Emlékszem, az osztrák határ menti Őrségben járva rögtön szemünkbe tűnt, mennyire hasonlít az ottani magyarok nyelve, habitusa és népi építkezése például a székelyföldihez, s a turistakalauzok nem is titkolják, hogy Szentgotthárd és környéke valamikor székelyek telephelye volt az oklevelek tanúsága szerint is, s hogy azok leszármazottai ma is ott élnek. Lapunkban nemrég közölt dolgozat részletesen elemezte a történelmi kútfőket, az elérhető bizánci, arab, magyar és egyéb krónikákat, régészeti bizonyítékokat, melyek alapján két fő elmélet alakult ki a székelyek eredetét illetően. Nem ismételhetjük meg a részletes ismertetést, csak felvázolnók, miben is állnak a két feltevés állításai.

A máig rejtélynek számító kérdés egyik megoldási kísérlete szerint a székelyek eredetileg a magyarsághoz csatlakozott katonai segédnép lennének. A katonai hagyomány továbbélését mai magatartásmintákban is tetten érhetjük, a vásárhelyi véres március forgatagában gondoljunk csak arra, hogy a felfegyverzett hordákkal szembeforduló békés tüntetők teljesen spontánul tették a dolgukat, mikor sikeres önvédelemre fejlődtek fel a szükség szorításában. Riporterként bukkantam Uzonban a nyomára annak, hogy még a huszadik század közepén is jelentősége volt annak, ki volt katona és ki más rendű a falun belül; ez kihatott sorsa alakulására, házassági esélyeire például. Családi hagyomány őrizte meg a nemesi „kutyabőr”, a lófői vagy gyalogkatona felmenők emlékét, ez a lustrák közzétett feljegyzéseivel is bizonyítható. (Lásd a Székely Oklevéltár köteteit, Imreh István és Egyed Ákos idevágó műveit.)

Az elveszett magyar ősgesztából ihletődött Anonymus, Kálti Márk, Kézai Simon, Bonfini és sokan mások sem tudták megkerülni a székelyek létének magyarázatát krónikáikban, e népelem ugyanis nem tartozott az elhanyagolhatók közé. Aki krónikás adott magára, valamilyen leírással és magyarázattal kellett szolgálnia az olyannyira kényes keleti határok védőiről, a királyi hadak fontos osztagáról. A következőkben Kordé Zoltán történész összefoglalásában ismertetjük az említett elméletet.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Bérverseny?

Az egyik, visszakézből állandóan „kiátkozott” készruhagyár 2000-2500 lejes nettófizetést ígér lapunkban közzétett hirdetésében a munkavállalóknak. Nem rossz pénz. A reklámból ugyan nem derül ki, hogy milyen munkakörre keresik a „dolgozókat”, sem az, hogy milyen végzettséget, esetleg szakmai tapasztalatot kérnek, és az sem, hogy miként számolják a „napi 8-9 órás munkaidőt”.

Hogyan legyünk népszerűek?

Vannak emberek, akik csak úgy fogadják el az életet, ha a figyelem központjában vannak. Bármit megtesznek a népszerűségért. Nem a patologikus valóságshow-s csodabogarakra gondolok, azok csak a már beteg nézők elméjét turbózzák még betegebbre, hanem közszereplőkre, akik sajnos mindenkinek ártanak.

Egységes magyarellenesség

Az elmúlt napok magyarellenes nyilatkozatait, gyűlölettel telített szónoklatait, valamint soviniszta, fasiszta kirohanásait lehetetlen egyenként elemezni és megválaszolni. Elég azonban közülük kettőt, a volt és jelenlegi államfőét kiragadni annak érzékeltetésére, miként viszonyul a román politikum az erdélyi magyarsághoz, de az ilyenkor elengedhetetlen tanulságok is levonhatók belőlük.

Milyen likból milyen szél!

Hogy mennyire kell a hatalom! Már meg sem lep bennünket határokon innen és túl, hogy eladná, most éppen Băsescu apját anyját fél marék mocskos szavazatért. Amúgy meglettünk volna Băsescu legújabb dühkirohanása nélkül is – úgy is értem, hogy amúgy nélküle is megalázva valánk –, de ez az ötlete, hogy március 15-én mehetünk földünkről s kertünkből Budapestre ünnepelni…

A kisebbségi pragmatizmus védelmében

Azon, hogy a kormányválság hevében a szociáldemokratákkal alkudozó RMDSZ mekkora kőnackó hőzöngést volt képes kiváltani az európer román ellenzékből, igazándiból nincs miért csodálkozni.

