Emlékszem, az osztrák határ menti Őrségben járva rögtön szemünkbe tűnt, mennyire hasonlít az ottani magyarok nyelve, habitusa és népi építkezése például a székelyföldihez, s a turistakalauzok nem is titkolják, hogy Szentgotthárd és környéke valamikor székelyek telephelye volt az oklevelek tanúsága szerint is, s hogy azok leszármazottai ma is ott élnek. Lapunkban nemrég közölt dolgozat részletesen elemezte a történelmi kútfőket, az elérhető bizánci, arab, magyar és egyéb krónikákat, régészeti bizonyítékokat, melyek alapján két fő elmélet alakult ki a székelyek eredetét illetően. Nem ismételhetjük meg a részletes ismertetést, csak felvázolnók, miben is állnak a két feltevés állításai.

A máig rejtélynek számító kérdés egyik megoldási kísérlete szerint a székelyek eredetileg a magyarsághoz csatlakozott katonai segédnép lennének. A katonai hagyomány továbbélését mai magatartásmintákban is tetten érhetjük, a vásárhelyi véres március forgatagában gondoljunk csak arra, hogy a felfegyverzett hordákkal szembeforduló békés tüntetők teljesen spontánul tették a dolgukat, mikor sikeres önvédelemre fejlődtek fel a szükség szorításában. Riporterként bukkantam Uzonban a nyomára annak, hogy még a huszadik század közepén is jelentősége volt annak, ki volt katona és ki más rendű a falun belül; ez kihatott sorsa alakulására, házassági esélyeire például. Családi hagyomány őrizte meg a nemesi „kutyabőr”, a lófői vagy gyalogkatona felmenők emlékét, ez a lustrák közzétett feljegyzéseivel is bizonyítható. (Lásd a Székely Oklevéltár köteteit, Imreh István és Egyed Ákos idevágó műveit.)

Az elveszett magyar ősgesztából ihletődött Anonymus, Kálti Márk, Kézai Simon, Bonfini és sokan mások sem tudták megkerülni a székelyek létének magyarázatát krónikáikban, e népelem ugyanis nem tartozott az elhanyagolhatók közé. Aki krónikás adott magára, valamilyen leírással és magyarázattal kellett szolgálnia az olyannyira kényes keleti határok védőiről, a királyi hadak fontos osztagáról. A következőkben Kordé Zoltán történész összefoglalásában ismertetjük az említett elméletet.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Nemzeti só és kenyér

Sokszor vagyok úgy, hogy mindenben, majdnem mindenben vagy sokban látok titkos jelképet. Egyszer mondtam erről valamit, a barát azt fejtegette, hogy ez az ősi vallás ágazatából, mondjuk, négyezer év távlatából valaminek a lelki-értelmi utórezgése. Lehet. Mindent, ami kuszált, egy-egy ilyen ünnepnapon, mint I. (Szent) István királyunk ünnepe augusztusban, igyekszik az értelem s a lélek kisimítani, […]

Szégyen a minimálbér!

Elfoglaltságomból adódóan ritkán van időm újságot olvasni, ám amikor módom van rá, igyekszem bepótolni a mulasztást, ilyenkor egyszerre több lapszámot is végigböngészek. Ezt tettem a minap is, és örömmel állapítottam meg, hogy egyes felsőháromszéki konfekciógyárak rájöttek: ha nem emelnek a fizetéseken, munkaerő nélkül maradnak. A kézdivásárhelyi New Fashion és Zarah Modem ezt már régebb megtette, […]

Zseni a boncasztalon

Gheorghe Zamfir – pánsípművész, zongorista, költő, hangszertervező, zeneszerző, zeneelmélet-szakértő, belefáradok a felsorolásba, mert még lenne. Nagy román hazafi, ezért inkább Franciaországban, Amerikában, bárhol tartózkodik, csak itthon nem. Nagy ortodox keresztény, tehát ógörög–buddhista–animista–stbista elméleteket vall és terjeszt, amilyen kedve van, azt a részt hangsúlyozva. És általában rosszkedvű, mert nem könnyű géniuszként gyalogos elméjű emberkék között élni. […]

Bérmautak – bensőséges közösségi ünnepek

Fekete-fehér fényképek kerülnek elő, az egyik éppen hatvan évvel ezelőtt készült. Két fiúcskát és egy meglett férfiembert örökített meg a feltehetően amatőr fotós, aki a falu iskolájában tanított, de megengedem, lehetett a közeli kisváros hivatásos fényképésze is, aki kivételes alkalmakkor, sátoros ünnepeken megjelent a szomszédos falvakban, mert tudta, ilyenkor van igény munkájára. Nyurga, serdülő korú, […]

Ünnepiben a honvédség!

Olyan nem létezik nálunkfelé, hogy egy ember s egy asszony ne tudna eltartani egy marék gyermeket. Már nemcsak azért, mert öröme volt… hogy is mondjam…, szóval öröme volt bennük ágyban s asztalnál. Az életnek megvan a súlya dologidőben s megvan a rangja ünnepnapokon. Fábián Imre bizonyosan tudta, hogy Korond felett nemcsak egy homály van, ahogy […]

Sport, zseni, szerelem

Gyatra és szánalmas dolog a sport, ha csupán néhány izomcsoport megmozgatására korlátozódik. Az antik görögöknél az olimpiai játékoknak szakrális jelentésük is volt, Müron, a szobrász a Diszkoszvetőt a félistenek közé emelte. A fej és a lábak – mondják a Tour de France-kerékpármániás franciák. Petrarca, az olasz költő a világirodalom első alpinistája, mert olyan időben, amikor […]

Az egység királya

„Aranyat végy téntának, gyémántat pennának,/ örökös márványokat oszlopoknak,/ valaki ISTVÁNNAK drága emlékezetit/ az örök időkre akarod által-írni.

Határhasználat a székelyeknél

Imreh István történész mérte fel udvarhelyszéki adatok alapján, hogy a késő középkorban–kora újkorban e dombos vidéken a falusi határ alig 20 százalékát foglalták el a szántóföldek, s annak további 40-40 százalékát átlagosan legelők és erdők borították. Itt a mezőgazdaság fő ágazata a marhatenyésztés volt, s ennek rendeltek alá a kenyérgabona-termesztést is.

Púder az arcáról

Különös élmény volt figyelni a romániai magyarság itt-ott reménykedő viselkedését a kampány idején, amikor Klaus Johannis startolt, majd befutott győztesként. A naponta megalázott magyarságtól nem vehette el senki a reményt – hátha a német származású, német anya s apa gyermeke szívére veszi a másik kisebbség sorsát is? Nem ez történt.

Szomorú történet

Egy sír. Háromszintes földalatti kripta, egy háromtagú család végső nyughelye Kézdivásárhelyen. Egyetlen lakója ez év május 21-án költözött be, de a mai napig nem tud csendben nyugodni.

Bagaria van bőven

Ahogy elnézem ezt a kötélhúzást az úgymond „különleges” nyugdíjak körül, eszembe jut dr. Bárányi Ferenc, aki ellenzett mindenfajta különcködést.

A Jobbik és az Ősök Napja

Idén is fergeteges sikert aratott az Ősök Napja, mely páratlan években váltja a páros években megrendezett Kurultájt. Bíró András Zsolt és csapata a semmiből egy százezres látogatottságú, hatalmas élményt adó rendezvényt teremtett, mely évente rengeteg embernek ad intenzív magyarságélményt, nemzeti öntudat-erősödést, tartást, büszkeséget, s bizonyára nem keveseknek ismeretanyag-gyarapodást is a megannyi színvonalas előadásnak, kiállításnak köszönhetően.

Tolnanémediek Nagyborosnyón

Nagyborosnyó örömünnepeket töltött a tolnanémedi (Magyarország) testvértelepülésünk több mint félszáz lakójával. Már Nagyszebennél vártuk, illetve fogadtuk őket, nagy örömmel, szeretettel.

Két keserű tabletta

1. Sakkozom a számítógéppel. Ha én állok rosszul, de van lehetőségem örökös sakkal kihúzni a döntetlent, természetesen megteszem, benne van a játék logikájában, de megfigyeltem, hasonló helyzetben a gép inkább egy gyengébb lépést választ, a saját kárára, csakhogy a játék folytatódhasson. Így van programozva, egy londoni székhelyű cég készítette a kódot.

Az ördög Virginiában

A hétvégi, erőszakba torkolló charlottesville-i zavargások híre bejárta az egész világot. A Virginia-állambéli, csendes egyetemi kisváros utcáin egy szoborvita három halottat és több tucat sebesültet maga után hagyó erőszakba torkollhatott mire észbe kapott a hatóság, és a kormányzó kihirdette szükségállapottal pontot tehetett az események láncolatára.