Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Merevgörcsös történelem

Szinte ugyanabban az időben szavazta le a képviselőház a székelyföldi autonómia törvényjavaslatát, és kapta meg a szükséges voksszámot Ioan Aurel Pop, hogy a Román Akadémia elnöke legyen. Hogy mi a kettő között az összekötő kapocs, azt Lucian Boia, a messzeföldön elismert történész a hivatalos román történetírás nagyromán merevgörcsének nevezi.
És amíg a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nacionalizmusáról híres historikusa a nagynemzeti indulatoktól nem mentes Román Akadémia elnöke lehet, addig aligha mondanak igent bármely autonómiára a törvényhozásban. Egyszerűen azért, mert a merevgörcsös történelem hirdetői mítoszokkal teleaggatott álhistóriát tanítanak, terjesztenek és tartanak szentírásnak. Ennek alapgondolata a nagynemzeti álom.
Egyébként a román képviselőházban és szenátusban sem lelni – a magyarokon kívül – olyan embert, aki fel merné vállalni az autonómiát. Amint az államelnök Klaus Johannis többször is kijelentette, leírta, Romániában mindenki román, legfeljebb magyar, német, szerb, török stb. származású. De román. Úgyhogy mindenki legyen büszke az ország hivatalos történelmére, még akkor is, ha ez fals. Hogy ezt jobban beleverjék a magyarságba, a nemzeti ünnepet december 1-ére, a Nagy Egyesülés napjára tették.
Megalkottak ugyanis egy történelmet, amellyel manipulálják a népet. Ha nem így lenne, akkor Románia létét a közös fejedelem megválasztásától (1859), netán a két fejedelemség 1862-beli egyesülésétől számítanák, esetleg a függetlenség kikiáltásától (1877. május 10.), de végső esetben I. Károly királlyá koronázásától (1881). E dátumokat azonban olyannyira elhanyagolták az uralmon lévők, hogy a moldovaiak és bukovinaiak még napjainkban is felháborodnak ezért. Már-már ők is autonómiát kérnének. A Pop-féle nacionalistákkal, bár hatalmon vannak, nincs mit tárgyalni autonómiáról, őket nem lehet semmiről meggyőzni. Létezik a román társadalomban egy vékony réteg, akikkel beszélni lehet, de minek, hiszen félnek, nem mernek megszólalni. Pislákoló reménysugarak a Lucian Boia típusú történészek (számuk növekszik), akik a valós történelmet kezdték tanítani a népnek. Meg a nagyhatalmi szó, de erre most bizarr dolog lenne számítani.
Hát hosszú az út, amíg a merevgörcs felenged.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük