Onlinereklám-ajánlat »
     Printreklám-ajánlat »
 
Bejelentkezés
Hírlevél
Email:


  • email Elküldöm ismerősömnek
  • print Nyomtatóbarát verzió
  • Plain text Csak szöveg
Cikk értékelés
0

Címkék
Nincsenek címkék erre a cikkre
Szerző infó
image Hírmondó
Szerző

Szentgyörgy Pince
Főoldal | Ajánló | A politikus szonettekbe menekül

A politikus szonettekbe menekül


         
Like-old ezt a cikket:
 
Like-old a Hírmondó FB oldalát:
     
image
Bogdán László, Markó Béla és Szonda Szabolcs. Markó Béla számára a szonettek életminták (Fotó: Kocsis Boldizsár János)
Hozzászólások száma (a cikk alján): 0

Péntek este a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia Termében Markó Béla miniszterelnök-helyettes ismét költőként és irodalmárként mutatkozott be. A több mint száz szonettet tartalmazó, Visszabontás című verseskötetéről, valamint a Kié itt a tér – válogatott közéleti cikkek és előadások 1991–2009 között címmel tavaly kiadott, a ‘89-es fordulat után kialakult erdélyi magyar politikai helyzetet és annak jövőképét boncolgató könyvéről a szerzővel Bogdán László publicista és Szonda Szabolccsal, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélgetett.

Politikus és író – e két szerep köré épült a könyvbemutató. A beszélgetés első felében Markó Béla mint író-költő vallott szonettjeiről, azok témáiról és végül az ezekből kirajzolódó magánéleti megnyilvánulásairól, gondolatairól.

– Egész fiatalon megtanultam, hogy a magyar nyelvnek van egy egészen érdekes sajátossága, hiszen a költő nem egyszerűen mesterséget, hivatást jelöl, hanem minőséget is – jegyezte meg Markó. Míg politikusnak lenni tekintélyt jelent, ma már az értelmiségieknek egyre kisebb a beleszólása a közéletbe, nem úgy, mint – érdekes módon – 1989 előtt, a totalitárius diktatúrában. – Én, egyesek szerint elég későn azt mondtam, fokozatosan akarom lezárni a politikusi pályámat, és visszatérek eredeti hivatásomhoz, ami egyfajta naiv elképzelés volt a részemről – morfondírozott a szerző.

A rendszerváltást követően először 1995-ben jelent meg verse, majd 2008-ig nem alkotott. Ebben az évben kiadták két szonett-kötetét, amelyekben, ahogy Bogdán László fogalmazott, „kihívóan nem politizál; egyfajta magánéleti szféra és azok dilemmái bontakoznak ki az alkotásokból, helyszín a kert az évszakok változásaiban”. A versek visszafogottsággal szólnak szerelemről, meghitt családi pillanatokról, a természet mindennapi csodáiról.

– A politika és az irodalom az önkifejezés más-más lehetőségeit biztosítja: míg a politika a közösségi akarat kifejezése, a költészet az egyén vágyainak, örömeinek kifejezése” – mondta a költő, aki hozzátette: a szonett kötött formája életminta is számára, hiszen adott keretben mozgunk mind, van, akinek megadatik e kereteken módosítani, a nagy kihívás: ebben a feltételrendszerben mit tudunk felmutatni.

Arra a kérdésre, hogy miért a szonettet választotta kifejezési eszközül, Markó így válaszolt: – Írni nem élvezet. Amikor az ember egy érvényes szöveget befejezett, az elégtétel, de leülni a fehér papír elé, szorongás, állandó félelem, hogy sikerül-e valamit alkotni. De szeretem csinálni, ugyanakkor nem merem azt mondani, hogy élvezettel végzem, hiszen meg kell küzdeni a nyelvvel, a formával. Ennek ellenére szép feladat, ha lehetne, mindennap tenném, viszont hatalmas veszélye is van, rutinná válik, amelyet azután már nem szabad tovább művelni.

Lévai Barna

Cikk megtekintve összesen: 244   |   Cikk megtekintve ma: 1
Hozzáadom: Bookmark and Share
  1. Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!   Bejelentkezés »   Regisztráció »
  2. A hozzászólások/vélemények tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.
  3. A nem helyénvaló, mások hírnevét sértő, mások jogaiba ütköző, obszcén, törvénysértő és a reklám tartalmú hozzászólásokat töröljük.
  4. Egy hozzászólás terjedelme legtöbb 1000 leütés lehet.

Subscribe to comments feed Hozzászólások (0 elküldve):

Szólj hozzá comment