Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Szerény optimizmus

A kollektív öröm épp annyira fontos egy nemzet számára, mint a társadalom alapegysége, a család számára. A magyar nemzetnek Trianon óta ritkán volt alkalma a közös öröm katarzisára, s amikor igen, mint például a bécsi döntések alkalmával, akkor sajnos az öröm forrása történelmi léptékben hamar megszűnt, az első bécsi döntés, a Felvidék zömmel magyarlakta területeinek visszacsatolása után kevesebb mint egy évtizeddel a párizsi békeszerződés visszaállította a trianoni gúnyhatárt.

Mindazonáltal 2018 pünkösdjén, a Szentlélek kiáradásának ünnepén volt okunk nemzetként is ünnepelni. A nemzeti erők egymást követően harmadszor arattak kétharmados parlamenti többséget eredményező győzelmet a választásokon, megalakult az új parlament és az új kormány, Áder János személyében először látogatott magyar államfő a moldvai csángókhoz. Ez utóbbi hatalmas jelentőségű, szimbolikus gesztus.

Miközben a valaha volt nemzeti párt, a nevére sem méltó Jobbik ott revolverezi a kormányt és a kormánypártokat, ahol éri, egyre gyakrabban áll még a megmaradásért folytatott, Brüsszellel vívott háborúban is az ellenség oldalára, az unortodox orbáni gazdaságpolitika fényes sikere nemcsak azt tette lehetővé, hogy az állam jelentős visszavásárlásokat hajtson végre stratégiai ágazatokban, hanem azt is, hogy soha nem látott mértékben támogassa a határon kívüli nemzetrészeket. Márpedig a helyzet az, hogy erre soha ilyen mértékben nem voltunk rászorulva.

A politikai elitünkön belül a „realista lényeglátók” képtelenek megszerezni a választók többségének bizalmát, a komprádor elit pedig azt sem képes már megtartani, ami a miénk volt. Mindeközben a magyar diplomácia nem feszítheti a végsőkig a húrt a Kisantant államaival szemben, hiszen e kormányok támogatására szükség van a globális háttérhatalommal a migrációs frontot vívott háborúban.

Mi más marad akkor, mint a magyar állam hathatós segítsége a legfontosabb területeken, a Sapientia Egyetem modellje mentén? A csángómagyar óvodaépítési program a magyar politika elit évszázados adóssága. Minden okunk megvan örülni annak, hogy a harmadik Orbán-kormány nekifogott ezt az adósságot törleszteni. S arra is, hogy szerény, de magabiztos optimizmussal nézzünk a jövőbe.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük