Általános problémává alakultak a karbantartási és állagmegóvási munkálatok elvégzéséből fakadó épületszerkezeti károsodások. Téves hozzáállás az, hogy a kivitelezés és a használatba vétel után már nem kell foglalkozni épületünkkel. Ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben is lakható, egészséges házunk legyen, majdnem mindennapos kötelességünk a lakásban megjelenő kisebb hibák azonnali kijavítása (hiányzó, eltört cserepek pótlása, az ereszcsatorna tisztítása, sérült vakolatok kijavítása, kémények pucolása, a ház közvetlen közelében feltűnő növényzet eltávolítása stb.), a további nagyobb, nehezen visszafordítható károsodások elkerülése végett.

Az épület használatba vétele után, a fent említett munkálatok mellett, az épületszerkezeteket (födémek, falak, alapok) negatívan befolyásolhatják még a funkcióváltoztatások, az új technológiai rendszerek kialakítása valamint a szakszerűtlen felújítások okozta meghibásodások.

Az épületszerkezetek egyik leggyakoribb, egyben egyik legelső figyelemfelkeltő jele a repedések kialakulása. Ezek legtöbbször hajszálrepedésként jelennek meg. Legnagyobb részét a víz (pára, csapadék, talajvíz) és a különböző kioldódott sók okozzák. Már a kisebb nedvesedések is veszélyeztethetik az épület állagát, és idővel a benne lakók egészségét is.

Egy négytagú család általában tíz liter vizet párologtat el naponta az épületen belül, a légzés, főzés, fürdés, szárítás, illetve a növények révén. Ezt a vizet el kell távolítani az ingatlan belsejéből, különben páralecsapódásokhoz vezethet. Kiemelten fontos így a gyakori, rendszeres szellőztetés.

Károsodások megjelenése esetén ajánlott kikérni a szakember (szakmérnök, szakértő, műszaki ellenőr) segítségét. A késve elvégzett javítás többe kerülhet, de az időben elvégzett korrigálással további károsodás kerülhető el. A szakszerűtlenül javított rongálódások pedig hamar kiújulhatnak, vagy további károkat okozhatnak.

Cikk megtekintve összesen: 878   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: