A frissen elfogadott új közigazgatási törvénykönyv kidolgozásában az RMDSZ is kivette a részét, így az újraírt, 315 oldalra duzzadt dokumentum – amely a román államigazgatás területi szerkezetét, vázát és működési elveit foglalja magába – több pontján is érvényesülnek a magyar kisebbségpolitika elvárásai.

A már megszerzett nyelvhasználati jogokat az önkormányzatok nem vonhatják vissza, még akkor sem, ha az illető településen, vagy közigazgatási körzetben időközben a törvény által meghatározott 20%-os küszöb alá csúszott a kisebbség aránya. Sőt, tisztázták, nem ütközik törvénybe, ha egy önkormányzat úgy határoz: akkor is alkalmazza a kétnyelvűséget, ha a jogába helyezett nemzeti kisebbség nem éri el a húsz százalékot. Egyértelművé teszi a törvény azt is, hogy a többnyelvűség nem korlátozható a közintézmények elnevezéseire, ez a kötelezettség kiterjed az utcák és közterek elnevezéseire.

Továbbá, a kérelmező állampolgár ezentúl nemcsak az önkormányzatokkal, hanem azok és a prefektúrák alárendeltségébe tartozó intézményekkel és vállalatokkal is kommunikálhat az anyanyelvén. Mindez az immár 10 éve ratifikált nyelvi charta megkésett alkalmazását könnyíti, ahogy a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által kidolgozott több száz formanyomtatvány is.

De legalább ennyire fontos vívmány, hogy végre pontot tettek a román közigazgatást immár két évtizede megosztó kérdésre, miszerint a területi kormányhivatalok vezetői, a prefektusok köztisztviselőknek vagy közméltóságoknak számítanak? A különbség abban rejlik, hogy míg választással vagy kinevezéssel bárkiből lehet köztisztviselő, addig a közméltóságok elvileg a pártpolitikától mentes közigazgatási szaktestületet adják. Nos, az új jogszabály a vitát a szokásjog alapján vitte dűlőre: mivel idáig is politikai hátszéllel nyerhették el a központi kabinet számára sem közömbös – a kormányprogram területi végrehajtását felügyelő – bizalmi pozíciót, a prefektusokat szerepüknek megfelelően köztisztviselővé minősítették át. De presztízsük mellett most a hatáskörük is csökkent: a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás feladata a megyei önkormányzatokhoz került.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2018. július 11., 10:59
    ÉRTÉKELÉS: 13

    A teljes tájékoztatásból kifelejtette a becses RMDSZ, hogy ezzel a törvénnyel fogadták el a saját speciális nyugdíjukat is többek közt valamint azt, hogy most már a polgármesterek is lehetnek vállalkozók. Érdekes. hogy ezeket nem osztogatják az RMDSZ honlapján csak azt a 20%-ot. Nagy eredmény 29 év alatt…. szünni nem akaró taps…

Ajánló

Gondolatok a könyvtárban

Csodálkozom, hogy a Nobel-díjas Kertész Imrénk nem szerette a házi olvasmányokat, de neki is volt két kedvence: A Pál utcai fiúk és az Egri csillagok. Itt jegyezném meg, hogy a finn diákok azért sikeresek, mert a kommandó-igéjük a folytatni, és nem feladni. Egy amerikai író szerint a világ nem csak az, amit látunk, hanem amit […]

Az eredeti házasság védelmében

Október 6-án és 7-én Romániában népszavazást tartanak, melynek célja a házasság alaptörvénybe foglalása, mint férfi és nő szövetsége. Alább Szénégető Istvánnak, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye családreferensének, a marosvásárhely-remeteszegi Szent Család templom plébánosának állásfoglalását olvashatják.

Éljenek a bogarasok!

Egy magyar orvos, Oláh Andor, az ötvenes években egy-egy verssel bocsátotta haza pácienseit, majd a következő alkalommal a reumájuk mellett a verset is megbeszélte velük. A bogaras dokit sokan megmosolyogták, de ma a test–lélek együtt gyógyítása már tudományos elvárás. Csak egy apró ötlet kell, egy kis bátorság kizökkenni a megszokott kerékvágásból, hogy az élet kevésbé […]

Autonómia pedig van

Ebben az országban betartják az alkotmányt, kérem. Abban pedig írva van, hogy az egyetemeknek autonómiájuk van, és oktatási politikájukat kizárólag az egyetem vezetése, a szenátus határozza meg. Ezt az elvet, ha a magyar oktatás kiszorításáról van szó, halálosan komolyan is veszik. Így történhetett meg, hogy jóllehet szó szerint benne van a törvényben, nem sikerült létrehozni […]

Nem az ő hibájuk?

