Felállunk vagy fellebbezünk

A legendás, 1970-ben világbajnokságot nyerő brazil futballválogatott (Carlos Alberto, Tostao, Jairzinho, Pelé – a laptop billentyűi is bizseregnek, midőn neveiket írom) tagjai a felkészülés során dzsúdó-szakemberektől tanulták a szakszerű esést. Mérkőzés közben ugye megtörténik, hogy zuhanunk egyet a nagy svungnak vagy egy pimaszul útba helyezett ellenfél-lábnak köszönhetően, és ilyenkor választani lehet: fetrengünk, elnyúlunk, mint egy utolsó óráit rúgó béka, hisztizünk, várjuk, hogy a mentős elszállítson a legközelebbi kórházba, vagy pedig egy rövid piruett után felkelünk és folytatjuk a meccset, lesz, ami lesz.

Így ismerjük fel az igazi sportembert, akinek az egyik legmeghatározóbb jellemvonása a veszteni tudás. Ennek ellentéte az idült csobanitiszben szenvedő Gigi Becali, aki, amint elveszítette a bajnokságot Hagi csapatával szemben (Hagi máskülönben a keresztfia!), máris összegyűjtötte ügyvédhadát, hogy törvényszéken szerezze meg azt, amit a pályán nem tudott. Borzalmas dolog, amikor a sporteredményeket a bekötött szemű Iustitia szolgái tárgyalják. Most is pápaszemes, reumás bácsikák fogják eldönteni – Alibec cselei vagy Florinel Coman bombái érnek többet.

A dolog nem új keletű. A kolozsvári CFR eleve hat pont levonásával kezdte a bajnokságot, valami régebbi pénzügyi balhé miatt. A bajnokság befejezése előtt néhány fordulóval a levonások nélkül első helyen lett volna, ám a bíróság elutasította a pontjai visszaadását, mert újabban egy sportfelszerelést gyártó cég indított pert ellene, mivel állítólag egy (!) nappal a szerződés lejárása előtt tértek át másféle trikókra meg lábszárvédőkre – így persze az utolsó néhány meccset unottan, lendület nélkül játszották. Megszerezték ugyan az Európa Liga-kvótát, de a bíró bácsi (a taláros, nem a fütyülős) az oltyánokat küldi helyettük. Ez volt a tavaly is, a tavalyelőtt is, emlékezzünk, így került a Botoșani Ajrópába, szegények ugráltak át a villamos síneken, nehogy megrázza őket.

Így működnek a dolgok a mi Balkán felől huzatos tájainkon. Mint a viccben. Két ügyvéd beszélget. – Győzni fog az igazság, kartárs! – Nem baj, fellebbezünk!