Kutathatnám is, mitől fél a román újságírásnak a marosvásárhelyi népsége ennyire, vajon mitől? Magas feszültséget mímelnek idegeikben, aggódnak, hogy az erdélyi és másutt is élő magyarság Romániát föl akarja darabolni (!). Ettől félnek, a mai Magyarországot terrorállamnak titulálva? Ostobaság. A magyar autonómia jogos követelése nem jelent darabolást. Arról is szóltam e félve éldegélők előtt, azért követeljük Erdély „függetlenségét”, hogy a románok ott megkaphassák az autonómiát.

Mitől félnek ezek ennyire itt, ott, a Maros mentén? Nászutunkon voltunk 1970-ben, többek között Marosvásárhelyen is, Kolozsvár után. A taxiban mondtam ifjú páromnak, milyen tiszta város, látod? Figyeled? A gépkocsi kormányzója szép, halk, de hallható magyar szóval mondta, mintha magának: van itt szemét elég, és egyre több lesz.

Ennek az ismét célba jött, ömlesztett újságírónak a nevét most az egyszer nem írom ide; ezért tőle tiszteletdíjat se kérek. Azt fejtegeti megfutamodott s menekülő logikai cigánykerekén, szó se lehet arról, hogy a sokat szenvedett Románia a világon először a (magyar) Tordán kimondott vallásszabadság napját (1568. febr. 13.) ünneppé nemesítse. Sose volt addig vallásszabadság törvénybe iktatva. Nosza, neki ismét az erdélyi maradék magyarságnak! Hogy aszongya, szó se lehet róla, és hogy háromszáz ortodox román templomot romboltunk le, és izé… Hadd említsem meg, Trianon után kötelezővé tették a román kormányok minden magyar településen román templomot építeni – saját költségen. Ment is ez, ostor alatt. Aztán magyaridőben, Észak-Erdélyben több helyen egy-egy éjszaka ökrökkel lehúzatták néhányat. Így igaz. Az is, hogy a háromszéki Sepsibükszádon a kőbánya öreg tulajdonosa által kórházra szánt nagy pénzt az ortodox egyház templomépítésre vette el. Ott istentiszteletet egyszer se láttam. Nem sorolom, csak annyit firtatok: vajon miért s mitől félnek ezek a habzsoló, ömlesztett román újságírók, hogy még nézni is jó? Az országukat megszülő nagyhatalmak most nagyon besz…rva, omlásban. Talán ezért? Nehéz lehet farfelőli szorongásban ülni a trónon.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Cioloș reformjáról

Dacian Cioloș választási reformtervezetének van egy érzékeny pontja Erdélyből nézve. A módosítás a polgármesterek esetében visszavezetné kétfordulós választási rendszert, hogy így majd elejét lehet venni a jelenségnek, miszerint akár egy relatív 10–20 százalékos többséggel is megnyerhető négy évre egy település csúcspozíciója. A demokratikus legitimációra hivatkoznak, kritérium, mely megköveteli, hogy széles társadalmi támogatottság álljon a nép […]

Kézdivásárhely főteréről

Olvastam, hogy városunk központját újratervezték, és ezt a tanács jóvá is hagyta. Elsőre azt hittem, hogy ez valami áprilisi tréfa októberben. Őseim itt laktak, és én itt lakom több mint 70 éve. Megértem három korszakot, három főteret. Az első tényleg városi piac volt, de nem csak a főtéren, hanem a múzeum alatti utcában is árulták […]

Szellem és a terméketlen dőreség

Egy brüsszeli jelentés, amelyet Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális és ifjúságügyi biztosa irányítása alatt dolgoztak ki, elmarasztalja Romániát, kiemelve a tanügyi rendszer hiányosságait. Nem meglepetés, a 3,7%, amit országunkban oktatásra-nevelésre fordítanak, vajmi kevés. Az, hogy a törvény réges-rég 6%-ot ír elő, említésre sem méltó, mert mi az, hogy törvény? Nem mai az anekdota, de […]

Barabás Misi virágmintái

Akik tudják róla, hogy a magyar nyelv és irodalom tanáraként már régóta foglalkoztatja őt általában a díszítőművészet, az nem csodálkozik, hogy nemrég kezünkbe adta az erdővidéki növényi ornamentika összefoglaló kötetét. Évekkel ezelőtt már jelentkezett az Apáczai-pályázaton egy kisebb lélegzetű munkával ugyancsak ebben a tárgykörben, de mostanra megérett a gyűjtött anyag arra, hogy tetszetős kiadvány szülessék […]

Megválaszolatlan kérdéseink

Az októberi népszavazás szerintem fölösleges pénzkidobás volt, meg figyelemelterelés, és törvénytelen is, mert az emberek szabad választási lehetőségét, jogait kérdőjelezte meg. Isten olyannak teremtette az embereket, amilyennek: melegnek, leszbikusnak, heterónak stb. Közöttük vannak énekesek, híres tudósok, papok is. Viszont nagyon kevés pap van, aki segíti az egyháza által a szegényeket, árvákat és az özvegyeket. Minden […]

