Vessenek a vérmókusok elé, ha értem az RMDSZ ügyvezető elnökségén felállított szakmai kommunikátorok logikáját és célját a román egyesülés centenáriumának kapcsán. Ha netán valaki lemaradt volna róla, amint azt lapunkban is kifejtette Porcsalmi Bálint, és újabban maga a szervezet elnöke is megerősített a kolozsvári Szabadság napilapban, a Szövetség egy átfogó kommunikációs kampánnyal készül, Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel. Azt mondják az a szándékuk, hogy az együttélés pozitív oldalait domborítsák ki, amibe viszont az önrendelkezés, mint viszálykeltő elem, nem fér bele.

Nos, ehhez képest Kelemen Hunor a „Békés Együttélés Programját” ismertetve azzal nyit az interjúban, hogy a magyarok nem tudnak és nem is akarnak ünnepelni. Mert ez a centenárium nekik nem ünnep. Pont. A román nyelvű sajtó már át is vette a szóban forgó interjút, éppen a fent idézett kijelentést tűzve főcímbe.

Nyilván az illetékes főkommunikátorok jobban ismerik, jobban rálátnak a fölénk tornyosuló politikai gépezetek fogaskerekeire, és eszerint jelölték ki, hogy mi a helyes, mi a politikailag korrekt a centenáriumot kísérő társadalmi közvitában. De kissé nehezen érthető, hogy ez a szofisztikált „érzelmi kommunikáció” mivel tapintatosabb?

Persze nem kell hozzá sok sütnivaló, hogy belássuk, az apró-cseprő verbális torzsalkodások elkerülhetetlenek lesznek egy olyan politikai ünnep kapcsán, ami az országot két, párhuzamos nemzeti közösségre osztja. A kérdés csak az, hogy miért sértőbb, alkalmatlanabb országos közvitára egy közigazgatási törvénytervezet, ami modern jogi formába öntené az együttélés szabályait, és ami racionális vitára sarkallja a feleket, mint ez a kelemeni, érzelmi, dacos kommunikáció, ami egyszerűen elutasítja az ünnepet? Ami nem meggyőzni próbál, hanem inkább duzzog, ahelyett, hogy érvelne a közös megemlékezés feltételeiről.

Hogyan épít magának romániai jövőt az erdélyi magyarság, ha meg sem próbálja elfogadtatni a román közvéleménnyel életmódjának és gyarapodásának garanciáját, az önrendelkezést? Mert ha ezt megspórolja, olybá tűnik minden politikai erőfeszítése, mint a balladai kőművesé.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. augusztus 7., 12:36
    ÉRTÉKELÉS: 9

    Vélemény a véleményről:
    Nem értem és nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a helyi újságaink nem vették át és nem közölték le a Szbadságban megjelent interjút Kelemen Hunorral. Igy az olvasó megismerheti Pozsony János véleményét erről, aélkül, hogy ismerné a Szbadságban (aug.4) megjelent interjút.
    Az én véleményem, hogy Kelemen Hunor hozzáállása a 100 éves évfordulóhoz nagyon korrekt, időszeru és helyénvaló.
    Kérem megengedni, 2 idézetet:
    “Biztos vagyok abban, ha a román állam az elmúlt száz évben folyamatosan és nagyon nyíltan nem arra törekedett volna, hogy asszimilálja a kisebbségeket, és felszámoljon a társadalomban mindent, ami nem román, akkor talán a mai nemzedékek másképp viszonyulnának ehhez a kérdéshez.”
    ”  Nem fogják tudni azt mondani, hogy építettünk 1800 km autópályát, összekötöttük száz év után végre a történelmi régiókat. Nem számolhatnak be arról, hogy ma, ha felülsz a vonatra Bukarestben, hamarabb elérsz Balázsfalvára, mint száz évvel ezelőtt. Azt fogják tudni elmondani, hogy ma másfél órával többet utazol Balázsfalváról Bukarestbe, mint száz évvel korábban. Tehát ilyen szempontból számomra nagy kérdés, mit tud felmutatni a román állam azon kívül, hogy száz éve létezik az ország.”
    Természetesen mindenkinek szive-joga elemnni,vagy sem ünnepelni.
    Üdv. Károly

Ajánló

Amikor az állam lopja a pénzed

Azt mind tudjuk, hogy az állam szereti zsebre vágni a fizetésünk javát, elvégre azért dolgozunk, hogy adózhassunk. Legalábbis ha az ember „tisztességesen”, vagyis hivatalosan dolgozik. Aztán ha elég naiv, még azt hiszi, hogy mindaz a pénz, amit majdnem a fizetésének feleként el „vesz” tőle az állam, jól fog jönni valamikor, hát mert pl. egyszer biztos megbetegedünk, és akkor jól fog jönni a biztosítás. Na de a rideg valóság ennél szomorúbb.

Árván, családon belül

Ismét kisebbségbe kerülnénk, most már az anyaországban? Elképesztő. Állni látszik az idő, bár a gyeplő, a hám szakad, s rohanunk egyik forradalmunktól a másikig a szakadékba. Megbolygatta nem csak a kedélyünket, hanem az egyensúlyérzékünket is a tavaly ez az eszement ötlet, aztán úgy tűnt, elcsitul.

Próbáljunk mások is lenni!

Ajánlattenger mindenfelé, televíziós csatornákon, rádióadásokban ajánlanak szebbnél szebb, ragyogóbbnál ragyogóbb tájakat, élő koncerteket, megismételhetetlen eseményeket. És mondják, hogyne mondanák, a csillagászati árakat is, sőt, Magyarországon egy igen „okos” fej azt is kitalálta, valahol a Balaton partján, nyilván mesés környezetben külön tábort szervezzenek miniszterek, államtitkárok, egyszóval „nagy kutyák” gyerekeinek, természetesen azzal a rejtett vagy el nem […]

Rendületlenül, angolosan

1. Szombaton és vasárnap a sportszerető ember úgy érezhette magát, mint Buridán szamara. A középkori skolasztikus példázatban egy éhes-szomjas szamár előtt egyenlő távolságban volt a széna és a víz, és a csacsi addig bólogatott jobbra-balra – igyak-e először vagy inkább egyek? – hogy étlen és szomjan pusztult el. Természetesen, aki a Hírmondót választja olvasmánynak csakis […]

Párhuzamos világ

Bibó István megannyi súlyos tévedése mellett megajándékozta a magyarságot néhány egyszerű, könnyen megjegyezhető, és megfelelő alkalmakkor jól idézhető, aforizmaértékű gondolattal. Ezek egyike, hogy a politikában nem lehet hazudni, még pontosabban, hosszú távon nem lehet hazudni, mert a hazugság lelepleződik. Ez persze még ebben a Bibó által finomított változatban sem fedi teljesen a valóságot, de annyi […]

„Fél véka ezüst, fél véka arany”

Szinte balladai a levél. „Tizenkét nagykövet összetanakodék, tiszta Romániát, hogy felépítenék. Hogy felépítenék fél véka ezüstért, fél véka ezüstért, fél véka aranyért.” S ennek érdekében „befalaznák” Laura Codruţa Kövesit a korrupcióellenes ügyészség főügyészének székébe, mindörökre. Szinte megható a levél, ha nem lehetne tudni, hogy fránya fél véka ezüst és fél véka arany a cél. Vagyis, […]

Csodálatosak!

Más sportágakban, más csapatok számára is példaértékű, követendő és oktatásra érdemes az, amit a magyar női U20-as kézilabda-válogatott véghezvitt a debreceni világbajnokságon.

