Az elmúlt hetekben többször is szó esett a házak különböző elemeiről és arról, hogy ezek milyen mértékben vannak hatással a környezetükre. Na de mi a helyzet a kerítéssel, a kapuval?

Régi szokás szerint a telkek közé, azok határvonalára, az utcavonalra kerítést és kaput állítunk, így nyomatékosítva és elválasztva a birtokunkban levő részt az utcától vagy a szomszéd telkétől. Ez a szükségszerű tett azonban lehetőség is egyben arra, hogy különösen az utcavonalra állított kerítés és kapu díszesebb, igényesebb legyen.

Megyénkben három típus volt különösen jellemző: a fából faragott, a kő-, illetve a téglából rakott kapu. Elválasztóként a gazdagabb, tehetősebb porták elé kőkerítés, később tégla, a szerényebbek elé deszka vagy lécezett kerítés került. A faragott, kötött fakapuk, a székely kapuk különösen Kézdiszékre voltak jellemzőek, de ezekből a 100–150 évesnél is idősebb kapukból mára már alig maradt. A megye többi részén, például Sepsiszéken a különféle hatásoknak köszönhetően kevésbé volt jellemző a székely kapu.

A háztulajdonosok ma már többféle kerítéstípus és anyag között választhatnak az igényeknek, ízlésnek és anyagiaknak megfelelően. A divat sem elhanyagolandó tényező a döntésnél. A probléma itt is abban áll, hogy a különböző szempontok között nem szerepel a környezet figyelembe vétele. Így történik meg az, hogy sok esetben a környezettől elütő kaputípusokra és idegen anyagokra esik a választás. Kevésbé tudatosul, hogy ezeknek a kapuknak igenis fontos utcaképi szerepük van, tehát a környezettől idegen anyagok használata bántóan hat.

Különösen elterjedt napjainkban a gazdagon díszített kovácsoltvas kerítés, műanyag lemezekkel, sok esetben egészen egyszerű házak előtt vagy mellett. Az összkép általában összeférhetetlenséget eredményez: egy egyszerű polgárház mellé miért van igény ezekre a „barokkos” kapukra? Ugyancsak általánossá kezdett válni az, hogy az új, modern vonalú – a hagyományos építészetünkkel homlokegyenest ellentétben álló – házak elé székely kapu kerül, pedig az egymástól merőben elütő stílusok összekeverése ritkán eredményez harmonikus összképet, mi több, a hatás legtöbbször zavarba ejtő.

Hogy mégis mit lehet tenni? Törekedni kell az egyszerűségre, a hagyományos anyagok használatára, mint például fából, lécekből készült kapu és kerítés állítására. Természetesen, hogy ez pontosan milyen formát kap, azt a közvetlenül mellette levő ház és a környezet kellene meghatározza.

Vetési Júlia – Magyarósi Imola

Cikk megtekintve összesen: 708   |   Cikk megtekintve ma: 2

Hozzáadom: