| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Ha gomba támadja az épületet
Élettér-képLike-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
1
|
Rovatunkban ezúttal – az épületek tudatos, az emberi kéz által elkövetett beavatkozásai után – egy kevésbé tudatos, de gyakran szintén az emberi hanyagság által előidézett, az épületekre nézve különös veszélyt jelentő tényezőről, a gombásodásról, és annak is egy kiemelten veszélyes fajtájáról, a könnyező házigombáról vagy futógombáról (Merulius lacrimans, Merulius domesticus) szólunk. A beépített faszerkezeteknek legnagyobb ellensége ez a típus, egy élősdi, amely az épületekben gyakran nagy károkat okoz. A valódi házigomba csak elhalt fán tenyészik, beépített szerkezeteken fordul elő. Ahol föllépett és pusztításának gátat nem vetünk, ott rövid idő alatt nemcsak az összes faszerkezeteket, hanem a falakat, bútorokat, gyakorlatilag mindent tönkretesz.
Életfeltételei a nedvesség, a zárt levegő, közepes hőmérséklet, a félhomály vagy teljes sötétség, de közvetett napfénynél is megél. A házigomba eleinte kis fehér pontok alakjában jelentkezik a megtámadott fa felületén, majd pókhálószerű pelyhekké, foltokká, végül fonalas szövevénnyé változik át, de a helytől függően más alakzatokat is felvehet. Rendkívül alkalmazkodó. Szálai behatolnak a fal legvékonyabb hézagaiba, keresztülmennek a falakon, szövete behálózza a köveket, sőt a fémeket is, és gyorsan „vándorol” az épület egyik részéből a másikba, a földszintről az emeletre. Nemcsak régi építésű, műemlék jellegű épületek esetében fordulhat elő, hanem az új építésű házaknál is. Leggyakrabban a házak földszinti padlózata alatt lelhető fel, az általában fenyőfából készült vánkosfákon, és legelőször a padló szélein jelentkezik, a falak mentén, az ajtótokokon, azok bélésein és peremein, valamint a falburkolatokon. A padlózat meggombásodásának különböző oka lehet. Leggyakoribb eset az, hogy az épület nedves talajon áll, a talaj nedvességét a padlózatra is átviszi. Ezért felelős lehet az épület körül nem megfelelően elvezetett talajvíz, de a falakra ránőtt növényzet is ártalmas, hiszen nem engedi kellően szellőzni azokat. Meg kell említeni azt is, hogy épületszerkezetet romboló hatása mellett az egészségre is ártalmas. A megelőzés lényeges: fűteni és folyamatosan szellőztetni kell a helyiségeket, valamint a közvetlen környezetet gondozni, hogy a padlózat, a falak ne legyenek nedvesedésnek kitéve.
Ha már gomba jelenlétét észleljük, a legbölcsebb mihamarabb szakemberhez fordulni, ugyanis a könnyező házigomba kiirtásában a hagyományos házi praktikák, irtószerek nem segítenek! A gomba felületi letakarítása és a helyiség kiszellőztetése sem elegendő, mert a fa belsejében levő gombacsírákat nem képes kiölni, ezért azok idővel újból megjelennek. Az idejekorán nem kezelt épület pedig elpusztul.
|
Hozzászólások (1 elküldve):
Nagyon jól összeszedte a könnyező házigomba tulajdonságait. Annyit kiegészítésül, hogy a futógomba elnevezést régen nem használják. Ma általánosan elfogadott tudományos neve a Serpula lacrymans. (Szerintem igazából latinosan i-vel kellene írni, de a nagy többség y-al írja, biztos mert ez az elegánsabb...Rettenetes hülyeségeket szoktak a gombáról írni, ezért igazán üdítő volt a cikkét olvasni.
Tisztelettel üdvözlöm
Babos Rezső c.
egyetemi docens, faanyagvédelmi szakértő








