Kétféle történelem létezik: az egyiket történészek írják, akik néhány esetet kivéve azt írják, amire az éppen uralkodó hatalomnak szüksége van. A másik történelem a nép ajkán él; lelke legmélyén, mondavilágában, mesevilágában, zenevilágában. Szinte mindig ez utóbbi történelem bizonyul igaznak. Így történt ez Franciaországban, a felső-provence-i Regusse-ben is. A XVI. században a vallás- és polgárháborúk után a francia Var megyei Regusse és környéke szinte teljesen elnéptelenedett. A hagyomány szerint a vidék újranépesítésére magyarokat hívtak be. A hagyomány úgy tartja, hogy 1575 és 1600 között a Jeruzsálemi Szent János lovagrend számos magyar – főleg kézműves – foglyot váltott ki, akik Regusse és környékén (Aups, Salernes stb.) telepedtek le. Felső- Provence lakóinak lelkében ma is él a magyar telepítések emléke. A hagyomány felélesztése 1932-ben Louis Henseling megjelent munkájához, majd Jean Belgranó 1966-ban megjelent cikkéhez kötődik. Utóbbiban a következő mondatot olvashatjuk: „A XVI. század végén spanyolok és génuaiak népesítették újra Artignosc-t, a magyarokat ugyanekkor hívták be, hogy felélesszék Régusse városát. Garamvölgyi Artúr 1967-ben hat hónapot töltött Regusse-ben és környékén (Moissac-Bellevue-ben, Salernes-ben, Silans-ban Cotignacban és Foux-Amphoux-ban).” 1967-ben Illyés Gyula marseille-i barátaihoz ment látogatóba, akik elmondták, hogy a környéken – Felső-Provence-ban – sajátos emléke van a magyarságnak. Illyés Gyula ellátogatott Regusse-be. Élményeit először még 1967-ben a Népszabadság napilapban, majd 1971-ben a Hajszálgyökerek című novelláskötetében írta le. Eljutott oda, ahol a „Sappe nevet még Pappnak, a Jeant Jánosnak, a Bagarre- t Bogárnak, a Peres-t pedig egyszerűen Pirosnak nevezték. 1533- ban érkeztek ide, az akkor teljesen néptelen és félig romban lévő Régusse-be az első magyar telepesek. Végiglapozva a plébánián található anyakönyveket az első följegyzett magyarnak vélhető név: Rigódy. Nyilván az akkor sűrűn magyarok lakta Szerémség Rigód lakóhelyéről. Minderről a francia történetírás megemlékezett. Hogy Régusse és környéke magyar telep, itt van lenyomtatva előttem a megye helyi történetkönyvében is. De maguk a regusse-iek erről néhány évvel ezelőtt egy ide került hazánkfiától értesülhettek. (...) Korunk egyik legterebélyesebb problémája nyújtja idáig – a lélek mélyrétegéig – a hajszálgyökereit. Könyvről könyvre hátrafelé lapozva eddig mintegy kétszáz család magyar nevét vélték fölfedezni a Történelmi Bizottság lelkes tagjai. Miért jöttünk ide, mert hitünk szerint valamiféle árvákat, világgá sodródott testvéreket akartunk fölkeresni. Ők meg azért fogadtak szívesen bennünket, mert azt hiszik, létünk legrejtelmesebb kérdését közelíthetik meg egy lépéssel: hogy honnan eredünk, kik vagyunk. A közeli városka, Barjols a tímárjáról híres mindmáig; a hongroyeur-jeiről, a magyarosairól, ahogy a finombőr-cserzőket franciául mindmáig nevezik.” A hírre a Magyar Tudományos Akadémia megdöbbentően gyorsan reagált, és kiküldte Hegyi Klára történészt, hogy az éledező gyökereket elnyomja. Ezután e cikk írója és férje, Kiszely István kimentek Regusse-be és a környező településekre, főleg Corrensbe. Megismerkedtek Montanaro gróával és magyar feleségével, Nagy Nikével, majd elkezdődött a legújabb kutatás. Megdöbbentő mennyiségű adat és adatközlő került elő. Közben a helyi települések anyakönyvi adatai előbb Draguignanba, a járási székhelyre, majd a digne-i apátságba kerültek. A Kiszely Istvánnál végzett Pásztor Zoltán történelem-francia szakos egyetemi hallgató megtanulta a provanszál nyelvet, és kutatóútra ment Felső-Provence-ba. Elérte a begyűjtött anyakönyvi adatokat, majd eljutott a monacói hercegi levéltárba, ahol minden, a provence-i magyarokra vonatkozó dokumentumot megtalált. Ebből írta doktori disszertációját. Bebizonyosodott, hogy a helyiek történeti emlékezete erősebb minden hivatalos manipulációnál. A levendulaföldek halványkékjében és átható illatában az elszakadt kis magyar közösség is tovább él, emléküket őrzi a nemzet.

Hankó Ildikó

Cikk megtekintve összesen: 921   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: