Ismerkedjünk az új közigazgatási törvénnyel

A frissen elfogadott új közigazgatási törvénykönyv kidolgozásában az RMDSZ is kivette a részét, így az újraírt, 315 oldalra duzzadt dokumentum – amely a román államigazgatás területi szerkezetét, vázát és működési elveit foglalja magába – több pontján is érvényesülnek a magyar kisebbségpolitika elvárásai.

A már megszerzett nyelvhasználati jogokat az önkormányzatok nem vonhatják vissza, még akkor sem, ha az illető településen, vagy közigazgatási körzetben időközben a törvény által meghatározott 20%-os küszöb alá csúszott a kisebbség aránya. Sőt, tisztázták, nem ütközik törvénybe, ha egy önkormányzat úgy határoz: akkor is alkalmazza a kétnyelvűséget, ha a jogába helyezett nemzeti kisebbség nem éri el a húsz százalékot. Egyértelművé teszi a törvény azt is, hogy a többnyelvűség nem korlátozható a közintézmények elnevezéseire, ez a kötelezettség kiterjed az utcák és közterek elnevezéseire.

Továbbá, a kérelmező állampolgár ezentúl nemcsak az önkormányzatokkal, hanem azok és a prefektúrák alárendeltségébe tartozó intézményekkel és vállalatokkal is kommunikálhat az anyanyelvén. Mindez az immár 10 éve ratifikált nyelvi charta megkésett alkalmazását könnyíti, ahogy a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által kidolgozott több száz formanyomtatvány is.

De legalább ennyire fontos vívmány, hogy végre pontot tettek a román közigazgatást immár két évtizede megosztó kérdésre, miszerint a területi kormányhivatalok vezetői, a prefektusok köztisztviselőknek vagy közméltóságoknak számítanak? A különbség abban rejlik, hogy míg választással vagy kinevezéssel bárkiből lehet köztisztviselő, addig a közméltóságok elvileg a pártpolitikától mentes közigazgatási szaktestületet adják. Nos, az új jogszabály a vitát a szokásjog alapján vitte dűlőre: mivel idáig is politikai hátszéllel nyerhették el a központi kabinet számára sem közömbös – a kormányprogram területi végrehajtását felügyelő – bizalmi pozíciót, a prefektusokat szerepüknek megfelelően köztisztviselővé minősítették át. De presztízsük mellett most a hatáskörük is csökkent: a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás feladata a megyei önkormányzatokhoz került.