Emlékszem, az osztrák határ menti Őrségben járva rögtön szemünkbe tűnt, mennyire hasonlít az ottani magyarok nyelve, habitusa és népi építkezése például a székelyföldihez, s a turistakalauzok nem is titkolják, hogy Szentgotthárd és környéke valamikor székelyek telephelye volt az oklevelek tanúsága szerint is, s hogy azok leszármazottai ma is ott élnek. Lapunkban nemrég közölt dolgozat részletesen elemezte a történelmi kútfőket, az elérhető bizánci, arab, magyar és egyéb krónikákat, régészeti bizonyítékokat, melyek alapján két fő elmélet alakult ki a székelyek eredetét illetően. Nem ismételhetjük meg a részletes ismertetést, csak felvázolnók, miben is állnak a két feltevés állításai.

A máig rejtélynek számító kérdés egyik megoldási kísérlete szerint a székelyek eredetileg a magyarsághoz csatlakozott katonai segédnép lennének. A katonai hagyomány továbbélését mai magatartásmintákban is tetten érhetjük, a vásárhelyi véres március forgatagában gondoljunk csak arra, hogy a felfegyverzett hordákkal szembeforduló békés tüntetők teljesen spontánul tették a dolgukat, mikor sikeres önvédelemre fejlődtek fel a szükség szorításában. Riporterként bukkantam Uzonban a nyomára annak, hogy még a huszadik század közepén is jelentősége volt annak, ki volt katona és ki más rendű a falun belül; ez kihatott sorsa alakulására, házassági esélyeire például. Családi hagyomány őrizte meg a nemesi „kutyabőr”, a lófői vagy gyalogkatona felmenők emlékét, ez a lustrák közzétett feljegyzéseivel is bizonyítható. (Lásd a Székely Oklevéltár köteteit, Imreh István és Egyed Ákos idevágó műveit.)

Az elveszett magyar ősgesztából ihletődött Anonymus, Kálti Márk, Kézai Simon, Bonfini és sokan mások sem tudták megkerülni a székelyek létének magyarázatát krónikáikban, e népelem ugyanis nem tartozott az elhanyagolhatók közé. Aki krónikás adott magára, valamilyen leírással és magyarázattal kellett szolgálnia az olyannyira kényes keleti határok védőiről, a királyi hadak fontos osztagáról. A következőkben Kordé Zoltán történész összefoglalásában ismertetjük az említett elméletet.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

A székely öröme

Húsvét elteltével az erdélyi magyarságot is megfeszítették. Megint! Azt, hogy mennyire kell komolyan venni ezt a lekezelő nyű-szítást, az már lélektani kérdés. Az a bizonyos december 5-i nemes megtagadás után talán mi, székelyek tudjuk a legjobban átlátni a mostani anyaországi helyzetet. Nem vitás: akkor is fájt, most is fáj.

Odavágó

Ismerjük jól a verekedős székely legény esetét, aki a vicc szerint menteni akarván magát, a vallatáskor a hatóság előtt azt mondotta, hogy a „dolog” azzal kezdődött, hogy a koma, azaz a másik visszaütött. Világos hát, hogy az odaütéssel vagy odavágással kezdődik mindig is két fél között a „meccs”, s majd csak erre az akcióra következhet a visszaütés vagy visszavágás.

Méregkeverők importra

Azt értem, hogy az európai mozgásszabadság nevében amennyiben Papadopoulosz úr ínyét csak a spanyol olívaolaj csiklandozza megfelelőképpen, és van rá pénze, hát azt veszi meg – habár saját krétai kertjében a fejére potyognak az olajbogyók.

Tisztelt szerkesztőség!

Ne vizezzük a tejet! A vargyasi gazdák nevében szeretném meg kérdezni F. I.-t, hogy merészel egyáltalán az utcára kilépni? Hónapokig napi 50 l vizet hordott a tejcsarnokba, így kockáztatva az egész falu gazdájának tejét. Mi lesz, ha holnap, holnapután az egész tej itt marad, nem vásárolják fel? Egyáltalán, miért kell odahívni az egyesülethez ezt az […]

A székelyek magyar eredetéről

Kordé Zoltánnal szemben, aki csatlakozott katonai segédnépből származtatja a székelyeket, Benkő Elek régész a másik megoldási kísérlet híve.

