A húszéves Ferencz Edgár úgy véli, a technológia ugyan továbbra is sokat fog fejlődni, de az emberiség nem lesz képes arra, hogy megfelelően használja az új eszközöket:

„Az új technikai eszközök miatt az emberek még lustábbak és butábbak lesznek, hiszen gombnyomásra kapják a hamburgert, a szexet pedig megoldják az interneten” – mondja. Véleménye szerint még felszínesebb emberi kapcsolatokra számíthatunk azzal, hogy a kommunikációs eszközeink fejlődnek, és pontosan a vágyaink ellenkezőjét érjük el, vagyis azt, hogy bizalmatlanok, pontatlanok leszünk.

Kelemen Lóránt tizennyolc éves, szerinte Kelet-Európa elhagyatott és nyomorgó terület lesz, a nagy cégek ugyanis keletebbre húzódnak, akik pedig tehetik, azok Nyugatra költöznek. Némi pozitívumot csak az jelenthet, hogy háborúra nem kerül sor, mivel hisz abban: felnőttünk annyira, hogy a problémáinkat erőszak nélkül is meg tudjuk oldani.

Vass Réka egyetemi hallgató kedvezőbb jövőt jósol, szerinte az arab és a távol- keleti világban a nők egyre inkább felszabadulnak majd, és ennek a kezdetét már most is láthatjuk. Ugyanakkor Nyugaton a homoszexualitást majd liberálisabban kezelik, talán a melegek házasságát is engedélyezik, ezzel együtt a katolikus egyház is változáson megy át, és megpróbálják eltörölni a cölibátust.

Meglehetősen sötéten látja a dolgokat Dénes Zoltán, aki szerint a kontinensen komoly harc fog dúlni a szaporodó muzulmán közösség és a nacionalisták között. Úgy gondolja, hogy az a jövőkép, amelyik repülő autókról és űrutazásokról szól, soha nem valósul meg, mert az emberiség még előtte elpusztítja önmagát.

Albert Ákos szerint világszerte a fiatalság (beleértve az erdélyieket is) az erkölcsi minták hiánya folytán a munkával, kultúrával és szórakozással szembeni igénytelenséget tanulja el, és ezt a „hagyományt” a következő generációk is csak átörökítik a jövőben. Ami az erdélyi magyarság jövőjét illeti, elmondja, ő Sütő András negatív vízióját látja megvalósulni, amely szerint előbb-utóbb minden kisebbség beolvad a többségbe, ez fog történni velünk is – ha nem is a következő húsz évben, akkor valamivel később.

Mit mondanak a filmek?

A legtöbbjük világháborút, az emberiséget teljesen kiirtó járványokat jósol vagy éppen egy diktatórikus világot, ahol nemcsak mi nézzük a tévét, hanem a tévén keresztül minket is figyelnek – úgy, ahogy George Orwell 1984 című regénye megfilmesített változatában is láthatjuk. A Fahrenheit 451még merészebb, a filmben minden könyvet elégetnek, ráadásul ez a tűzoltók feladatkörévé válik, azokat pedig, akik az írott kultúrát meg szeretnék menteni, megbüntetik. Pozitív jövőt jósol viszont a Star Trek-sorozat, amely szerint az emberiség egy hatalmas, csillagközi társadalom részesévé válik majd, ahol a békés együttműködés dominál, nem pedig a fegyverek ereje.

Cikk megtekintve összesen: 477   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: