Romániában aligha akad ember, aki megmondja, hogy hány lakosa van. Nem arról van szó, hogy nem jönnek elő egy számmal, de már kiderült jó néhány ilyen adatról, hogy nem a jók, pontosak. Amikor a valahai államelnököt, Traian Băsescut akarták a bársonyfoteléből kimozdítani, több mint nyolc millióan igent mondtak erre, de az alkotmánybíróság 6-3 arányban azt szavazta meg, hogy mivel nincs meg az 50 százalék plusz egy-es voksszám, Băsescu marad a helyén. Még akkor is, ha 18.292.464 szavazópolgár közül 8.459.053 járult az urnákhoz, s ebből 87,52 százalékuk, vagyis 7.403.839 az elmozdítása mellett, vagyis „igen”-re tette a pecsétet, és csak 943.375-en, vagyis 11,15 százalékuk a „nem”-re. Persze, az alkotmánybíróság akkori számítása szerint nem jött ki a jogszabály által előírt hányad. Miután rábólintottak a visszaültetésre, derült ki, hogy rosszul számoltak. A statisztikai hivatal által ellenőrzött adatok szerint Băsescut el kellett volna távolítani, de ekkor már késő bánat volt, kimondták a maradhat szót. Bizonyos hangok szerint az EU és az Egyesült Államok is a maradása mellett kardoskodott. Ekkor ez volt az érdekük.

         Az újabb – szerintem teljesen feleslegesen megtartott, hiszen elherdáltak 164 millió lejt – népszavazáskor megint kérdőjeles lett a választópolgárok száma, a különböző források eltéréseket mutattak. Ezt az adatok dátumának eltérésével magyarázták. Fogadjuk el. De azt ne, hogy valójában nem tudják, hány személy is fog voksolni. De még azt sem, hogy hány lakosa van az országnak. A 2011-es népszámlálás ugyanis félresiklott, mivel hiányzott úgy két millió ember, a stabil népességszámot utólag 1 183 000 fővel megnövelve érték el a 20 121 541 lelket. Most 22.194.000-el számolnak, amelyből a fent említett 18.292.464 a szavazópolgár. Több statisztikus is kételkedik ebben, ráadásul jövő évben EP-képviselői és államelnök választás lesz Romániában.

S ha már a népességről beszélünk, az sem tudott, hogy ebben az országban hány magyar él. Tippelnek a fiúk, lányok. Mostanában úgy 1 millió 200 ezerre saccolják, de már láttam olyant is, hogy egy millióval számoltak. Volt valaha az RMDSZ-nek egy olyan határozata, hogy az erdélyi magyarságot megszámolják, mert ezt tudni kellene, hányan is élünk Európa e táján. Mindez azonban csak elgondolás maradt. És úgy érzem, maradni is fog.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2018. október 11., 13:12
    ÉRTÉKELÉS: -2

    Miért nincs népszámlaálási adat ?

    Válasz : 1. Azért,hogy választásokkor lehessen csalni. 2. Mert stratégia a kivándoroltak számának titokban tartása, ezt a számot csak a háttérállam tudhassa.
    Gondolom hogy a cikk írójának még az álmában sem fordult volna meg ez a két lehetőség.Jajj nem,dehogyis
    Vagy félünk kiírni a dolgokat ? Ha igen ,akkor meg miért írunk ? Azért hogy hülyeségeket írogassunk, mint pl. az “elherdált milliókat sajnálgatjuk” pocskondiázva 3 millió ember kívánságát a család definiciójának alkotmányba való rögzítésére. Vagy hashtagos ; rezisztes tetszik lenni ?

Ajánló

Hiánypótló monográfia

Sokféle elvárással és érzéssel vehet kézbe az ember egy tudományos igénnyel megírt munkát. Fontos ugye, hogy tárgyát kimerítő módon mutassa be, hogy általa az olvasó hiteles és hasznos információkhoz jusson, illetve hogy az olvasó tudása és tájékozottsága gyarapodjon, egyszóval, hogy gondolkozásunk és életünk részévé válhasson… Ha az illető tudományos munka tárgyát tekintve egy bizonyos olvasói […]

Amit megkövetelt a haza

Nem szándékunk visszamenőleg fényesítgetni a magyar történelmi múltat. Emlékezzünk azokra a lármafákra, vesztes meg győztes nemzeti próbákra, melyek figyelmeztetők ma is. Különösen nem szoktunk kitalálni történelmet, ahogyan teszik itt is, ott is más nemzetek. A Csíki-havasok és a Torjai hegység között ott van a Nyergestető, átjáró volt az a két medence, Háromszék és Csík között. […]

Tarlós versenybe száll

A jövő évi anyaországi helyhatósági választások legfőbb kérdése, hogy ki lesz a magyar főváros főpolgármestere. Ez nem a vidék lebecsülése, hanem annak megállapítása, hogy az anyaországi magyarság ötödét tömörítő főváros élén melyik párt jelöltje áll, és abban a pozícióban hogyan teljesít. Tarlós István két mandátuma alatt bebizonyította, jobban vezeti a fővárost elődjénél, a várost húsz […]

Megérdemelt elismerés

Mintegy négy esztendeje történt, hogy a megyeszékhelyi önkormányzat a pedagógusszövetséggel közösen dicséretre méltó lépést tett a pedagógusok irányába: abból kiindulva, hogy a rangos versenyeken rangos eredményeket elérő diákokat külön jutalmazzák, maga a minisztérium is a korábbi szokásoktól eltérően nemcsak szóban és írásban, de anyagiakban is érezteti, kinyilvánítja a nagyra értékelését, említésre méltó kezdeményezést váltottak valóra. […]

