Ha megkérdezné valaki, hogy annyi magyar ünnep között mikor lesz csángók napja, mondjuk csak nyugodtan, hiszen ezt maguk a csángók sem igénylik. Ők magyaroknak tartják magukat, mi is annak őket. Kinek jó az, ha kétszázezer emberrel kevesebb magyart tart nyílván a román hatóság? Csakis neki, főként, ha el kell(ene) számolnia a jogbéli rendtartással, amúgy keresztény európai (nem spanyol) módon.

Hadd idézzük innen, kisebbségből, a nálunk is bénítóbb kisebbségben látogatást tett P. Gegő Elek könyvét, annak is az 59. oldalon lelhető sorait. „De vannak a történt és történhető elnemzetlenedésnek még egyéb okai is.” (Külön fölhívom a kedves olvasó figyelmét az elnemzetlenedés képzett szó súlyára, szomorító szépségére, 1838-ból. – Cz.) „A moldvai magyar plébániák messze kiterjedő filiáit a missionáriusok gyéren látogatván meg, körüljárják most az oláh pópák; s ígéret szép szó és kecsegtetés által az őrnélküli nyájból igen sokat átvisznek egy más akolba, hol szőr és nyelv változtatva mekegniök kell.”

Az akadémia (Tudós Társaság) is érdeklődött tehát a túlsó, a hegyen túli magyarság sorsa iránt, le egész Galacig. Nem érdekességként kezelték tehát a 19. század elején sem a helyben maradt (!) vagy áttelepedett magyarságot.

Az ősi, egykori magyar nyelvet itt-ott alapjában, töredékeiben máig is megőrző magyar néprészt semmiképpen nem tekintették idegen csángóknak. Hogy a román papságnak a mai áldott szent napig is gondja van az elrománosításra, a csángó megnevezés szándékos ápolására, az inkább jellegzetes.

A moldvai magyarság a tovatűnt időktől a mai megpróbáltatások idején is tartja a római katolikus vallást. Ez viszont rájuk jellemző. A reformáció nem is érintette őket. Önmagukat bizalmas érdeklődők előtt ma is úgy nevezik, hogy mi, katolikusok…

Minden napjuk legyen szép, nevezetes is annyiban, hogy a hűség feszületei mellett imádkoznak, és lehetőleg – ez komoly: amennyire a román pópák engedik! – magyarul, az anyanyelvükön. Soha nem tudjuk elítélni azokat a moldvai magyar családokat, melyek kenyérgondok és verőlegények miatt kitértek eredeti hitükből, romanizáltak, de magyarul imáznak s vetnek keresztet.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Piszkos ügyek

Hivatali visszaélésre való felbujtás miatt három év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a román legfelsőbb bíróság Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt. Politikai alakulatának (PSD) a fejlemények miatt sebtében összeült végrehajtó bizottsága pedig pénteki maratoni ülésén úgy határozott, továbbra is támogatja őt tisztségei megtartásában. Döntésüket többek között az ártatlanság vélelmével indokolták. Látszólag ez rendben is […]

A helyzet változatlan

Érdekes ez az élet. Már a diktatúra bukása után bal és jobb félen egyaránt felbukkantak olyan egyének, akik jelentős tisztségeket töltöttek be a kommunista éra alatt. Most, hogy már jól eltávolodtunk attól az időtől, meglepetéssel tapasztalom, hogy a helyzet Romániában változatlan. Hogy a szocdemek között található néhány közelmúltbeli politikai bölény, az nem meglepő, de elgondolkoztató, […]

Kutyák és gyerekek

Nyár- és szabadságillatú szél bújócskázik a park kőrisfái és platánjai között. Kutyusok pórázostul kitépik magukat a gazdi babusgatása alól, mert íme, a sulinak vége, a fél város ballag, dehogy ballag: nyargal! A könyvtár felé vezető lépcsőket mászom. Előttem egy nagymama mozgássérült kislánnyal – az a cementkorlátra támaszkodva próbálja cérnavékony lábacskáit egy-egy fokkal emelni. Nekem fáj […]

Köszönjük!

Teljes szívünkből mondunk köszönetet a Tekerj egy jó célért! esemény résztvevőinek, támogatóinak és szervezőinek, hogy ilyen nagyszerű rendezvény által nyújtanak segítséget gyermekünk gyógyulásában. Tisztelettel és hálával: Imre Kristóf szülei

Árvíz Csinódon

Június 17-én múlt 7 éve, hogy felköltöztünk a csinódi tanyára. Ezalatt sok mindent megtapasztaltunk. Volt egyméteres hó, mínusz 27 C fokos hideg, orkán erejű szél, medvetámadás, farkasjárás és még sok jó és kevésbé élvezetes megtapasztalás. Pár napja, június 22-én délután hirtelen olyan vihar és felhőszakadás támadt, ami itt rég nem látott árvizet eredményezett. Legutóbb 1975-ben […]

Ők is diákok! És végzősök!

