Nem csak halálhírét keltette, hanem a fényképét, nevét, születési dátumát és az „elhunyta” időpontját tartalmazó felirattal ellátott képzeletbeli sírkövet is állított Sepsiszentgyörgy polgármesterének a Facebook nevű közösségi oldalon egy bukaresti férfi. A nagyobb hatás kedvéért pedig a következő sértő felirattal látta el: „Ma este, a munkaidő végeztével, miközben kilépett a polgármesteri hivatalból, pontosan Antal Árpád polgármester nagy és teljesen üres fejére esett a Románia zászlója mellé kitűzött gyászlobogó. Isten bocsásson meg az ostobának!”

Szerencsére mindez csak egy vak dühtől elborult elme torzszüleménye, azonban jól példázza, hogy a gyűlöletnek nincsenek határai. Valamint azt is, hogy a korlátok közül kiszabadított indulat bármire képes. Kezdetben a beteges fantázia szintjén, azonban, ha nem állják útját, később majd a valóságban is, amint ezt a világtörténelem számtalan tragikus példája bizonyítja. Főleg, ha állampolitikai szintre emelik az idegenellenességet, és országszerte elhangzó hazugságok segítségével szítják állandó jelleggel az alantas indulatokat. Ne feledjük, hogy egykor a hitleri Németországban, majd a Milosevics uralta Jugoszláviában is így kezdődött a népirtásba torkolló etnikai tisztogatás. A palackból kiszabadított szellemet ugyanis nem, vagy csak nagy áldozatok árán lehet oda ismét visszaszorítani.

Éppen ezért elfogadhatatlan, megengedhetetlen és mélységesen elítélendő az a rágalomhadjárat, ami Romániában a magyarok ellen az idő múlásával egyre fokozottabban folyik. Ráadásul felső sugallatra. Ennek következményei ugyanis beláthatatlanok. Hiszen Cosmin Răzvan Bîrsan is azért vetemedett aljas cselekedetére, mert a média országszerte azt harsogta, hogy a román himnusz napján Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalára kitűzték a gyászlobogót. Azt viszont már nem fűzték hozzá, hogy mindezt nem az államot alkotó számbeli többség nemzeti érzelmének a megsértése, hanem a történetesen éppen akkor elhunyt Pro Urbe díjas Mánya Béla emléke előtt való tisztelgés szándékával tették.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Hiánypótló monográfia

Sokféle elvárással és érzéssel vehet kézbe az ember egy tudományos igénnyel megírt munkát. Fontos ugye, hogy tárgyát kimerítő módon mutassa be, hogy általa az olvasó hiteles és hasznos információkhoz jusson, illetve hogy az olvasó tudása és tájékozottsága gyarapodjon, egyszóval, hogy gondolkozásunk és életünk részévé válhasson… Ha az illető tudományos munka tárgyát tekintve egy bizonyos olvasói […]

Amit megkövetelt a haza

Nem szándékunk visszamenőleg fényesítgetni a magyar történelmi múltat. Emlékezzünk azokra a lármafákra, vesztes meg győztes nemzeti próbákra, melyek figyelmeztetők ma is. Különösen nem szoktunk kitalálni történelmet, ahogyan teszik itt is, ott is más nemzetek. A Csíki-havasok és a Torjai hegység között ott van a Nyergestető, átjáró volt az a két medence, Háromszék és Csík között. […]

Tarlós versenybe száll

A jövő évi anyaországi helyhatósági választások legfőbb kérdése, hogy ki lesz a magyar főváros főpolgármestere. Ez nem a vidék lebecsülése, hanem annak megállapítása, hogy az anyaországi magyarság ötödét tömörítő főváros élén melyik párt jelöltje áll, és abban a pozícióban hogyan teljesít. Tarlós István két mandátuma alatt bebizonyította, jobban vezeti a fővárost elődjénél, a várost húsz […]

Megérdemelt elismerés

Mintegy négy esztendeje történt, hogy a megyeszékhelyi önkormányzat a pedagógusszövetséggel közösen dicséretre méltó lépést tett a pedagógusok irányába: abból kiindulva, hogy a rangos versenyeken rangos eredményeket elérő diákokat külön jutalmazzák, maga a minisztérium is a korábbi szokásoktól eltérően nemcsak szóban és írásban, de anyagiakban is érezteti, kinyilvánítja a nagyra értékelését, említésre méltó kezdeményezést váltottak valóra. […]

A megkopasztott nyugdíjkassza

Még jóformán alá sem írták az új nyugdíjtörvényt, máris megszólaltak a vészhuhogók, hogy nem lesz az országnak pénze kifizetni az öregeknek a megnövelt járandóságot, és előbb az ország jövőjét kell nézni, meg a gazdaság fejlesztését, majd– ha megérik – az idősek is kaphatnak egy kis kenyérre valót. Az alkotmány megfelelő szakasza kimondja: az állam köteles […]

