Elkel ebben a rettenetes hőségben a nevetés, a derű, ám lihegések között még az is fárasztó. Na, és jelen esetben nevetségesnek is tűnik. A Magyar Írószövetség (kánikulában Ivó Szövetség a jó humorú pesti szóhasználatban) pályázatot hirdetett a minap Arany János születése 200. évfordulójának méltó köszöntésére, írásművészetének máig aranyat érő példájára stb.

A hirdetésnek van azonban egy – nem is olyan mellékes – sajátos zöngéje; azt üzeni, hogy a pályázaton csak 45 év alatti szerzők, írók és költők vehetnek részt. No, bennem rögvest világosodik a kétség: vajon kinek kije, mije a nyeremény várományosa? És ha most éppen nem valamelyik föltüremkedő íróról, költőről van rebbenésnyi reménykeltés, akkor…? Na, ezt még derűben sem, nem hogy borúban mutatjuk föl, mint egy ablaktörlő rongyot, mely már haszontalan.

Mi az ákosfalvi csengettyűs pokolvar lehet az, hogy a 45 éven fölüli írókat, költőket kivetik, mint szaros macskát? És szervezetten ám! Honnan ered ez és miért? Engem Soros Györgyék parancsára Budapesten az 1990-es évek közepén kivetettek a magyar irodalomból, az összes irodalmi és másmilyen lapokból, 2003 és 2010 között egyetlen könyvemre sem kaptam NKA (Nemzeti Kulturális Alap) támogatást, 2010 őszéig, a nemzeti kormány megalakulásáig.

Most mi, több tucatnyi könyvek megírói… szóval eszembe jut a Kohn-vicc, melyben a parancs, hogy a flamandok ide, vallonok oda álljanak, és megszólal Kohn: mi, belgák, hova álljunk…
A Magyar Írószövetség napszúrást kapott valahol, azt hiszem. Kóros a tünet. De hogy korosztályokhoz kötve lenne a földhöz veretés, illetve a gyógyítás?! És lennénk mi, 60-on, 70-en, 80-on túliak élve elhantolva?! Én magam pedig ismét, erdélyi és 23 évig székelysepsiszentbudapestikén újból kirekesztve! Vagy nem is volt megszakítás?

Magamra veszem, ami az enyém. Legfőbb bajom mindig az volt, hogy magamra vettem és veszem a nemzeti részt, és nem kupával, amivel az irodalmi díjakat mérik, hanem vékáslag. Na de nem ragozom. Idézem egy versem sorát, 1993-ból.

„Szavakat szórtam szerte szét, / disznók elé a gyöngyöket…

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Szómagyarázat

Én most a hátrányos helyzetről szólok, ám az előtt az életem második felét meghatározó román szólást idézem, a szekuritáte megyei főnökének szájából hallottam. Amikor megkérdeztem, mi bajuk velem, hogy 1982-től még csoportos kirándulásra se engedtek külföldre. Nézett a szemembe, és kérdezte, értem-e azt a román közmondást: néha a száj miatt verik a segget. – Nevettünk, […]

Ünnep a Puskásban

Egy esztendővel ezelőtt csoda született: a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában olyan műszaki kiállítás nyílt, amely kétségtelenül legalábbis a mi vidékünkön páratlan. Ám ne legyünk kishitűek, s nevezzük úgy, ahogyan azt a megálmodói kezdettől fogva emlegették. Mondjuk inkább múzeumnak, hisz a sok év alatt ezerszámra összehordott  alkatrész azóta is a helyén maradt, s lehet, ott is […]

Apró bunkóságok

Olvasom, hogy Magyarországon jól elbántak az Index újságírójával a KFC-ben, pedig csak a panaszkönyvet kérte, mert a kiszolgálás nem tűnt megfelelőnek számára. Sajnos nem kell Magyarországig menni azért, hogy az ember paraszt kiszolgálókkal találkozzon…

Tudják ők, hogy mi jó nekünk

Levette a házbizottság a szenátus plénumának napirendjéről azt a törvényjavaslatot, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánította volna. Szerintük nem világos, hogyha március idusa egy olyan nap, amit a világ összes magyarja megünnepel, akkor miért kellene pont ezt a romániai magyarok napjává tenni. Ők csak tudják, hogy nekünk mi a jó. Azt is […]

A napot az égről

A kommunista diktatúrák közismerten nem arról voltak híresek, hogy alkotmányjogi szinten eleget tettek volna egy demokratikus állammal szembeni alapvető elvárásoknak. Azon túl, hogy nem garantálták a párt és állam szétválasztását, azon alapvető állampolgári jogok sem érvényesültek a gyakorlatban, melyek alkotmányszinten rögzítést nyertek. S aki csak rákérdezett erre, az egzisztenciáját vagy akár az életét kockáztatta. El […]