Ceauşescu utódja

Déjà vu érzése van az embernek, amikor a román miniszterelnök tevékenységét követi. Most éppen az Arab-öböl államaiban „építi Románia külpolitikai kapcsolatait”. Hogy aszongya: „támogatja” a Perzsa-öböl menti Együttműködési Tanács államainak békéjét. Hát, anélkül nem is lenne ott béke, az biztos. És Románia kiemelt fontosságot tulajdonít a közel-keleti és észak-afrikai térségben uralkodó nézetkülönbségek politikai úton történő […]

A román beteg

A világhírű Angol beteg című regény és film jut eszembe. Az is mennyit szenvedett, bele is halt, de milyen gyönyörű ápolónő babusgatta addig. Nos, a román beteg (mert az, még ha magyar is, ha Romániában él, hallja eleget) rosszul lesz, pechére éjnek idején. Nosza, ott a telefon, 112, ötperces magyarázkodás után a diszpécser hölgy ígéri, […]

Fiatalság, bolondság

Mivel évek óta és folyamatosan rengeteg hírt, információt olvasni a Romániát sújtó kivándorlási hullámról, az a képzet alakulhatott ki bennünk, hogy a jelenség már tetőzött, aki akart és módjában állt, már lelépett, és lassan visszaáll minden a megszokott kerékvágásba. Csakhogy a valóságban ez korántsem így van, mivel az elvándorlás nem hogy nem állt meg, de […]

Hiánypótló monográfia

Sokféle elvárással és érzéssel vehet kézbe az ember egy tudományos igénnyel megírt munkát. Fontos ugye, hogy tárgyát kimerítő módon mutassa be, hogy általa az olvasó hiteles és hasznos információkhoz jusson, illetve hogy az olvasó tudása és tájékozottsága gyarapodjon, egyszóval, hogy gondolkozásunk és életünk részévé válhasson… Ha az illető tudományos munka tárgyát tekintve egy bizonyos olvasói […]

Amit megkövetelt a haza

Nem szándékunk visszamenőleg fényesítgetni a magyar történelmi múltat. Emlékezzünk azokra a lármafákra, vesztes meg győztes nemzeti próbákra, melyek figyelmeztetők ma is. Különösen nem szoktunk kitalálni történelmet, ahogyan teszik itt is, ott is más nemzetek. A Csíki-havasok és a Torjai hegység között ott van a Nyergestető, átjáró volt az a két medence, Háromszék és Csík között. […]

Tarlós versenybe száll

A jövő évi anyaországi helyhatósági választások legfőbb kérdése, hogy ki lesz a magyar főváros főpolgármestere. Ez nem a vidék lebecsülése, hanem annak megállapítása, hogy az anyaországi magyarság ötödét tömörítő főváros élén melyik párt jelöltje áll, és abban a pozícióban hogyan teljesít. Tarlós István két mandátuma alatt bebizonyította, jobban vezeti a fővárost elődjénél, a várost húsz […]

Megérdemelt elismerés

Mintegy négy esztendeje történt, hogy a megyeszékhelyi önkormányzat a pedagógusszövetséggel közösen dicséretre méltó lépést tett a pedagógusok irányába: abból kiindulva, hogy a rangos versenyeken rangos eredményeket elérő diákokat külön jutalmazzák, maga a minisztérium is a korábbi szokásoktól eltérően nemcsak szóban és írásban, de anyagiakban is érezteti, kinyilvánítja a nagyra értékelését, említésre méltó kezdeményezést váltottak valóra. […]

A megkopasztott nyugdíjkassza

Még jóformán alá sem írták az új nyugdíjtörvényt, máris megszólaltak a vészhuhogók, hogy nem lesz az országnak pénze kifizetni az öregeknek a megnövelt járandóságot, és előbb az ország jövőjét kell nézni, meg a gazdaság fejlesztését, majd– ha megérik – az idősek is kaphatnak egy kis kenyérre valót. Az alkotmány megfelelő szakasza kimondja: az állam köteles […]

Hideg, langyos, forró

Az anyaország 14–18 éves sportolói káprázatos teljesítményt nyújtottak Buenos Airesben, az Ifjúsági Nyári Olimpiai Játékokon. Vasárnap délutánig 12 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérem a „termés”, ez október 18-ig még gyarapodhat. Az éremtáblán vasárnap Magyarország állt a második helyen Oroszország (22-9-6) mögött, Japán (9-6-9), Kína (9-5-6) és Olaszország (7-7-9) előtt. Románia (2-3-3) a 13. helyet […]

Szomorú nap

Kevesen tudják, hogy a pedagógusoknak is van külön világnapja. Ahol erről tudomást szereztek, ott valószínű néhány pillanatig meg is álltak, arra gondolva, vajon mit is ér, mennyit is ér ma pedagógusnak lenni? Nem csupán itthon, hanem szerte a világban. Nap mint nap szembesülünk az oktatói, nevelői pálya haszontalanságával, a minap mondták, hogy egyik helyen valaki […]