Nincs éjjeli őr, mégis fizetünk

Elmentem a nagyborosnyói polgármesteri hivatalhoz, hogy az adóelmaradásomat kifizessem, és erősen meglepődtem az összegen. Mikor hazaértem, elővettem a cetlit, és azt hittem, gutaütést kapok, mikor észrevettem, hogy még az éjjeliőrség-pénzt is visszatartották – az elmaradás 100 lej! –, holott amikor rákérdeztem, azt mondták a hivatalban, hogy ez a ház- és a telekadó, valamint a földekért kell ennyit fizetni.

1994-ben idős Kocsis Dénes és Nagy Gyula voltak az éjjeli őrök, azóta Nagy Gyula már régen meghalt, azután többet éjszaka, amikor jöttem munkából haza, soha senkivel nem találkoztam. Minden papírom megvan, utoljára 1975 júniusában fizettem éjjeliőrség-pénzt Mákos Kornél adószedőnek, azóta Nagyborosnyón nincsen éjjeli őrség. Itt az őr én vagyok, bármi történjék éjszaka, a kapum előtt vagy az udvaron, én vagyok odakint, minden kis zajra figyelek. Hogyan lehetséges az, hogy ami nincs, azt felszámolják a falu népének?

Van egy másik gondom is. A nyugdíjunkat a BRD bankhoz utaltattuk át. Most augusztusban lejárt a kártyánk, és vittem a férjemet is, hogy cseréljük ki. Az egyik bankfiókban a szolgálatban levő nő meg is csinálta a férjemét, de amikor rám került a sor, kérte a telefonomat, az pedig magyarul írta ki, hogy mit kér, erre lecsapta, és azt a választ kaptam: „nici nu pot să-l citesc, astfel nu primiți pensie” (el sem tudom olvasni, így nem fog kapni nyugdíjat). Hazaérve bementem a rendőrségre, és kérdeztem, hogy most mit csináljak, mert kártyát kaptam, de PIN-kódot nem, végül a fiatal rendőrök útbaigazítottak, akiknek köszönöm a segítséget.

Miként lehetséges az, hogy egy bankos kisasszony megalázhat engem az anyanyelvemért? Nem neki kéne megtennie minden tőle telhetőt, hogy az ügyfél szolgálatára tudjon lenni? Milyen politika ez a bank részéről?

Kovács Márta, Nagyborosnyó