Tomori Pál esete a székelyekkel

A székelyek háromkötetes történetében Péterfi Bence ismerteti a betelepedés után kialakult székely társadalom rétegszerkezetét. Idézi Brodarics István, a mohácsi csata történetét megíró korabeli történész véleményét arról, hogy „e harcias és vad nép” – mármint elődeink – közül „senki sem nemes és nem paraszt, mindannyian ugyanazon jog szerint ítéltetnek meg, akárcsak a svájciak”. A szerző telitalálatnak tartja a svájci szabadparaszti világgal való összehasonlítást. (Milyen kár, hogy jelenük viszont eltérő!)

Csapdát állítottak nekünk

Európában és talán a világon is példátlan módon vasárnap a hatalmon lévő román pártkoalíció bizalmatlansági indítványt terjesztett be saját kormánya ellen a parlamentben.

Miért kéne szégyenkezniük a vadászoknak?

Románia az egyedüli ország Európában, ahol a hatóságoknak csupán 4 év leforgása alatt sikerült 5 vadfaj vadászatát betiltani (fajdkakas, hiúz, vadmacska, farkas, barnamedve).

Helyesbítés a levendulás ügyben

Helyesbítés a levendulás ügyben A június 8-i lapszám Tisztelt Szerkesztőség! rovatában jeleztem, hogy Albis határában megdézsmálták a levendulaültetvényemet, a tettesek szekérről szálltak le. Egy többnyire márkosfalviakból és kézdivásárhelyiekből álló kirándulócsoportra gyanakodtam. Nem állt szándékomban, hogy valaki ártatlannak a becsületét megsértsem vagy megbírságoltassam (ezért nem írtam nevet, illetve ezért nem tettem rendőrségi feljelentést), az esetet azzal […]

Kuss az uniónak!

Nincs Európában még egy ország, mely minden háborús vagy békés helyzetben csakis és kizárólag a saját érdekeit tartaná szeme előtt, messzemenő szemtelenséggel minden kisebbség (zsidó, magyar, szerb, német stb.) ellen.

Aki nem lép egyszerre

Átmenetileg patthelyzet alakult ki: az alkotmány védelmét élvező renitens kormányfő dacol pártjával, nem akarván megválni hivatalától, más eszköz híján pedig a szociáldemokrata parlamenti frakció kénytelen bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni saját, cezariánus miniszterelnökét.

Édes bronz

Pikánsnak ígérkezett a minifutball Európa-bajnokság csehországi (Brünn) kisdöntője, ahol az elődöntők két vesztese, Magyarország és Románia küzdött az éremért. Paprikás alaphangulatot képez nyilván ilyenkor a szomszéd, „baráti” országok közti ősi rivalizálás, ám mégis erősebb ennél a tét sportemberi oldala.

Bukaresti Magyar Élet

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy dr. Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója havonta elküldi nekem e-mail-ben a címben jelzett fővárosi magyar lap írásait. Nincs ebben semmi különös, ha csak az nem, hogy a Maszol mellett immár ez a világhálós kiadvány is ötödik éve megmutat valamit a fővárosi magyarság életéből, az ő művelődési igényükről kapunk felvilágosítást.

Igenis vannak jó emberek!

Az elmúlt pár napban rengetegen írtatok, hogy segíteni szeretnétek a céljaim megvalósításában. Vagyis egy Genium X3 protézis beszerzésében. Nem igazán tudom szavakba foglalni, hogy mennyire hálás vagyok ezért…, de az igazság az, hogy még mindig nagyon kínosnak tálalom, hogy ilyen helyzet alakult ki.

Érvelés helyett nyelvpolitika

Két jogszabály elfogadásától hangos a magyar(országi) közélet. Az egyik a „civiltörvény”, a másik a „lex Taigetosz”-nak csúfolt köznevelési törvény-módosítás. Közös a kettőben, hogy az ellenük irányuló ellenzéki – igen, egységes ellenzéki, a Jobbikot is aktivizáló – támadások alaptalanok, hisztérikusak és hangulatkeltőek.