Elég furcsának tűnhet így ez a cím, de arról van szó, hogy sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a szakmunkásképző osztályok tanulói is éppen olyan diákok, mint az „okosabbaknak” tartott elméleti és szaklíceumi társaik. Igaz, nekik még az sem adatik meg, hogy akkor menjenek vakációra, mint a többiek, olyan „tele” nyaruk legyen, mint amazoknak. Persze, azzal […]

Hinni! Bízni!

Aki az átlagnál jobban ismeri, követi a sporteseményeket, könnyen megfigyelhette, hogy a labdajátékok, csapatsportok közül a labdarúgás az, ahol nem sikerült a tényleges játékidőt kiszabni. A hagyományos 90 percnek a jelentős része akár úgy is eltelhet, hogy a labda nincs játékban! Ez pedig az „időhúzó taktika” melegágya. A döntéshozók nagyon jól tudják, ha más sportágak […]

Milyen könnyű hinni!

Állítom, hozzá hasonlót keresni kell minden áron, addig és addig, amíg fölleled. Kitartásod olyan legyen ebben, akár a szükség által összerakott, eszkábált vízimalomnak, mert ilyen embert – immár olyan embert – nem lehet csatolmányokból összeillesztgetni. Keresned kell az olyan embert, akit se gátról, se garatról malmostól se ragad-sodor el a víz, nem, legfőképpen földi jólétre […]

Átvertek a tökkel!

Van egy borzasztó nagy panaszom és szörnyű csalódásom. Kézdiszentléleken él egy ember, K. Cs. székely-magyar katolikus ember, aki 2016-ban a Székely Hírmondóban tündökölt a 80-kg-os sütőtökével, erre fel 2017-ben már árulta a magokat (még fel is kellett iratkozni), képes volt 10 lejt elkérni egyetlen szemért. Vettem én is, a kisnyugdíjas, 50 lejre. Az 5 magból […]

Addig nem tűnünk el…

Most, hogy örökre eltávozott közülünk, elemi erővel törnek fel belőlem a Kányádi Sándorhoz fűződő személyes élményeim. Ezek egyike végérvényesen beleégette magát a tudatomba, és kapaszkodót nyújtott életem nehéz pillanataiban, ezért közkinccsé teszem. Hallgatásba burkolózva zötyögtünk egy rideg vonatfülkében Kolozsvár felé. Nagyenyedre érve azonban önként vállalt némaságunk is véget ért, mert iskolánk látványának a hatására felbuzogtak […]

Az RMDSZ és a btk-módosítás

Jól tette az RMDSZ, hogy megszavazta a büntetőtörvénykönyv módosításait? Bár a politikai szekértáborok narratíváit fogyasztóknak kéznél van a válasz, így kapásból rá is vágják az igent vagy a nemet – érdemes legalább egy pillanatra elemeire bontani a feltett kérdést. Az első részletkérdés úgy szólhat, hogy szükség volt-e a büntetőtörvénykönyv módosítására? A válasz tekintetében kormányoldal és […]

Esély a szórványnak

Ha minden igaz, akkor hamarosan elfogadja a román törvényhozás az újraszabott közigazgatási törvényt. A sajtóban megjelent hírek alapján az RMDSZ elégedett a tervezet szövegével, hiszen több – a magyar közösség számára fontos – ponton módosult az eredetileg beterjesztett szövegtervezet, ami Romániában a kisebbségi nyelvhasználat bővülését jelentheti.

Királyjelöltek a köztársaságban

A határokon, sőt, az óceánon túlról nézve igencsak színes egy ország Románia. Olyan, ahol bár alkotmányilag köztársaság van, tele van királyjelölttel vagy éppen királlyal. Mert a ro­máknál is már nem vajda diktálja az életet, hanem koronás király. Hogy nem mindig hallgatnak rá, sőt akad ellenkirály is, az más kérdés. De az országnak van királyi háza […]

Zidane és Jucika

Hát így, kedves olvasó, nemrég távozott a Nagy Zinedine. Három év, három BL-trófea a Reállal. Okos ember, tudja, hogy kutyavásár csak egyszer volt Pesten, a legjobb háziasszony is végül csak odakozmálja a mártást, és a kolozsvári Caritas is bebukott, mikor eljött az ideje.

Az eltitkolt kincs

Hogy más volt a történelme Erdélynek, és más Óromániának, azt az egyszerű vándor is észlelheti. Mert míg a magas Déva várát Kőműves Kelemen építette, befalazva a feleségét, addig a sem nem magas, sem nem vár árgyesi falaknál Manole mester tette ugyanazt a nejével, mivel ez is minduntalan összeomlott. És itt jön a dolgok érdekessége: Moldvában és Munténiában csak azon ritka helyeken találunk egy-egy erődítményt, ahol német mesterek jártak.