Pogány keresztelők

Nem jó időben és helyen születtem, ám néhány illanó évtized alatt megértem és megéltem két ország állampolgáraként, tél-túl otthon, három társadalmi rendszert. Szinte minden okom megvolt, hogy meg ne bánjam. Bölcsőm körül fogait csikorgatva üvöltött a romániai fasizmus. Jött a Román Kommunista Párt, hogy rendet teremt. Aztán a műanyag forradalom, mely visszarémített Székelyföldre, elanyátlanodva az […]

100 évnyi hétfő

A magyarok kollektív tudatának 100 éve már, hogy amolyan hétfő reggeli ébresztőórájává, bosszantó csengőhangjává vált a trianoni békeszerződés emlékezete. Évente többször is kiugrasztja a történelmietlen szendergés mézédes álmából a „köztudatlan”, a nagy politikai narratíváktól (többnyire) mentes, a szubjektív időkronológiát követő mindennapokat. Trianon emlékezetpolitikai gyakorlata kizökkentené az időt a felejtés és elmúlás felé gravitáló természetes medréből, […]

Cáfol a UPC

Július 5-i lapszámunkban megjelent, Búcsút vett a UPC az Antennáktól című rövidhírünkre reagált Szabó Judit, a UPC Románia képviselője. „A UPC-nek szerződése van az Antena TV Group-pal a csatornák közvetítésére, és nem lesz kivéve az Antena 1, Antena 3, Antena Stars, Happy Channel és a ZU TV a hálózatunkból” – írta a kábelszolgáltató cég képviselője. […]

Valaki tegyen már valamit!

Aki a nagyborosnyói állomástól az új negyed mellett elhalad, a nap bármely szakában, az készüljön fel a rengeteg kutyára. Ha a sofőrök a kutyák életét akarnák megmenteni, akkor a sáncba köthetnek ki. A bicikliseknek jó esetben ott marad egy darab a nadrágjukból. A gyalogosok, ha élelemmel teli zsebbel jönnek, és van annyi idejük, hogy élelmet […]

Ki írta alá a szerződést?

A Barátosi Polgármester Hivatal a kéthavi nyugdíjamból levonatott 714 lejt, jogtalanul. Azért jogtalanul, mert mi nem kötöttünk szerződést a Tega Rt.-vel, és nem is dolgozott nekünk, tehát kötelességünk sincs feléja. Aki megkötötte a szerződést, az fizessen! Kérem a polgármester urat, hogy nevezze meg, ki írta alá a szerződést a Tegával, azok nevében, akik nem tették […]

Fogytán a papír, a kékszesz

Dehogy is véges az átverés, a semmibe vétel, kietlen hazánkban! A széles dolgozó tömegek (párturalom megfogalmazása, hazai továbbéltetés) nem átélik ezt, hanem naponta ebben a nyomorúságban taposnak, tehetetlenül. Századszor is merészelt a sajtó írni minderről, rá se…, esetleg ráköpnek, de változás semmi. Hadd idézzünk vidám szilveszteri kabaré szintű esetet a mából! A beteg két órát […]

A „különleges” társaság

Annak, hogy július 1-től felemelték a nyugdíjpont értékét 100 lejjel, elérve a 1100 lejt, mindenki örvend. Persze, a kisnyugdíjasoknak jól jön az a plusz száz lej, el kell mondanunk azonban, hogy az öregkorban adott összegeket egyáltalán nem a társadalmi méltányosság szerint fizetik. Egyszerűen azért, mert akadnak „különlegesebb” emberek, akik úgymond speciális nyugdíjat kapnak. Tehát öregségjövedelmüket, […]

Ismerkedjünk a közigazgatási törvénnyel 3.

Nem könnyű eldönteni, hogy az ember komorodjon, vagy viduljon az ellenzék közigazgatási törvénytervezet támadó érvein. Éppen az a friss hír, hogy összeölelkeztek és közös szellemi erővel rohamozzák meg az Alkotmánybíróságon. Persze, nem is akármelyik pontján óvják, hanem – minő meglepetés! – a romániai kisebbségek nyelvhasználati garanciáit is kipikkelték maguknak. Kik? Hát a Nép barátai: Băsescu […]