A pápai tizedjegyzékben, de száztíz év múlva, 1448-ban is még, falu volt Sepsiszentgyörgy, bár akkor már alighanem székközpont is volt, mivel Borbála királyné itt keltezi egyik oklevelét 1427 áprilisában, a következő hónapban pedig maga Zsigmond király (aki később német-római császár is volt egy személyben) törvényszéket tartott Sepsiszentgyörgyön az országnagyokkal és Sepsiszék főembereivel.

Huszonvalahány évvel később, 1448-ban pedig Hunyadi János jelenlétében itt került sor Sepsiszék közgyűlésére. Első mezővárosként (oppidum) való említése 1461-ből való, de a városi fejlődés alsó fokán állhatott még, nem volt ún. királyi mezőváros, azaz nem emelték még ki a szék joghatósága alól. Ezt sérelmezték a város polgárai Báthori István vajda előtt 1492-ben a Székelyudvarhelyen megtartott székely nemzetgyűlésen, szemben a Sepsiszék képviselőivel, érdekes, hogy utóbbiakat még a jelenlévő szász küldöttek is támogatták, nyilván a közeli Brassó lakóiról lehet szó. A vajda akkor a várost visszaítélte a szék joghatósága alá. Izgalmas fordulat pár nap múlva következett be, amikor is a vajda jobb belátásra tért, és utasította a szék főtisztjeit, hogy törvényes jogszolgáltatásában nem háborgassák tovább a várost, a kapitány, a székbíró és a szék főemberei évente csak egyszer szállhassanak meg benne, és az általuk ajándék gyanánt követelt tartozásokat engedjék el.

A város legnagyobb riválisa Brassó 30, Kézdivásárhely 31 km távolságra esett, közelebb feküdtek, 16 km-re Prázsmár és Földvár szász mezővárosok. II Ulászló parancslevélben tiltotta meg neki a vásártartást 1510-ben, nyilván Brassó nyomására. Négy évre rá a marosvásárhelyi törvényszék ítélkezett a perben. Szapolyai János vajda még az ítélethirdetés előtt elrendelte, hogy a szentgyörgyi hetipiacon ne merjenek olyan terméket árulni, amelyek után a király számára huszadot szednek, az Brassó kiváltsága volt. A későbbi, szintén vajdai ítélet még kedvezőtlenebb volt, betiltotta ugyanis a heti és országos vásárokat a városban. 1519-ben a vajda megismétli tiltását. Ezek után nagy megkönnyebbülést jelenthetett, hogy 1520-ban II. Lajos király vásártartási privilégiumot adott Sepsiszentgyörgynek.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. október 12., 15:07
    ÉRTÉKELÉS: -2

    Ujsagiro ur nagytevedeseket ir,Kell tudnia hogy ANDREAS 3 eladta az orszagot,1387 be a lengyek kiraly vette meg a orszagot.sot a luxemburgi segitettek.SIGISMUND 1437-ig elt es uralkodott,mindent amit ir nagyon hibas mert Sigismund soha se tudta hogy letezik egy Szentgyörgy.ASZT HISZEM TUDJA HOGY TRANSILVANIANAK 12oo -tol 77 fejedelme volt es
    mindenfele nemzetesüek az utolso.az apafi .

Ajánló

Tudják ők, hogy mi jó nekünk

Levette a házbizottság a szenátus plénumának napirendjéről azt a törvényjavaslatot, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánította volna. Szerintük nem világos, hogyha március idusa egy olyan nap, amit a világ összes magyarja megünnepel, akkor miért kellene pont ezt a romániai magyarok napjává tenni. Ők csak tudják, hogy nekünk mi a jó. Azt is […]

A napot az égről

A kommunista diktatúrák közismerten nem arról voltak híresek, hogy alkotmányjogi szinten eleget tettek volna egy demokratikus állammal szembeni alapvető elvárásoknak. Azon túl, hogy nem garantálták a párt és állam szétválasztását, azon alapvető állampolgári jogok sem érvényesültek a gyakorlatban, melyek alkotmányszinten rögzítést nyertek. S aki csak rákérdezett erre, az egzisztenciáját vagy akár az életét kockáztatta. El […]

Modortalan asszisztens

Október 3-án szakorvosi küldővel mentem a baróti kórház laboratóriumába vérvételre. Reggel 8.30-kor többen álltunk a nyilvántartó ablaka előtt sorszámért. Az ott dolgozó nő nagyon idegesen kijelentette, hogy a sorszám elfogyott. „Ha a labor fogadja, akkor jó, ha nem, jöjjenek holnap!” A betegek zúgolódtak, hogy ilyen korán elfogyott a sorszám. Az a gond, hogy a hölgy […]

Nyelvi fasizmus

Az új ukrán tanügyi törvény 2020 szeptemberétől életbe lépő 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, és a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, így 5. osztálytól felfelé az anyanyelv kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Döbbenetes és hihetetlen mindaz, amit ez a jogszabály takar. Ráadásul nem egy […]

Szüreti bál Zágonban

Szombaton, október 14-én ünnepelt Zágon népe. A Mikes Kelemen Művelődési Központ és a frissen alakult Mikes Kelemen Ifjai Egyesület (MKI) közös szervezésében már 10.30-kor elkezdődött a gyülekező a község központjában. Tizenöt lovas és kétszekérnyi fiatal indult el hívogatni Zágon népét estére, a helyi kultúrotthonba tartandó hagyományos szüreti mulatságba. Este nyolckor a Szikrák és Tüzes néptánccsoportok […]

