Mindenki hallhatta, olvashatta a sajtótechnika jóvoltából, mit jelent ma – még ma is – Romániában egy bukaresti meg egy székelyföldi labdarúgócsapat találkozója. Őrjöngő szurkolók felbukkannak ugyan egy-egy nagyvároson belüli találkozón is, ám ami október 1-jén Brassóban megtörténhetett, az sem egyedi, nem egyszeri, nem az első eset. Ezt hangsúlyozzuk, meg azt, hogy a román sajtó naponta hangoztatja nyíltan és százezres példányokban, hogy nekünk, magyaroknak nincs mit keresnünk itt, takarodjuk ki innen. És a sajtó is csak azért teheti, mert szabad ezt üvölteni nyílt tereken meg gyűléseken, parlamentben és a postahivatalban, intézményekben. Ne szólaljunk magyarul sehol, takarodjunk, mert jövevények vagyunk!

Előttem nem a játékvezető arca, hanem a kormányfő, a miniszterek és az ún. állambiztonsági tisztek vigyorgása tűnik föl, ha a történtekre gondolok. Meg lehet tenni ezt akkor is, ha a székelyföldi klubcsapat fele román, néger vagy német. A híradásokban xenofób megnyilvánulásnak nevezik, ha tízezrek ordítják románul, hogy takarodjunk innen, akkor is, ha a csapatban csak egy magyar van. A xenofób szó idegentől való félelmet jelent. De hát itt nem félelemről, hanem a másfélezer éve itt élő magyarok iránti gyűlöletről van szó! Arról, hogy ezt itt igenis szabad, hiszen ezt tapasztalják mindenütt, közel száz éve.

A Román Labdarúgó-szövetség ejnye-bejnyézve csóválja a fejét, és azt ígéri, jövőtől másképp lesz, másképp kell mindezt csinálni. De addig is megbüntetik az áldozatot – a székelyföldi klubcsapatot is! Ez ám a demokrácia! Agyonveretéssel fenyegetnek naponta minden szinten bennünket, s ha valahol kést is vágnak belénk, mi is bűnhődünk. Eredmény? Ja, nem a pályán, hanem lelakatolt magyar iskolákban. Ott, s mindenütt, ahol sírni is csak románul szabad.

Várjuk a nagy román nemzeti ünnep 2018-as ajándékát, az új viselkedési kódexet, mi lészen abba beleírva Románia Alkotmánya első paragrafusának védernyője alatt: Románia egységes nemzetállam. A többi nem számít.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. október 13., 14:54
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Köszönhetjük ezt a sok meghunyászkodó politikusnak akik érdekképviseletünkben saját magukat gyarapították és gyarapítják, a széthúzó nemzetünknek aki annak örül ha a szomszéd kecskéje is elpusztul,annak hogy nem vagyunk képesek értékeinkért,történelmünkért kiállni mert nincs időnk, mert hideg van, mert meleg van,mert nem érdekel, mert úgysem lesz semmi belőle, mert könnyebb feladni mindent mint kiállni és harcolni és kétszínűségünk megalkuvásunk az elmúlt években meggyőzte őket arról velünk mindent lehet mert csak siránkozunk és annál több semmi.Megérdemeljük!

Ajánló

Tudják ők, hogy mi jó nekünk

Levette a házbizottság a szenátus plénumának napirendjéről azt a törvényjavaslatot, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánította volna. Szerintük nem világos, hogyha március idusa egy olyan nap, amit a világ összes magyarja megünnepel, akkor miért kellene pont ezt a romániai magyarok napjává tenni. Ők csak tudják, hogy nekünk mi a jó. Azt is […]

A napot az égről

A kommunista diktatúrák közismerten nem arról voltak híresek, hogy alkotmányjogi szinten eleget tettek volna egy demokratikus állammal szembeni alapvető elvárásoknak. Azon túl, hogy nem garantálták a párt és állam szétválasztását, azon alapvető állampolgári jogok sem érvényesültek a gyakorlatban, melyek alkotmányszinten rögzítést nyertek. S aki csak rákérdezett erre, az egzisztenciáját vagy akár az életét kockáztatta. El […]

Modortalan asszisztens

Október 3-án szakorvosi küldővel mentem a baróti kórház laboratóriumába vérvételre. Reggel 8.30-kor többen álltunk a nyilvántartó ablaka előtt sorszámért. Az ott dolgozó nő nagyon idegesen kijelentette, hogy a sorszám elfogyott. „Ha a labor fogadja, akkor jó, ha nem, jöjjenek holnap!” A betegek zúgolódtak, hogy ilyen korán elfogyott a sorszám. Az a gond, hogy a hölgy […]

Nyelvi fasizmus

Az új ukrán tanügyi törvény 2020 szeptemberétől életbe lépő 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, és a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, így 5. osztálytól felfelé az anyanyelv kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Döbbenetes és hihetetlen mindaz, amit ez a jogszabály takar. Ráadásul nem egy […]

Szüreti bál Zágonban

Szombaton, október 14-én ünnepelt Zágon népe. A Mikes Kelemen Művelődési Központ és a frissen alakult Mikes Kelemen Ifjai Egyesület (MKI) közös szervezésében már 10.30-kor elkezdődött a gyülekező a község központjában. Tizenöt lovas és kétszekérnyi fiatal indult el hívogatni Zágon népét estére, a helyi kultúrotthonba tartandó hagyományos szüreti mulatságba. Este nyolckor a Szikrák és Tüzes néptánccsoportok […]

