Mivel a tervezési folyamat összetett fogalom, az épített környezet kialakításában több szakma működik együtt. Ezeknek egyike a műépítész, akinek feladata a tervezés során a legkülönbözőbb szempontok (megbízói igények, szakmai és jogi szabályozások, funkcionalitás, esztétikum, gazdaságosság, megvalósíthatóság stb.) összehangolása.

Az együttműködő szakmák képviselői közé tartozik még a statikus- vagy szerkezettervező mérnök, akinek feladata az épületek tartószerkezetének tervezése, a rendszer meghatározása, méretezése, az ehhez tartozó számítások elvégzése. További közreműködők az épületgépész, valamint az épületvillamossági mérnök. A tervezési folyamat a megbízó és az építésziroda közötti kölcsönös összhangon, bizalmon és kapcsolattartáson alapul.

A megbízó elvárásainak megismerése után van lehetőség árajánlat adására az építésziroda részéről, melynek elfogadása után tervezési megbízási szerződés keretein belül vállalják a szerződésben foglalt feladatok elvégzését, határidővel. A tervezési munka elvégzéséhez általában a következő adatszolgáltatásra van szükség a megbízó részéről: előzetes elképzelések írásos letisztázása, tulajdoni lap, helyszínrajz, valamint a telekről topográfiai felmérés. A tervezési folyamat első lépése egy vázlatterv, ami segítséget nyújt a tervezési program letisztázására. Az elfogadott vázlatterv után készül el a tervezési eljárás során szükséges műszaki terv.

A legtöbb építési tevékenység végzéséhez a helyi építési hatóság engedélye szükséges. Az építési engedély megszerzésének előfeltétele a jogszabályokban leírt részletességű és tartalmú építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése. Az engedélyezési terv az alábbiakat tartalmazza: műszaki leírás (építészeti, épületszerkezeti), helyszínrajz, alaprajzok, metszetrajzok, homlokzatok és részletrajzok.

Az elkészült tervdokumentáció még nem elegendő az engedélyek megszerzéséhez. Az eljárás során a hatóságok az alábbiakat kérhetik, esettől függően: talajmechanikai tanulmány, közműszolgáltatók nyilatkozata (víz, gáz, villany, csatorna), esetleges szakhatóságként eljáró szervek hozzájárulása (építés-, környezetvédelmi-, vízügyi hivatal, műemlékvédelem), valamint különböző illetékek (összege épülettípustól eltérően változik).

Az építési engedély megszerzése után ajánlott, de nem minden esetben kötelező a kiviteli tervek elkészítése. A kiviteli terv az építési engedélyezési tervdokumentációnál lényegesen vaskosabb és tartalmasabb. Az így elkészült dokumentációban az épület az alapozástól a tetőig minden egyes részletében kidolgozásra kerül.

Emellett elkészíthető a tételes költségvetési dokumentáció is. Ebben részletezve vannak az építési munka során szükséges anyagmennyiségek és munkaórák. Ezek alapján lehet bekérni a kivitelezési munkákra az árajánlatot. Az engedélyek beszerzése, valamint a kivitelezővel történt szerződéskötés után kezdődhet meg az építkezés.

Cikk megtekintve összesen: 505   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: