Mintha vírusként terjedne a levegőben a magyarellenesség, szinte minden baj forrásának a magyarok vannak megnevezve. A legfrissebbeket tekintve: a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye, az ukrajnai oktatási törvénymódosítás, a MOL-benzinkutak bojkottja csak pár hajszál a rotyogó üstben, mert ha jobban belekavarunk, sokkal több mérges gőz szabadul fel a sűrűjéből. Félelem, irigység vagy betáplált ellenszenv vezérli a mutogatókat, végrehajtókat?

Hogy valójában mi a magyarság bűne? Erre leginkább Roosevelt, az Egyesült Államok akkori elnöke adta meg a választ még 1910-ben, amikor ezt mondta: „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem, mint a magyar nemzeté.”

Hoppá! Mekkora változás röpke száz év alatt… Teljesen elmarad a jutalom a világ részéről, nem úgy viselkednek, mint akik felnéznek a megmentőikre, ellenkezőleg, az igazságot elkendőzve, minden alattomos eszközzel a magyarságra törnek. Pedig ha visszalapozunk bolygónk sorskönyvében, meglepően nagymértékben voltak az emberiség hasznára magyar hadvezérek, tudósok, feltalálók, orvosok, fizikusok és sorolhatnám napkelettől-nyugtáig.

Jól tükrözi hálátlanságukat, hogy a híres filmrendezőket sem motiválja hiteles filmet forgatni (ha már a magyar filmiparnak nincs rá kerete) a pozsonyi csatáról. Nem találják eléggé akciódúsnak, kasszasikergyanúsnak? Dehogynem, csak itt háttérhatalmi okok láncolják meg a történelem emlékkerekét.

Aztán itt van nekünk Trianon! Melyik országgal bántak még így el?

Hitében mindig erős nemzet volt a magyar, nem bálványozta az istenutánzókat! Éppen ezért nyitott a kérdés, hogy a földi világ álnok szemében meddig lesz még bűn magyarnak lenni?

A múlt kötelez, s minő véletlen, hogy az előjelek szerint a jövő sajátos megformálása is a magyarok rátermettségén múlik. Természetesen nem köszönetelvárásból, de mi tagadás, azért jólesne.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Rendületlenül, angolosan

1. Szombaton és vasárnap a sportszerető ember úgy érezhette magát, mint Buridán szamara. A középkori skolasztikus példázatban egy éhes-szomjas szamár előtt egyenlő távolságban volt a széna és a víz, és a csacsi addig bólogatott jobbra-balra – igyak-e először vagy inkább egyek? – hogy étlen és szomjan pusztult el. Természetesen, aki a Hírmondót választja olvasmánynak csakis […]

Párhuzamos világ

Bibó István megannyi súlyos tévedése mellett megajándékozta a magyarságot néhány egyszerű, könnyen megjegyezhető, és megfelelő alkalmakkor jól idézhető, aforizmaértékű gondolattal. Ezek egyike, hogy a politikában nem lehet hazudni, még pontosabban, hosszú távon nem lehet hazudni, mert a hazugság lelepleződik. Ez persze még ebben a Bibó által finomított változatban sem fedi teljesen a valóságot, de annyi […]

„Fél véka ezüst, fél véka arany”

Szinte balladai a levél. „Tizenkét nagykövet összetanakodék, tiszta Romániát, hogy felépítenék. Hogy felépítenék fél véka ezüstért, fél véka ezüstért, fél véka aranyért.” S ennek érdekében „befalaznák” Laura Codruţa Kövesit a korrupcióellenes ügyészség főügyészének székébe, mindörökre. Szinte megható a levél, ha nem lehetne tudni, hogy fránya fél véka ezüst és fél véka arany a cél. Vagyis, […]

Csodálatosak!

Más sportágakban, más csapatok számára is példaértékű, követendő és oktatásra érdemes az, amit a magyar női U20-as kézilabda-válogatott véghezvitt a debreceni világbajnokságon.

Pogány keresztelők

Nem jó időben és helyen születtem, ám néhány illanó évtized alatt megértem és megéltem két ország állampolgáraként, tél-túl otthon, három társadalmi rendszert. Szinte minden okom megvolt, hogy meg ne bánjam. Bölcsőm körül fogait csikorgatva üvöltött a romániai fasizmus. Jött a Román Kommunista Párt, hogy rendet teremt. Aztán a műanyag forradalom, mely visszarémített Székelyföldre, elanyátlanodva az […]

100 évnyi hétfő

A magyarok kollektív tudatának 100 éve már, hogy amolyan hétfő reggeli ébresztőórájává, bosszantó csengőhangjává vált a trianoni békeszerződés emlékezete. Évente többször is kiugrasztja a történelmietlen szendergés mézédes álmából a „köztudatlan”, a nagy politikai narratíváktól (többnyire) mentes, a szubjektív időkronológiát követő mindennapokat. Trianon emlékezetpolitikai gyakorlata kizökkentené az időt a felejtés és elmúlás felé gravitáló természetes medréből, […]

Cáfol a UPC

Július 5-i lapszámunkban megjelent, Búcsút vett a UPC az Antennáktól című rövidhírünkre reagált Szabó Judit, a UPC Románia képviselője. „A UPC-nek szerződése van az Antena TV Group-pal a csatornák közvetítésére, és nem lesz kivéve az Antena 1, Antena 3, Antena Stars, Happy Channel és a ZU TV a hálózatunkból” – írta a kábelszolgáltató cég képviselője. […]

Valaki tegyen már valamit!

Aki a nagyborosnyói állomástól az új negyed mellett elhalad, a nap bármely szakában, az készüljön fel a rengeteg kutyára. Ha a sofőrök a kutyák életét akarnák megmenteni, akkor a sáncba köthetnek ki. A bicikliseknek jó esetben ott marad egy darab a nadrágjukból. A gyalogosok, ha élelemmel teli zsebbel jönnek, és van annyi idejük, hogy élelmet […]

Ki írta alá a szerződést?

A Barátosi Polgármester Hivatal a kéthavi nyugdíjamból levonatott 714 lejt, jogtalanul. Azért jogtalanul, mert mi nem kötöttünk szerződést a Tega Rt.-vel, és nem is dolgozott nekünk, tehát kötelességünk sincs feléja. Aki megkötötte a szerződést, az fizessen! Kérem a polgármester urat, hogy nevezze meg, ki írta alá a szerződést a Tegával, azok nevében, akik nem tették […]

Fogytán a papír, a kékszesz

Dehogy is véges az átverés, a semmibe vétel, kietlen hazánkban! A széles dolgozó tömegek (párturalom megfogalmazása, hazai továbbéltetés) nem átélik ezt, hanem naponta ebben a nyomorúságban taposnak, tehetetlenül. Századszor is merészelt a sajtó írni minderről, rá se…, esetleg ráköpnek, de változás semmi. Hadd idézzünk vidám szilveszteri kabaré szintű esetet a mából! A beteg két órát […]

A „különleges” társaság

Annak, hogy július 1-től felemelték a nyugdíjpont értékét 100 lejjel, elérve a 1100 lejt, mindenki örvend. Persze, a kisnyugdíjasoknak jól jön az a plusz száz lej, el kell mondanunk azonban, hogy az öregkorban adott összegeket egyáltalán nem a társadalmi méltányosság szerint fizetik. Egyszerűen azért, mert akadnak „különlegesebb” emberek, akik úgymond speciális nyugdíjat kapnak. Tehát öregségjövedelmüket, […]

Ismerkedjünk a közigazgatási törvénnyel 3.

Nem könnyű eldönteni, hogy az ember komorodjon, vagy viduljon az ellenzék közigazgatási törvénytervezet támadó érvein. Éppen az a friss hír, hogy összeölelkeztek és közös szellemi erővel rohamozzák meg az Alkotmánybíróságon. Persze, nem is akármelyik pontján óvják, hanem – minő meglepetés! – a romániai kisebbségek nyelvhasználati garanciáit is kipikkelték maguknak. Kik? Hát a Nép barátai: Băsescu […]

Polip és jövőkutatók

Mindig csodálattal tölt el az a gondoskodás, amellyel a nagy emberek nem hagynak minket, aprócska földieket a homályban tapogatózni, hanem a minimálbér mellé, ráadásként, elénk tárják a jövőt is. Például Hruscsov sem rejtette véka alá, hogy a dicsőséges Szovjetunió 1980-ra felépíti a kommunizmust, és persze messze elhagyja a gonosz Amerikát és imperialista csatlósait. (Erre mondta […]

Ismerkedjünk az új közigazgatási törvénnyel 2.

Mivel nemcsak az államigazgatás szolgálatában álló, vasalt selyemöltönyökben viharzó közméltóságok életére, hanem az önkormányzatokra, helyi közösségekre, de a gazdaságszervezésre is, így borítékolhatóan az egész erdélyi magyarság létmódjára kihatással lesz a minap elfogadott új közigazgatási törvénykönyv. Javallott hát elidőzni fölötte bár még néhány gondolat erejéig. Már csak azért is, mert a területi kormányhivatalok, a prefektúrák hatáskörének […]

Veszélyes kölykök

A minap az egyik kézdivásárhelyi szupermarket előtt arra lettem figyelmes, hogy a biztonsági őr pár roma gyerekkel vitatkozik. Először, reflexből, a gyerekek pártját fogtam volna, aztán hamar ledöbbentem. Az egyébként nagydarab őr higgadtan próbálta velük megértetni, hogy ott nem szabad koldulni, de a gyerekek palira vették, látszott, egyáltalán nem tartanak tőle, szemtelenül viselkedtek, kigúnyolták, és […]