| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Milyen legyen házunk teteje?
Élettér – képLike-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
0
|
Megyénkben két alapvető tetőforma terjedt el: a nyeregtető vagy oromfalas tető és a kontyolt vagy kontyos tető. Az első két lejtős tetősíkból áll, kétoldalt háromszögű oromfalak zárják le. A kontyolt tető ezzel szemben négy ferde tetősíkkal fedett. Egy harmadik típus, amelyet gyakran felfedezhetünk környezetünkben, a csonkakontyos tető, ez tulajdonképpen átmenetet képez a nyeregtető és a kontyolt tető között. Egy, már kialakult utcaszövetben levő ház esetében fontos, hogy a már meglevő tetőformákat alapul vegyük, kövessük.
A tetőtípusokon kívül a tetősíkok hajlása is nagyon fontos aspektus. Háromszéken a tetők dőlésszögére a 40–45 fok jellemző. A cseréppel való fedésnél a minimális értéket, a 35 fokot mindenképp ajánlott betartani. Az ennél kisebb dőlésszögű vagy lapos tető az éghajlati adottságok, illetve a fedési technikák miatt nem volt jellemző tájainkra. Ez mostanában megfordulni látszik, külföldi mintákra egyre népszerűbbek a kisebb dőlésszögű tetők, és ezzel együtt az idegen fedési anyagok is elterjedőben vannak. Itt megint fontos hangsúlyozni, hogy nem mindegy, a ház hová épül: hagyományos utcaszövetbe vagy egy teljesen újonnan kialakult környezetbe. A hagyományos utcaszövet esetén alapvető elvárás, hogy alkalmazkodjunk.
Tájainkon két fedőanyag számít hagyományosnak: az égetett kerámia cserép és a fazsindely. A 20. század közepén azonban az égetett cserép tömeges térnyerésével a zsindelyezés fokozatosan visszaszorult. Ennek következtében ma a kerámia cseréppel való fedés az elterjedtebb. Megyénkben a – régen jó hírnévnek örvendő – baconi cserép volt használatos. Ezek lecserélése éppen most van folyamatban a különböző átalakítások, tetőtéri beépítések vagy egyszerűen az időjárás viszontagságai miatt.
Az új anyag megválasztásánál azonban már más szempontokat tartanak szem előtt a tulajdonosok, és ezek között ritkább esetben szerepel a környezetre való figyelés vagy a hagyományos anyaghasználat. Az elterjedtebb idegen anyagok közt van a hullámpala, amelynek piros árnyalata virító, és minden jóindulat ellenére is zavaró egy hagyományos utcaképben; de már látni kék, zöld fedésű házakat is. A fém cseréputánzatok azért nem ajánlottak, mivel erősen fénylenek, ha már bádogot használunk, akkor az legyen a hagyományos. A legtöbb tulajdonos nem gondolja meg a fedőanyag választásakor, hogy ezeknek az idegen anyagoknak az alkalmazása legalább annyira zavaróan és idegenül hat egy hagyományos környezetben, mint egy rosszul megválasztott, erős homlokzati szín.
Természetesen a megváltozott igények, az új technológiák magukban hordozzák a változást is. Hogy ez pozitív legyen, minél több szempontnak megfeleljen, ajánlatos szakember tanácsát kérni.
Vetési Júlia – Magyarósi Imola
|








