Printreklám-ajánlat »
 
Bejelentkezés
Hírlevél
Email:

    TransylvanianProperties.com

            www.nutriplanet.ro






  • email Elküldöm ismerősömnek
  • print Nyomtatóbarát verzió
  • Plain text Csak szöveg
Cikk értékelés
0
Címkék
Nincsenek címkék erre a cikkre
Szerző infó
image Hírmondó
Szerző
www.kira.ro




Főoldal | Ajánló | A magyar kultúrát ünnepeltük

A magyar kultúrát ünnepeltük

Némely jeles elődünkről szégyenletesen keveset tudunk
         
Like-old ezt a cikket:
 
Like-old a Hírmondó FB oldalát:
     
image
Hozzászólások száma (a cikk alján): 0

A megye minden városában szerveztek különféle rendezvényeket, programokat január 22-e, a Magyar Kultúra Napja tiszteletére. Összeállításunkban ezekből nyújtunk ízelítőt.

190 éve, 1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc azt a költeményt, amely 1844-es, Erkel Ferenc általi megzenésítése után tüneményes gyorsasággal lopta be magát a magyarok szívébe, Magyarország és a nemzet himnuszává vált. Születésének időpontját 1989-ben az anyaországban a Magyar Kultúra Napjának nyilvánították.

Sepsiszentgyörgyön zenével fűszerezett könyvbemutatóval tisztelegtek, nemzeti imánk közös eléneklése után Tamás Sándor megyetanácselnök szólt a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termét megtöltő egybegyűltekhez. Az általa elmondottakból többek között megtudhattuk, hogy öt évvel ezelőtt ezen a napon mutatták be annak a sorozatnak az első füzetét, amely megyénk jeles szülötteinek hivatott emléket állítani, és méltatlanul elfeledett jeleseinket kell visszacsempésznie a köztudatba.

Ennek szükségességét a torjai születésű Andre de Dienes, vagyis Dienes Andor példájával érzékeltette, akiről valóban szégyenletesen keveset tudunk, pedig Marilyn Monroe fotósa volt, és a holly­woodi filmcsillag tulajdonképpen karrierjét is neki köszönhette. Az elöljáró szerint rendkívül fontos, hogy meghatározzuk a helyünket: honnan indulunk, kik vagyunk, és mit szeretnénk csinálni. Éppen ezért, mivel a Nagyjaink címet viselő sorozat ehhez hozzásegít, terveik szerint ötévenként egy vaskosabb kötetet is összeállítanak ezekből a kiadványokból. 

Honismertető kiadványok

Az ünnepi alkalomból bemutatták a Sepsiszéki Nagy Balázs és Tóth Szabolcs helytörténészek által kezdeményezett, Székelyföld települései-sorozat kezdő, még nyomdafesték illatú köteteit is. A Háromszék honismereti bibliográfiáját Jakab Albert Zsolt és Kinda István néprajzkutatók állították össze, a kiadványt Kinda ismertette. Mint kiderült, Pozsony Ferenc professzor szakmai segítsége és irányítása mellett a vidék néprajzi, egyházi, iskolai, gazdasági, művelődési, tudományos témájú dolgozatainak adatait gyűjtötték össze, ezáltal óriási segítséget nyújtva a szülőföldünket tanulmányozó jelenlegi és jövőbeli kutatók számára.

A szintén ez alkalomból kiadott Zabola-monográfiáról szerzője, a község szülötte, Pozsony Ferenc akadémikus beszélt (a képen állva), aki megállapította, hogy Zabola története visszatükrözi szűkebb pátriánk, Orbaiszék, Háromszék, sőt Erdély és a magyarság sorsának alakulását is. A kötet voltaképpen a helységben élők múltját és jelenét tekinti át, egy olyan közösségét, amely Mátyás király idejében képes volt gótikus templomot építeni, a 17. században Bethlen Gábor fejedelmünket is vendégül látta, ezen kívül számos magyar történelmi személyiség szülőhelyéül és otthonául szolgált. A Plugor Sándor Művészeti Líceum Lőfi Gellért által vezetett vonósnégyesének játéka mindvégig az esemény rangjához méltó, emelkedett hangulatot biztosított.

Elkezdődött a Gaál Mózes-emlékév

A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezték Baróton a Gaál Mózes-emlékév első rendezvényét: a Gyulai Líviusz Városi Könyvtár Pál Antal Olvasótermében az író munkásságára emlékeztek, a Baróti Szabó Dávid Líceum diákjai pedig műveiből olvastak fel. Demeter László, az író nevét viselő közművelődési egyesület elnöke megjegyezte, Gaál Mózes szülőháza épp a könyvtár előtt húzódó utca helyén volt, ennek okán javasolni fogja, hogy az felvegye híres szülöttje nevét. Írói, tanári munkásságával kapcsolatban a következőket mondta:

„Gaál Mózes műveit most már egyre többen kiadják, mindannak ellenére, hogy azokat az ’50-es években az összes magyarországi közkönyvtárból kiselejtezték. Pedig 1911-ben, egy akkor készített felmérés szerint Magyarország hetedik legnépszerűbb írója volt. Budapesten a Széchenyi István Főgimnázium alapító igazgatója volt, az iskola az ő igazgatósága alatt, az ő korszerű pedagógiai szempontjai szerint épült. Szoros kapcsolat fűzte Babits Mihályhoz, akivel kollégák voltak.”

Mint megtudtuk, a gimnázium öregdiákjai ma is szerveződnek, törekvéseiknek köszönhető, hogy Gaál Mózes igazgatói lakásánál emléktáblát helyeztek el, a közelben pedig egy utca ma a nevét viseli. Gaál Mózes életpályájának főbb állomásait Benkő Gyula könyvtáros ismertette. Ezután a diákok szemelvényeket olvastak fel az író műveiből, végül Demeter László az emlékév keretében tervezett eseményekről szólt.

„Kötelesség támogatni a tehetségeket”

Hétfőn teltházzal, illetve Jankovics Marcell filmjének, az Ember tragédiájának bemutatójával ünnepelték a Magyar Kultúra Napját a Vigadóban. Egyben a forgatókönyv alapját képező dráma alkotójának, Madách Imrének 190. születésnapi évfordulójára is emlékeztek.

A magyar kultúráról és a madáchi gondolatvilágról beszélve dr. Borcsa János irodalomkritikus kiemelte az ilyen jellegű alkalmak fontosságát, de hangsúlyozta: valójában nem a kultúra öncélú ünneplése jelenti az igazi elégtételt, hanem szellemiek teremtése, azok fenntartása. Hiszen az eredeti gondolat és az egyéni teremtő erő találkozásakor kötelesség támogatni a tehetségeket, hogy az úgynevezett „agytulajdonosok” a közösség javára fejthessék ki tevékenységüket. 

Lakatos Mihály, Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjának igazgatója bemutatta Jankovics Marcell életművét, és néhány elméleti fogódzót kínált a vizualitásában komplex mű megértéséhez. A Gusztáv, Magyar Népmesék, Fehérlófia, János Vitéz és még sok más klasszikus film alkotójának életrajza ismertetése mellett Lakatos felhívta figyelmet a 23 évig készült film jelentőségére, amely nem a dráma puszta illusztrációja, hanem a téma újragondolása, aktualizálása is egyben. Így hozta létre a művészi tehetség és az átfogó műveltség találkozása a monumentális alkotást. Az emberiség történetét felölelő rajzfilm olyan plusz gondolatokat ébreszt, amely kiegészíti a művet, és a színdarab linearitásának időbeli mélységet is ad, ezzel aktualizálva azt a másfél évszázadot, amely a mű megírása óta napjainkig eltelt.

Lakatos Mihály értelmezése segített feldolgozni a mű összetett gondolatiságát

A Szent Korona iránti tiszteletről beszéltek

Kedden az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében Kovászna is bekapcsolódott az ünnepi rendezvények sorába. A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék címmel tartottak rendezvényt, melynek során bemutatták a Szent Korona másolatát.

A teltházas esemény felvezetéseképpen Gazda József kovásznai tanár, író beszélt a Szent Korona oltalmazó szerepéről, amely a történelmi viszontagságok ellenére is megóvta a magyarságot. Ezt követően Szabó Álmos mérnök, a Magyarországon bejegyzett Szent Korona Lovagrend tagja tartott diavetítéses előadást, a korona hű másolatának jelenlétében. Bevezetőjében a lovagrendet ismertette, melynek neve eleve tükrözi tevékenységét. Mint megtudtuk, Mindszenty József hercegprímás mondását irányadóként tekintve, a gyakorlatban nagy hangsúly fektetnek a nemzetért való imádkozásra, a „Ha van egymillió imádkozó magyar, nem féltem ezt a nemzetet” mottó vezérli őket a lelki gyakorlatban.

Szabó Álmos hangsúlyozta: a Szent Korona – mint a történelmünket végigkísérő ereklye – felette áll a hétköznapok politikai csatározásainak, és megkülönböztetett tiszteletet érdemel. A rendezvényen közreműködött a Kovászna–Vajnafalva Református Egyházközség Hozsánna kamarakórusa, valamint diákok.

SzH-összeállítás

Cikk megtekintve összesen: 653   |   Cikk megtekintve ma: 1
Hozzáadom: Bookmark and Share
 
 Facebook hozzászólások:
 
 
 (Névtelen) hozzászólások:
 


  Szólj hozzá, írd meg véleményed:





  1. A hozzászólások/vélemények tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.
  2. A nem helyénvaló, mások hírnevét sértő, mások jogaiba ütköző, obszcén, törvénysértő és a reklám tartalmú hozzászólásokat töröljük.
  3. Egy hozzászólás terjedelme legtöbb 1000 leütés lehet