Modortalan asszisztens

Október 3-án szakorvosi küldővel mentem a baróti kórház laboratóriumába vérvételre. Reggel 8.30-kor többen álltunk a nyilvántartó ablaka előtt sorszámért. Az ott dolgozó nő nagyon idegesen kijelentette, hogy a sorszám elfogyott. „Ha a labor fogadja, akkor jó, ha nem, jöjjenek holnap!” A betegek zúgolódtak, hogy ilyen korán elfogyott a sorszám. Az a gond, hogy a hölgy […]

Nyelvi fasizmus

Az új ukrán tanügyi törvény 2020 szeptemberétől életbe lépő 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, és a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, így 5. osztálytól felfelé az anyanyelv kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Döbbenetes és hihetetlen mindaz, amit ez a jogszabály takar. Ráadásul nem egy […]

Szüreti bál Zágonban

Szombaton, október 14-én ünnepelt Zágon népe. A Mikes Kelemen Művelődési Központ és a frissen alakult Mikes Kelemen Ifjai Egyesület (MKI) közös szervezésében már 10.30-kor elkezdődött a gyülekező a község központjában. Tizenöt lovas és kétszekérnyi fiatal indult el hívogatni Zágon népét estére, a helyi kultúrotthonba tartandó hagyományos szüreti mulatságba. Este nyolckor a Szikrák és Tüzes néptánccsoportok […]

Megismerni a csángó hagyományokat

A Burusnyán Néptáncegyesület szeptember 16-án kiránduláson vett részt egy pályázatnak köszönhetően. Azt szerettük volna elérni, hogy a gyerekek megismerjék a gyimesi csángó néphagyományokat, illetve a környék nevezetességeit. Első megállónkat az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum képezte Gyimesfelsőlokon, ahol Berszán atya fogadott. Gyimesbükkön meglátogattuk a tájházat, ahol a gyerekek sok mindenre rácsodálkoztak. A délután […]

Felebarátunk kése

Vallásháborúkról sokat írtak a történészek, többet, mint amennyi fohász szállott égre felebarátainkért. Ezért is fogadjuk kétséggel a „keresztény Európa” emlegetését óránként. Az ázsiai, afrikai iszlám államok nem áttéríteni akarnak bennünket – hangsúlyozom, a vallásháborúk mindenikének anyagi és politikai, uralmi okai voltak. A mai Európa lakosságának túlnyomó többsége alig se jár templomba. A keresztény Európa egyszerűen […]

Kandi fiúk, kandi politikusok

Hiába kérték többen is, hogy végre az ügyészek és törvényszéki bírák életútját ismertessék, hogy látható legyen ki dolgozott a hírszerzőknél, hiszen ez törvényellenes lenne, ez idáig ezt mindig visszautasították. De nem csak itt ügyködnek a régi szekusok és új hírszerzők. Ellepték az élet minden területét. A napokban kiderült, hogy ott hemzsegnek a politikusok között is, […]

A tanító ne ingázzon!

Az iskolák körüli vitához mi, egyszerű falusi emberek is hozzá szeretnénk szólni. Amióta minden falusi tanítót elmozdítottak a lakhelyükről, a tanítók a nap nagy részét a buszon töltik. Az iskolában 3 óránál többet nem ülnek. Nem foglalkoznak a gyermekkel. Nem ismerik a diákok otthoni körülményeit, nincsen idejük a szülőkkel kapcsolatot tartani. Iskolán kívül egy órát […]

Magyari Lajos ismét üzen

Válogatás jelent meg Magyari Lajos fordulat utáni első évben írott vezércikkeiből a beszédes Lélekcserélő idők cím alatt az Egerben élő irodalomtörténész, Lisztóczky László előszavával és Szabó Zsolt utószavával. Lapunk éveken keresztül hozta a szerző írásait, egy tisztánlátó ember száz és száz szenvedélyes állásfoglalását, melyek sokakat eligazítottak a mindennapok kusza zűrzavarában, s tették ezt egy párját […]

Öreg az idő

Azt tartja a mondás, hogy Csebres felett még a vihar se áll meg, ha félre verik a harangot, a villám is, meg a medvék is elkerülik a falut. – Sokat mondanak a népek. – A vén Incze Bálint, aki állítólag egyidős a faluval, legyintésre szánta a szót, mert jó fából farag ringó bölcsőt, aztán oda […]

Harry Potter és a Táltos-barlang

Nem szerencsés vállalkozás manapság a magyarság sorskérdéseiben állást foglalni, mert hamar támadások kereszttüzében találhatjuk magunkat. Csakhogy őseink sem dugták homokba a fejüket, és tettek idegen érdekek kedvére, hanem mindenekfelett szent küldetésüket tartották szem előtt. Ennek ellenére megalázó, hogy nincs a magyaroknak egy hiteles, egészséges története. Minden nemzetnek van dicső múltja, csak a magyarok nem találnak […]