| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Lakóházunk tetőszerkezete
Élettér-képLike-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
0
|
Vidékünkön a rendszerváltásig lakóházaink tetőszerkezetei fából készültek. Csak az utóbbi időkben használják a vasbetont és az acélszerkezetet a nagyobb fesztávú és lapos tetős megoldások esetében. A hagyományos fedélszerkezetek általában az utolsó szint fölötti fa födém felett, vagy azzal egybeépített kivitelben készültek. A fedélszerkezeteket csoportosíthatjuk héjazatukkal együtt kialakított formájuk szerint, vagyis lehetnek nyereg, félnyereg, sátor, manzárd (tört), illetve ezek készülhetnek kontyolt formában is. Vannak más szempontokat is figyelembe vevő csoportosítások, melyek közül megemlíthető a tetőszerkezet geometriai és mechanikai szerkezet kialakítása.
Érdemes egy pillantást vetni, akár rászánni egy kis időt arra, hogy számba vegyük, és ellessük az elődeink által épített, jó minőségű tetőszerkezetek kialakításának apróbb részleteit. Örökölt vagy éppen most vásárolt, főleg az épített örökség részét képező lakóházak gondosan kialakított tetőszerkezetein kézzel foghatók az akkori ácsmesterek hozzáértésének jelei.
A szakszerűen kiválasztott és megfelelő időben kivágott nyers faanyagtól, a méretre vágáson és a szárításon keresztül egészen a jellegzetes ácskötések kialakításán át minden lépés magában hordozta az évszázadokon át felgyűlt tapasztalatot és intuíciót. Ezen tapasztalatok által megépített tetőszerkezeteket tálán nem is érdemes egy mérlegre helyeznünk a manapság gomba módra kinövő házak tetőszerkezeteivel, ahol – tisztelet a kivételnek – egy kis túlzással szárítás nélküli, nyers és nem megfelelő keresztmetszetű faanyag kerül beépítésre, százas szeggel összefogva.
Bármely épület egyik legkényesebb része a tető, tekintetbe véve az évente lehulló csapadék mennyiségét. A tetőszerkezet szerepe a héjazat (cserép, zsindely, bádog, pala stb.) fenntartása, mely elvezeti a csapadékot. A héjazatnak ezen túlmenően további károsító tényezők (jégeső, szélterhek, hőingadozások hatásainak mérséklése) elhárítása is a feladata. Öregebb házaink akárhány évszázada is állnak repedt vagy nedves falakkal, egy hibás héjazat vagy egy szakszerűtlenül kialakított tetőszerkezet azonban egy évtized alatt tönkreteheti valamely erős építményünket is.
Minden olyan esetben, mikor a tetőszerkezet állékonysága veszélyeztetettnek látszik, ajánlott statikus szakértői vizsgálatot rendelni. Ezek a következők lehetnek: faanyagú szerkezet mindennemű repedései, illetve keresztmetszet csökkenések, mechanikai sérülés vagy tűzkárosodás, szemmel is jól látható deformációk, gomba – vagy rovarfertőzések.
A jelen törvények szerint az építkezési engedély megszerzéséhez elég a műszaki dokumentáció szerkezeti része, ha tartalmazza lakóházunk alapozási rajzait, valamint az épület tartószerkezeti műleírását. Nagyon ritka esetben történik meg az, hogy a megrendelő kéri az épület többi szerkezete kialakításainak rajzolt részét is. A tetőszerkezet időbeli állékonysága érdekében ajánlott, főleg a tetőszerkezetek kivitelezése előtt, elkészíttetni az ehhez tartozó szerkezeti dokumentációs részt is, mert minőségi munkát csak pontos és szakszerű terv alapján lehet elérni.
|








