A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Megint az oktatás

Újabb ellentmondásos intézkedéssel borzolja a kedélyeket a kormánykoalíció. Most az oktatás területén portyáznak jó szándékkal felvértezett seregeik, Valentin Popa miniszterrel az élükön. A sztori röviden az, hogy a következő tanévtől kezdődően a miniszter lefaragott a nagy egyetemi központoknak járó – az ingyenes oktatást biztosító – államilag finanszírozott helyekből, azzal a „nemes céllal”, hogy ezeket a kisebb, vidéki intézményekhez csoportosítsa át.

Az indoklás meggyőző lehet, és akár igazat is adhatnánk az oktatási főmegbízottnak. Hiszen ki ne akarná, hogy erősödjenek a regionális oktatási intézményeink, ki ne akarná, hogy felkészült és képzett emberek szolgálják helyi közösségeiket? És még lehetne sorolni az érveket, nem nehéz belátni az intézkedés előnyeit. Felzárkózni kívánó szűkebb pátriánkban is találni hasonló kezdeményezéseket, és itt most elég, ha csak a Sapientia-egyetemre (igaz, ez a magyar költségvetést terheli), vagy a sepsiszentgyörgyi Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karára hivatkoznunk.

Az intézkedés azonban ott hibádzik, hogy mivel a BBTE-t is érinti a leépítés, szinte biztos, hogy a szolidaritás jegyében a létszámcsökkenés a magyar nyelvű oktatást is érinteni fogja. Pedig ha a BBTE-ből lefaragnak, ezeket a helyeket egyszerűen nincs hová átcsoportosítani, mivel máshol az országban nem zajlik állami forrásokból magyar tannyelvű egyetemi oktatás. Főleg nem humántudományi képzés, ami a jelek szerint az elsődleges elszenvedője lesz ennek az intézkedésnek. (Röviden az is idekívánkozik, hogy mindeközben Marosvásárhelyen a magyar nyelvű képzést kínáló orvosit olvasztanák be a kizárólag román nyelvű Petru Maior-egyetembe.)

Látjuk, persze, hogy csökken az ország lakossága, és túl sok a vézna bölcsész a pityókaföldeken. Spórolni is kell. Lehetséges, de a statisztikák szerint román társaikhoz képest az erdélyi magyar fiatalok jelenleg is jóval kevesebb számban kerülnek a felsőoktatásba, és még ennél is kevesebben tanulhatnak anyanyelvükön. Innen nézve nagyon nehéz komolyan venni a felzárkózásról szónoklók érveket.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.