A megkopasztott nyugdíjkassza

Még jóformán alá sem írták az új nyugdíjtörvényt, máris megszólaltak a vészhuhogók, hogy nem lesz az országnak pénze kifizetni az öregeknek a megnövelt járandóságot, és előbb az ország jövőjét kell nézni, meg a gazdaság fejlesztését, majd– ha megérik – az idősek is kaphatnak egy kis kenyérre valót. Az alkotmány megfelelő szakasza kimondja: az állam köteles […]

Hideg, langyos, forró

Az anyaország 14–18 éves sportolói káprázatos teljesítményt nyújtottak Buenos Airesben, az Ifjúsági Nyári Olimpiai Játékokon. Vasárnap délutánig 12 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérem a „termés”, ez október 18-ig még gyarapodhat. Az éremtáblán vasárnap Magyarország állt a második helyen Oroszország (22-9-6) mögött, Japán (9-6-9), Kína (9-5-6) és Olaszország (7-7-9) előtt. Románia (2-3-3) a 13. helyet […]

Szomorú nap

Kevesen tudják, hogy a pedagógusoknak is van külön világnapja. Ahol erről tudomást szereztek, ott valószínű néhány pillanatig meg is álltak, arra gondolva, vajon mit is ér, mennyit is ér ma pedagógusnak lenni? Nem csupán itthon, hanem szerte a világban. Nap mint nap szembesülünk az oktatói, nevelői pálya haszontalanságával, a minap mondták, hogy egyik helyen valaki […]

Együtt ünnepeltünk

A sepsiszentgyörgyi Aranyszívek Nyugdíjas Egyesület vendégül látta a baróti Boróka Nyugdíjas Klub tagjait, akikkel együtt ünnepeltük az idősek napját a Park vendéglőben. Az ilyen meghitt, kedves találkozók adnak erőt, hogy sorsunkba beletörődve, bátrabban nézhessünk a jövőbe. Így, amikor a szívünk már csordultig tele lesz, amikor nem csenget ránk senki, akkor sem esünk kétségbe. Összetett kezekkel […]

Székely haza (59.)

Jakó Zsigmond bizonyította, hogy a székelység az 1562-es nagy felkelés előtt sem volt teljesen zárt, ámbátor nagyobb számú vármegyei lakos főleg Maros- és Udvarhelyszékre költözött be, Háromszék és Csík jóval kevésbé vett részt e mozgásban. A székely nemesi réteg kialakulása több évtizeden, sőt évszázadon keresztül tartott, így például a Basta generális által elrendelt 1602–03-as összeírásban […]

Dicsőségből elégtelen

Ha nem változnának intézmények, intézetek, egyáltalán, ha megállna az idő, először maguk az idősebbek, a kevésbé fiatalok unnák el magukat. Lehet ezt magunk vigaszaként is magyarázni, de előbb ránézek a magunk tablóképére. Jó ég, micsoda tanáraink voltak! És még ma is vannak néhányan. Aztán nézem az érettségi tabló címzését. Természetesen – naná! – először román […]

Szalámitaktika

Harmadik osztályos voltam, amikor szeptember tizenötödikén szokás szerint osztályonként sorban álltunk az iskola udvarán, hogy az évnyitó unalmas dumái után bevonuljunk, ki-ki az osztályába. Akkor viszont mindenki egy kis csoport – tíz-tizenketten lehettek – elsőst bámult. Könyökkel lökdöstük egymást, sugdostuk: azok románok, románul fognak tanulni. Számunkra, Aranka és Bernády városában ez abszolút egzotikumnak számított, mint […]

Kinek a feladata?

Kinek fáj, és kinek nem fáj a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ellehetetlenítése? Akikkel nap mint nap találkozom, azoknak fáj. És felteszik, feltesszük a kérdést: mit lehetne tenni, hogyan lehetne segíteni? Tüntessünk? Vonuljunk az utcákra? Lám, a vásárhelyiek egy része ezt is megtette, voltak, akik könyvvel és gyertyával jelentek meg, ám az eredmény lehangoló: úgy lett, ahogyan […]

ENSZ-jelentés

Az ENSZ-jelentést olvasva aggódni kezdtem. 2025-ig kicserélnék Európa lakosságát. Az úgynevezett – kik lehetnek ezek? – „szakértők” szerint ez a megoldás az elöregedett Európa sorsára. A nagyokosok így helyettesítenék az európai őslakosokat. Ezek a befogadott migránsok lesznek a jövő munkaerői. Soros csapata kitalálta, hogy ez a megoldás Európa betegségére, ezek lesznek a megmentőink, az új […]

A havasokból nézve

A történelmet rendelésre, kényre s kedvre ferdítők tömött sora könnyen fölismerhető. Magyarul úgy mondják, hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc is megteremtette a maga legendáit. Ahol a rabló idegen meg a halál az úr, ott könnyen megfogan a legenda is, hiszen a félelem növeli a kétségbeesést. Megmozdultak […]

Tibád Sándor Apáczai-díjas

Immár tizennyolcadik alkalommal osztják ki e hét végén Szovátán, a Teleki Oktatási Központban a tudományos munkásságért járó Apáczai-díjat. A nagy pedagógusról elnevezett díjat olyan aktív vagy az oktatásból nyugdíjba vonult pedagógusoknak ítélhetik oda, akik a katedra mellett vagy utána tudományos kutatással is foglalkoznak. A kitüntetésről kétévente a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége mellett 2014-ben létrehozott Tudományos […]