Elcsalt választás

Köztudott, hogy Romániában a tolvajlás régi ősnépi szokás. Szaladt itt már el a főkincstárnok az ország valutaalapjával külföldre, foglalta el titokban a fél főutat egy magánépítkező az éppen felhúzott szálloda részére, tüntettek el egy egész flottát, de újabban magánzsebbe vándorolt több iparág értéke, nem egy földbirtok, sőt erdők sora.

Piramis hazugságból

Kimondottan megesett a szívem Nicolae Breban, a 83 éves román akadémikus gondolatait olvasva egy interjúban (Evenimentul zilei, ápr. 18., Florin Saiu készítette). Mondja, három évet dolgozott egy könyvén mostanság.

Erdoğan bajusza és a demokrácia

Akarjátok, hogy ezután minden marcipán fele az enyém legyen, és a másik felét először én rágjam meg, mielőtt ti lenyelitek? Körülbelül ezt a kérdést tette fel Recep Tayyip Erdoğan, Törökország fura ura egy népszavazáson. És az istenadta nép több mint fele ujjongva válaszolta: igen!

Erkölcsi kötelesség

A múltban sem volt ez másképp, felgyorsult világunkban azonban hatványozottan igaz, hogy csak kellő szellemi színvonal és tudásszint birtokában vagyunk képesek korunk nagy kihívásainak megfelelni. Egyénenként és közösségként egyaránt.

Multi kontra kisüzlet

Megnyílt Kovásznán a Profi szupermarket, és több kérdés is felmerült bennem ezzel kapcsolatban. Elsősorban ugorjuk át azt a tényt, hogy a beharangozott időpont helyett rá két hétre nyitotta meg kapuit, mert mint hallottam, nem voltak rendben az építkezési engedélyek, és ha jól értesültem, még pénzbírságot is kaptak ezért.

Szotyori L. Zoltán és az erdélyi magyarok

Ritkán kap egy facebookos vitában megfogalmazott néhány gondolat akkora nyilvánosságot, mint Szotyori Lázár Zoltán szolnoki jobbikos önkormányzati képviselő és városi elnök néhány dehonesztáló megjegyzése, amit az erdélyi magyaroknak címzett annak kapcsán, hogy szerinte minősíthetetlenül támadta e sorok írója a pártját.

Elsodort álmok

Az elmúlt hétvégi változatos, izgalmas sportesemények és eredmények érdekfeszítő varázsát letaglózta egy tragikus hír. A Retyezát-hegység magaslatainak sziklavilágában, a Peleaga-csúcs közelében lavina sodort el egy alpinista csoportot, a szerencsétlenségben két kamaszkorú gyerek életét vesztette. A hegyes szikláknak csapódva szenvedtek halálos sérüléseket. Mindkét áldozat a világ legjobbjai között szerepelt a 12-18 éves korosztályban a hegymászó, sziklamászó […]

Nyúlságok?

Tegnap-tegnapelőtt még azt mondogattuk, ha képtelennél képtelenebb, a valóságtól elrugaszkodó történésekről, eseményekről, jelenségekről adtak hírt az újságok, hogy a papír sok mindent elbír. Ma, amikor szinte nem tudni, milyen világon vagyunk, amikor a mintha-valóságot már alig lehet megkülönböztetni az igazitól, azt mondhatjuk, ha ugyancsak eredeti (!) képtelenségekkel találkozunk, hogy hát bizony ez is elfér a […]

Útszéli szinten

Valahogy úgy vagyok itthon, ha szemetet látok a járdán, lábam előtt, lehajlok és fölveszem, viszem a legközelebbi szemétvederig. Nincs ebben szerintem semmi különös. Tettem ezt másutt is, ahol általában tiszták az utcák. Nem tehetem Bukarestben, mert ott még a hivatásos utcaseprők se győzik. Itt van például ez a Lazăr Lădariu, a marosvásárhelyi Cuvântul liber főszerkesztője. […]

Viszonylagos elmaradottság miatti elvándorlás

E négy szóban foglalta össze a minapi székely kongresszus egyik csíkszeredai előadója (Lázár Ede dékán) közösségünk és szülőföldünk legégetőbb gazdasági gondját, hozzátéve, hogy e tekintetben az 1902-es második székely kongresszus óta mi sem változott. 115 évvel ezelőtt a bajok gyökerét ugyanúgy határozták meg, és ezek orvoslására próbáltak meg kidolgozni megoldásokat. Hogy ezekből semmi sem lett, […]