A Közüzemek Rt. a csőtöréseket megmagyarázta, és megnyugtatott, hogy tovább is így lesz. A polgármester 2015-os nyilatkozatából idézek: „Köszönöm a kézdivásárhelyiek türelmét. Sok nehézség és rengeteg bosszúság után befejeződött a víz- és csatornarendszer felújítása Kézdivásárhelyen”, amely során 12,1 km vízvezetéket cseréltek ki. A Közüzemek szerint 8,1 km-t. Szerintük vajon mi történt 4 km-nyi vezetékkel? A […]

Félünk, mert veszélyes

A Vasile Goldiș utcában – 22. sz, 15 th. – lakom Sepsiszentgyörgyön, és a tömbházlakók nevében írok. Van egy szomszédunk, aki súlyos pszichés gondokkal küzd. Veszélyes, és nemcsak önmagára, hanem ránk, a szomszédokra nézve is. Az ötvenéves nő a lépcsőházba végzi el szükségleteit, mások ajtaja elé is, éjszakánként ordibál, köveket dobál ki az ablakon, és […]

Tényleg tavasz van?

Ki hitte volna? Én tényleg ilyesmit még nem láttam: az almafa, amelyik idén csak pár gyümölcsöt termett, virágba borult. Még szeptember elején történt, hogy egy-két virág megjelent a szomszédos kertben, kicsi unokám tavaszra gyanakodott, mert hiszen ő úgy tudja – mi is egyébként –, hogy tavasszal virágzik az almafa. És micsoda kép: a fa tetején […]

Szociáldemokrata gyónás

Az október 7-ére tervezett népszavazással a kormánykoalíció arra törekszik, hogy gátat vessen demokratikus támogatottsága fogyatkozásának. És ha már a kormányzati teljesítményüktől erre a pozitív eredményre nem számíthatnak, nem riadnak vissza erkölcsi kérdések napirendre tűzésétől sem. Főleg, ha azok számukra kedvező módon osztják meg a román társadalmat. Bár abszurdnak tűnhet a morálpolitikai fellépés a korrupcióellenes ügyészség […]

Az e heti baki

Ki mondja, hogy a román miniszterelnök nem ismert személyiség nemzetközi szinten? No, nem kiváló gazdasági eredményeivel, nagyszerű diplomáciai érzékével hívta fel magára a figyelmet, hanem azzal, hogy hetente nyújt egy produkciót, amin napokig röhög a világsajtó. Hosszasan lehetne sorolni, kezdve attól, hogy összekeverte Montenegró fővárosát (Podgorica) Koszovó fővárosával (Pristina), egy olyan államéval, amelyet amúgy Románia […]

Váradon az ország szeme

Lehet, kissé túlzásnak tűnik ez a megközelítés, de ha azt számítjuk, hogy jelen pillanatban számunkra nincs fontosabb ügy az oktatásénál, akkor ezt nyugodtan kijelenthetjük. Ugyanis a múlt hét végén került sor Nagyváradon a romániai magyar iskolák tanévkezdő istentiszteletére, rendhagyó módon nem a hivatalos tanévkezdés időpontja előtti szombaton, hanem egy héttel később, szeptember 15-én. Ötödik alkalom […]

Szeszélyek

Egyik szombat estétől a következő kedd estig sem egyén, sem csapat nem tanulhat meg futballozni, ez tény. A magyar válogatott mégis „megtette”, tiszteletet parancsoló feljavulást mutatott. Általánosságban pocsék finnországi játék után, alig három nap teltével sikerült legyőzni Görögországot. Ez önmagában is hangzatos eredmény, hátha még az olykor sziporkázó összjátékot és a magyar gólok szépségét is […]

Itt élned állva kell

Románia az az ország, ahol annyi jogunk van, mint egy zsák pityókának. Hogy ezt a kijelentésemet megindokoljam, elmesélem a legutóbbi vonatos élményemet. Amióta ingyenes a vonatozás az egyetemistáknak, nem is kérdés, hogy mivel jutunk el A-ból B pontba. Utaztam már az ország legnyugatibb pontjából a legkeletibbe, többnyire állójeggyel, néha ülőjeggyel is. Adódott nagyon sok érdekes […]

Fertőtlen vakondtúrás

Évek óta halogatom a szót. Most sem azért nyitogatom ablakaimat, hogy onnan kikiabáljak végre erről a dologról, hogy ne hasonlítsak azokhoz, akik szerint hallgatni arany. Még ma is az. És itt, most akarom a korcs népnemzeti álkutyát kiásni. Nem ez a fattyadék az egyetlen az álhazafiak és álírók között, de így ahogy van, mégis kiemelkedő. […]

Jóvátehetetlen hibás lépés

A múlt hét legjelentősebb politikai eseménye az anyaország szempontjából a Sargentini-jelentésről szóló szavazás volt. Szántszándékkal nem használom az „elfogadás” kifejezést, mert az érvényben levő szabályok alapján nem volt meg az ahhoz szükséges kétharmad, mivel a tartózkodásokat figyelmen kívül hagyták. Magyarán csaltak, amint azt többek között a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter és Morvai Krisztina EP-képviselő is […]

Az „egységes” Európa

Kétségtelen, hogy a kelet-európai országoknak összességében hasznuk volt az európai uniós csatlakozásból. Románia valahol a Moldovai Köztársaság szintjén fuldokolna a korrupcióban és gazdasági mocsárban, ha fogcsikorgatva ugyan, de nem fogadott volna el néhány nyugaton bejáratott gyakorlatot, amelyek lehet, hogy rosszak, de jobbak nincsenek. Ugyanakkor bizonyosra mondható az is: nem ilyen lovat akartunk. Mert gyönyörű ugyan […]