Megismerni a csángó hagyományokat

A Burusnyán Néptáncegyesület szeptember 16-án kiránduláson vett részt egy pályázatnak köszönhetően. Azt szerettük volna elérni, hogy a gyerekek megismerjék a gyimesi csángó néphagyományokat, illetve a környék nevezetességeit. Első megállónkat az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum képezte Gyimesfelsőlokon, ahol Berszán atya fogadott. Gyimesbükkön meglátogattuk a tájházat, ahol a gyerekek sok mindenre rácsodálkoztak. A délután […]

Felebarátunk kése

Vallásháborúkról sokat írtak a történészek, többet, mint amennyi fohász szállott égre felebarátainkért. Ezért is fogadjuk kétséggel a „keresztény Európa” emlegetését óránként. Az ázsiai, afrikai iszlám államok nem áttéríteni akarnak bennünket – hangsúlyozom, a vallásháborúk mindenikének anyagi és politikai, uralmi okai voltak. A mai Európa lakosságának túlnyomó többsége alig se jár templomba. A keresztény Európa egyszerűen […]

Kandi fiúk, kandi politikusok

Hiába kérték többen is, hogy végre az ügyészek és törvényszéki bírák életútját ismertessék, hogy látható legyen ki dolgozott a hírszerzőknél, hiszen ez törvényellenes lenne, ez idáig ezt mindig visszautasították. De nem csak itt ügyködnek a régi szekusok és új hírszerzők. Ellepték az élet minden területét. A napokban kiderült, hogy ott hemzsegnek a politikusok között is, […]

A tanító ne ingázzon!

Az iskolák körüli vitához mi, egyszerű falusi emberek is hozzá szeretnénk szólni. Amióta minden falusi tanítót elmozdítottak a lakhelyükről, a tanítók a nap nagy részét a buszon töltik. Az iskolában 3 óránál többet nem ülnek. Nem foglalkoznak a gyermekkel. Nem ismerik a diákok otthoni körülményeit, nincsen idejük a szülőkkel kapcsolatot tartani. Iskolán kívül egy órát […]

Magyari Lajos ismét üzen

Válogatás jelent meg Magyari Lajos fordulat utáni első évben írott vezércikkeiből a beszédes Lélekcserélő idők cím alatt az Egerben élő irodalomtörténész, Lisztóczky László előszavával és Szabó Zsolt utószavával. Lapunk éveken keresztül hozta a szerző írásait, egy tisztánlátó ember száz és száz szenvedélyes állásfoglalását, melyek sokakat eligazítottak a mindennapok kusza zűrzavarában, s tették ezt egy párját […]

Öreg az idő

Azt tartja a mondás, hogy Csebres felett még a vihar se áll meg, ha félre verik a harangot, a villám is, meg a medvék is elkerülik a falut. – Sokat mondanak a népek. – A vén Incze Bálint, aki állítólag egyidős a faluval, legyintésre szánta a szót, mert jó fából farag ringó bölcsőt, aztán oda […]

Harry Potter és a Táltos-barlang

Nem szerencsés vállalkozás manapság a magyarság sorskérdéseiben állást foglalni, mert hamar támadások kereszttüzében találhatjuk magunkat. Csakhogy őseink sem dugták homokba a fejüket, és tettek idegen érdekek kedvére, hanem mindenekfelett szent küldetésüket tartották szem előtt. Ennek ellenére megalázó, hogy nincs a magyaroknak egy hiteles, egészséges története. Minden nemzetnek van dicső múltja, csak a magyarok nem találnak […]

Az elveszett kiváltságlevél

Kissé kacifántos a szentgyörgyiek pere, mely II. Lajos, a később mártírhalált halt király előtt folyt 1520-ban. A király akkor évtizedes méltatlan elnyomás és a Brassót pártoló Szapolyai vajda részrehajló tilalmai után mintegy igazságot szolgáltatott a városnak, és további fejlődésének nyitotta meg távlatait. Az akkor kiállított oklevél szerint – megtalálható a Székely Oklevéltár 2. kötetében – […]

Ha eljön az ősz…

Ha eljön az ősz, mindjárt tanévkezdés után nem sokkal a legszebb út Szovátára vezet. Lehet eső, hullhat a hó, de még inkább, ha süt a nap, mintha kivirágoznának a fák, újrazöldülnek a sárga falevelek, a felhők sem tudják beborítani az eget, mert ilyenkor Szovátán ünnep van. Nagy ünnep. No, nem a városnapokra gondolok, mely rendezvény […]

Őszi harmat után…

A legszebbek közül való búcsúénekünk kezdősorát idézgetem magamban, habár hetekben számolhatni bizonyára még, amíg hóval lepi bé a tél nyomunkat, de hogy máris őszi harmat után vagyunk, jelenleg az teljes bizonyosság. Nemcsak a nagy hegyeknek orma csillog ezüstö­sen reggelente, de a háromszéki fennsík, a mi lapos „lapályunk” is. Remény lehet ez egy hosszú, derűs őszre… […]