Hideg, langyos, forró

Az anyaország 14–18 éves sportolói káprázatos teljesítményt nyújtottak Buenos Airesben, az Ifjúsági Nyári Olimpiai Játékokon. Vasárnap délutánig 12 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérem a „termés”, ez október 18-ig még gyarapodhat. Az éremtáblán vasárnap Magyarország állt a második helyen Oroszország (22-9-6) mögött, Japán (9-6-9), Kína (9-5-6) és Olaszország (7-7-9) előtt. Románia (2-3-3) a 13. helyet […]

Szomorú nap

Kevesen tudják, hogy a pedagógusoknak is van külön világnapja. Ahol erről tudomást szereztek, ott valószínű néhány pillanatig meg is álltak, arra gondolva, vajon mit is ér, mennyit is ér ma pedagógusnak lenni? Nem csupán itthon, hanem szerte a világban. Nap mint nap szembesülünk az oktatói, nevelői pálya haszontalanságával, a minap mondták, hogy egyik helyen valaki […]

Együtt ünnepeltünk

A sepsiszentgyörgyi Aranyszívek Nyugdíjas Egyesület vendégül látta a baróti Boróka Nyugdíjas Klub tagjait, akikkel együtt ünnepeltük az idősek napját a Park vendéglőben. Az ilyen meghitt, kedves találkozók adnak erőt, hogy sorsunkba beletörődve, bátrabban nézhessünk a jövőbe. Így, amikor a szívünk már csordultig tele lesz, amikor nem csenget ránk senki, akkor sem esünk kétségbe. Összetett kezekkel […]

Székely haza (59.)

Jakó Zsigmond bizonyította, hogy a székelység az 1562-es nagy felkelés előtt sem volt teljesen zárt, ámbátor nagyobb számú vármegyei lakos főleg Maros- és Udvarhelyszékre költözött be, Háromszék és Csík jóval kevésbé vett részt e mozgásban. A székely nemesi réteg kialakulása több évtizeden, sőt évszázadon keresztül tartott, így például a Basta generális által elrendelt 1602–03-as összeírásban […]

Dicsőségből elégtelen

Ha nem változnának intézmények, intézetek, egyáltalán, ha megállna az idő, először maguk az idősebbek, a kevésbé fiatalok unnák el magukat. Lehet ezt magunk vigaszaként is magyarázni, de előbb ránézek a magunk tablóképére. Jó ég, micsoda tanáraink voltak! És még ma is vannak néhányan. Aztán nézem az érettségi tabló címzését. Természetesen – naná! – először román […]

Szalámitaktika

Harmadik osztályos voltam, amikor szeptember tizenötödikén szokás szerint osztályonként sorban álltunk az iskola udvarán, hogy az évnyitó unalmas dumái után bevonuljunk, ki-ki az osztályába. Akkor viszont mindenki egy kis csoport – tíz-tizenketten lehettek – elsőst bámult. Könyökkel lökdöstük egymást, sugdostuk: azok románok, románul fognak tanulni. Számunkra, Aranka és Bernády városában ez abszolút egzotikumnak számított, mint […]

Mennyi a hány?

Romániában aligha akad ember, aki megmondja, hogy hány lakosa van. Nem arról van szó, hogy nem jönnek elő egy számmal, de már kiderült jó néhány ilyen adatról, hogy nem a jók, pontosak. Amikor a valahai államelnököt, Traian Băsescut akarták a bársonyfoteléből kimozdítani, több mint nyolc millióan igent mondtak erre, de az alkotmánybíróság 6-3 arányban azt […]

Kinek a feladata?

Kinek fáj, és kinek nem fáj a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ellehetetlenítése? Akikkel nap mint nap találkozom, azoknak fáj. És felteszik, feltesszük a kérdést: mit lehetne tenni, hogyan lehetne segíteni? Tüntessünk? Vonuljunk az utcákra? Lám, a vásárhelyiek egy része ezt is megtette, voltak, akik könyvvel és gyertyával jelentek meg, ám az eredmény lehangoló: úgy lett, ahogyan […]

ENSZ-jelentés

Az ENSZ-jelentést olvasva aggódni kezdtem. 2025-ig kicserélnék Európa lakosságát. Az úgynevezett – kik lehetnek ezek? – „szakértők” szerint ez a megoldás az elöregedett Európa sorsára. A nagyokosok így helyettesítenék az európai őslakosokat. Ezek a befogadott migránsok lesznek a jövő munkaerői. Soros csapata kitalálta, hogy ez a megoldás Európa betegségére, ezek lesznek a megmentőink, az új […]

A havasokból nézve

A történelmet rendelésre, kényre s kedvre ferdítők tömött sora könnyen fölismerhető. Magyarul úgy mondják, hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc is megteremtette a maga legendáit. Ahol a rabló idegen meg a halál az úr, ott könnyen megfogan a legenda is, hiszen a félelem növeli a kétségbeesést. Megmozdultak […]