Milyen iskola kell Sepsiszentgyörgyön?

Az Egyensúlyt az iskolákba címet viselő önkormányzati közleményből értelemszerűen megfogalmazódik kisebbségi létünk perspektívája, és annak időbeli horizontja. Fájdalmas ráébredni arra, hogy a legnagyobb kockázatot (ellenséget) saját választott vezetőink butasága jelenti.

A felsorolt adatokból kiindulva, a diáklétszám 1989-től 59%-kal csökkent. Abban az esztendőben Sepsiszentgyörgyön 3 magyar nyelvű elméleti osztály létezett (másfél a Mikóban, másfél a későbbi Mikesben). Akkor meg kellett verekedni és mérettetni a bejutásért. Akik ott végeztek, azok többsége megállta helyét a román tannyelvű egyetemeken is, ahol 18-20-an (orvosi), 8-10-en (közgazdaság) vagy 4-6-on (műszaki karokon) versengtek 1 bejutó helyért. Feltennék néhány kérdést szociológus vezetőnknek:

1. Melyek a diáklétszám csökkenésének okai és azok alkotóelemeinek struktúrája?
2. Ha ezt a fogyási rátát fenntartjuk, hány évig lesz még szükség városunkban magyar tannyelvű iskolára?
3. Milyen célokat tűztek ki ezen folyamat lassításának érdekében?
4. Milyen döntéseket hoztak ezzel a céllal?

 Továbbá mérték-e fel, melyik iskola adta a megye vállalkozói rétegének zömét, amely mindnyájunkat eltart? Tudják-e hány vállalkozó került ki az elméleti líceumainkból? Hány elméleti osztály működik ma a Mikóban és a Mikesben? Mi a helyi gazdaságstratégiai létfontossága a Refinek? Vajon mit eredményezett az egyetem Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön kettő is… Illúziók, amelyeknek nincs közük a valósághoz. A mai körülmények között két-két csökkentett létszámú elméleti osztály bőséges lenne a Mikóban és a Mikesben, ha szakembereket, vállalkozói réteget és jövőt akarunk biztosítani. Teremtsen a város munkahelyeket a fiataljainknak, mindjárt lesz gyerek is elég. De ha nekünk jó az, ha Londonban mosogatnak, megérdemeljük a kipusztulást.

(Lapunk Véleményfaláról)