| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Tervezési hibákról röviden
Élettér–képLike-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
0
|
Egy épület élettartama alatt, ami rendszerint évtizedekben mérhető, bármikor előállhat olyan hatás, amire adott rossz ellenhatás a szerkezet nem megfelelő működéséhez vezethet. Ezen elégtelenségeket három kategóriába sorolhatjuk: tervezési, kivitelezési és üzemeltetési hibák.
Jelen cikkben a szerkezettervezés közben előforduló hibákról, elégtelenségekről lesz szó. Az ebben a fázisban elkövethető hibák túlnyomó része a kommunikáció hiányából fakad: a megrendelő, műépítész, szerkezettervező, épületgépész-mérnök között. Kényes téma, de sajnos nem megkerülhető a megfelelő szakmai képességekkel és kapacitással bíró tervezőcsapat kiválasztása.
A tervezési díj végösszege az építmény kivitelezési költségének 2–5%-a. Az ezen való takarékoskodás könnyen megbosszulhatja magát az épület tervének nagyobb anyag- és pénzszükségletében. Amíg egy épület a vázlatterv fázisában van, még sok lehetséges verzió létezik. Ezek közül az optimális kiválasztása nem kevés körültekintést igényel. Soha nem egyetlen jó megoldás létezik, és hosszú távon jobban megéri, ha mielőtt azonnal kész terveket követelünk, hagyunk időt egy gazdaságos szerkezet kialakítására. Érdekes és elgondolkodtató, hogyha két mérnököt megbízunk ugyanazon szerkezet megtervezésével, soha nem fogják ugyanazt az eredményt produkálni! Nagyjából persze egyeznie kell az eredményeknek, de hatalmas pénzbeli eltérés forrása lehet a nem kellő átgondoltsággal megtervezett szerkezeti modell.
Fontos szempont az is, hogy ami a tervdokumentációban szerepel, azt meg is lehessen építeni. Erre talán egyedüli és legjobb megoldás, ha a tervező már a szerkesztés idején végiggondolja az építés folyamatát. Másik hasonló jellegű tervezési hiba a hőmozgások figyelmen kívül hagyása. Ez hihetetlen igénybevételeket ébreszthet, amelyek az elmozdulások megakadályozása esetén borítékolhatóan károsodást eredményeznek. Ezeket el lehet kerülni épületszerkezeti és/vagy tartószerkezeti eszközökkel (hőszigetelés, dilatációs lehetőség biztosítása stb.).
Hiába terveztek meg egy szerkezetet erőtanilag tökéletesre, ha nem gondoltak annak korrózióvédelmére, csupán idő kérdése a tönkremenetel. Ezért kerülendő az olyan megoldások alkalmazása, ahol szennyeződés, víz meg tud állni, amihez nem lehet ellenőrzés céljából hozzáférni, ahol a gyári korrózióvédelmet helyszínen fúrt lyukakkal vagy bármi mással meg kell szakítani.
Látható, hogy milyen sok paramétertől függ, hogy a megfelelő alternatívát válasszuk ki, és mennyire szerteágazó folyamat eljutni a kezdeti vázlattervtől a kivitelezési tervekig. Az idáig leírtak persze csak tömören beszélnek az ilyenkor a figyelem központjába kerülő szempontokról. Ezen szempontoknak pedig csak a szakágak szoros és pozitív jellegű együttműködésével lehet eleget tenni, hisz az egész mindig több, mint a részek összessége.
|








