tőkéjű céget je-gyeztek be, összesen 627,8 euró tőkével. Csökkent az országosan is bejegyzett külföldi tőkéjű cégek száma, 2011 májusában 620-ra, összesen 1 000 657 euró tőkével. Kovászna megye kereskedelmi mérlege biztatóan indult 2011-ben: januárban még 255 ezer, februárban 260 ezer euró plusszal zártunk, áprilisban már 5, májusban 10 millió euró mínusszal.
Willmann Walter
|