Megismerni a csángó hagyományokat

A Burusnyán Néptáncegyesület szeptember 16-án kiránduláson vett részt egy pályázatnak köszönhetően. Azt szerettük volna elérni, hogy a gyerekek megismerjék a gyimesi csángó néphagyományokat, illetve a környék nevezetességeit. Első megállónkat az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum képezte Gyimesfelsőlokon, ahol Berszán atya fogadott. Gyimesbükkön meglátogattuk a tájházat, ahol a gyerekek sok mindenre rácsodálkoztak. A délután […]

Felebarátunk kése

Vallásháborúkról sokat írtak a történészek, többet, mint amennyi fohász szállott égre felebarátainkért. Ezért is fogadjuk kétséggel a „keresztény Európa” emlegetését óránként. Az ázsiai, afrikai iszlám államok nem áttéríteni akarnak bennünket – hangsúlyozom, a vallásháborúk mindenikének anyagi és politikai, uralmi okai voltak. A mai Európa lakosságának túlnyomó többsége alig se jár templomba. A keresztény Európa egyszerűen […]

Kandi fiúk, kandi politikusok

Hiába kérték többen is, hogy végre az ügyészek és törvényszéki bírák életútját ismertessék, hogy látható legyen ki dolgozott a hírszerzőknél, hiszen ez törvényellenes lenne, ez idáig ezt mindig visszautasították. De nem csak itt ügyködnek a régi szekusok és új hírszerzők. Ellepték az élet minden területét. A napokban kiderült, hogy ott hemzsegnek a politikusok között is, […]

A tanító ne ingázzon!

Az iskolák körüli vitához mi, egyszerű falusi emberek is hozzá szeretnénk szólni. Amióta minden falusi tanítót elmozdítottak a lakhelyükről, a tanítók a nap nagy részét a buszon töltik. Az iskolában 3 óránál többet nem ülnek. Nem foglalkoznak a gyermekkel. Nem ismerik a diákok otthoni körülményeit, nincsen idejük a szülőkkel kapcsolatot tartani. Iskolán kívül egy órát […]

Magyari Lajos ismét üzen

Válogatás jelent meg Magyari Lajos fordulat utáni első évben írott vezércikkeiből a beszédes Lélekcserélő idők cím alatt az Egerben élő irodalomtörténész, Lisztóczky László előszavával és Szabó Zsolt utószavával. Lapunk éveken keresztül hozta a szerző írásait, egy tisztánlátó ember száz és száz szenvedélyes állásfoglalását, melyek sokakat eligazítottak a mindennapok kusza zűrzavarában, s tették ezt egy párját […]

Öreg az idő

Azt tartja a mondás, hogy Csebres felett még a vihar se áll meg, ha félre verik a harangot, a villám is, meg a medvék is elkerülik a falut. – Sokat mondanak a népek. – A vén Incze Bálint, aki állítólag egyidős a faluval, legyintésre szánta a szót, mert jó fából farag ringó bölcsőt, aztán oda […]

Harry Potter és a Táltos-barlang

Nem szerencsés vállalkozás manapság a magyarság sorskérdéseiben állást foglalni, mert hamar támadások kereszttüzében találhatjuk magunkat. Csakhogy őseink sem dugták homokba a fejüket, és tettek idegen érdekek kedvére, hanem mindenekfelett szent küldetésüket tartották szem előtt. Ennek ellenére megalázó, hogy nincs a magyaroknak egy hiteles, egészséges története. Minden nemzetnek van dicső múltja, csak a magyarok nem találnak […]

Az elveszett kiváltságlevél

Kissé kacifántos a szentgyörgyiek pere, mely II. Lajos, a később mártírhalált halt király előtt folyt 1520-ban. A király akkor évtizedes méltatlan elnyomás és a Brassót pártoló Szapolyai vajda részrehajló tilalmai után mintegy igazságot szolgáltatott a városnak, és további fejlődésének nyitotta meg távlatait. Az akkor kiállított oklevél szerint – megtalálható a Székely Oklevéltár 2. kötetében – […]

Ha eljön az ősz…

Ha eljön az ősz, mindjárt tanévkezdés után nem sokkal a legszebb út Szovátára vezet. Lehet eső, hullhat a hó, de még inkább, ha süt a nap, mintha kivirágoznának a fák, újrazöldülnek a sárga falevelek, a felhők sem tudják beborítani az eget, mert ilyenkor Szovátán ünnep van. Nagy ünnep. No, nem a városnapokra gondolok, mely rendezvény […]

Őszi harmat után…

A legszebbek közül való búcsúénekünk kezdősorát idézgetem magamban, habár hetekben számolhatni bizonyára még, amíg hóval lepi bé a tél nyomunkat, de hogy máris őszi harmat után vagyunk, jelenleg az teljes bizonyosság. Nemcsak a nagy hegyeknek orma csillog ezüstö­sen reggelente, de a háromszéki fennsík, a mi lapos „lapályunk” is. Remény lehet ez egy hosszú, derűs őszre… […]