A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Törékeny demokrácia

A közigazgatási törvénykönyvbe (egyelőre csak a szenátus által hétfőn elfogadott formájában) belekerült, hogy ezentúl nem lesz kötelező a húsz százalékos küszöb ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok érvényesítsék a kisebbségi nyelvi jogokat. Magyarán: a helyi vagy megyei tanács akkor is úgy dönthet, hogy kiírja a megye vagy a település nevét romántól eltérő nyelven, hogyha az ott élő kisebbségek számaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte az RMDSZ.

Ebből is látszik, hogy mennyire törékeny a demokrácia Romániában. Hogy sikernek számít, hogy megengednek valamit, amit nem tilt semmi. Közhely, hogy egy jogállamban mindent szabad, amit nem tilt a törvény. Mi azonban, sajnos, még mindig ott tartunk, hogy minden tilos, kivéve azt, amit a törvény kifejezetten megenged.

Egy másik módosítás szerint nemcsak a helység, hanem az utcák, terek, parkok nevét is ki kell írni a kisebbségek nyelvén ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kíváncsian várjuk, hogy ez értelmezhető lesz-e úgy, mint Marosvásárhelyen, ahol a Strada Gheorghe Doja alá (ki lehet vajon ez az ember?), odabiggyesztették, hogy „utca”.

A törvény értelmében ezentúl magyarul lehet kommunikálni nem csak a helyi hatóságokkal, hanem a prefektúrával is, és a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokkal, mint például a közszállítási vállalatokkal, a víz- és hőszolgáltatókkal. Lehet, hogy ez Baróton nem tétel, de Zilahon, Nagyváradon és számos egykor tiszta magyar városban igenis, az.

Mi azzal tudnánk hozzájárulni a törvény alkalmazásának sikeréhez (ha ugyan el nem kaszálja a képviselőház), hogy „szoktatnánk” ehhez a román hatóságokat. Ha itt, a tömbmagyarságban, maradéktalanul élnénk legalább a meglévő jogainkkal, ha elvárnánk, hogy minden állami hatóság „tudjon magyarul”, ha használnánk a magyar kéréseket, beadványokat, még akkor is, ha ez az elején esetleg nehézkes lehet, mert akkor talán „jutna” valamennyi ebből a jogból a szilágysági, partiumi, máramarosi vagy belső-erdélyi nemzettársainknak is.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.