A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Csökönyös erdélyiek?!

Csak úgy elnézem, hogy eleitől kezdve milyen figyelemmel kísérték mifelénk a románok, miként alakul a katalán helyzet. Nem volt olyan többségi párt, amelynek tagjai nem a spanyol központosított irányításnak drukkoltak volna, és a függetlenséget lehetetlen követelésnek mondták. A spanyol központosító hatalommal tartó hazai többség többször is felsóhajtott, hogy ha az alkotmány kimondja, ha tetszik, ha nem tetszik, a katalánoknak a királyságban, tehát spanyol fennhatóság alatt kell maradniuk. S elégedjenek meg az autonómiával, mert ez is több, mint amennyit igényelhetnének.

A katalánok fél évezrede igyekeznek kivívni a függetlenségüket, hiszen a spanyol nemzetállam rájuk telepedett, és asszimilálni szerette volna még a demokráciában is, amikor úgy tűnt, hogy a kapott önrendelkezés elfeledteti a történelmi múltat. Kiderült, hogy a katalán munka és pénz kell, de beleszólni az ország ügyeibe nem engedik őket, ugyanis egynemzetűnek akarják a spanyol államot. Tettek is bőven ennek érdekében.

Mintha Romániában a kisebbségek helyzetét látnánk. És ezért izgulnak a jó románok, nehogy a példa ragadós legyen, s nem is a székelyek, hanem az erdélyiek, benne számottevő román lakossággal, kérjék az autonómiát, majd netán a független Transzilvániát.

A nagy fellélegzés akkor volt, amikor látták, hogy az EU, benne Párizs és Berlin, kinyilvánította, hogy nem ismeri el Katalóniát, és ha független is lesz, kikerül az Unióból, s csak Spanyolország jóváhagyásával veszik vissza. Ezt megsínylené Katalónia gazdasága. Erre a Kárpátok–Duna–Fekete-tenger környékén igencsak bólogattak. S politikusaik nyilatkoztak egymásután, hogy ebben az EU-nak igaza van. Még az államelnök sem tapsolt a katalán függetlenség kikiáltásának, bármennyire is demokratikus cselekedete a voks a nép akaratának. Hát éppen ez, amitől félnek. Mert úgy magyarázzák, hogy Erdélynek Romániához való csatolását egy népgyűlés döntötte el. Félnek, hogy a katalán példa nyomán, egy másik népgyűlés az elszakadásra voksolna. Lehet-e tudni ezt a csökönyös erdélyieknél?!

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. november 15., 8:45
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Roman Ur!A tema,,elohozatala”, es levezetese nagyon jo, eletunk valamelyest jobbra fordulasat, en is egy fuggetlen Erdely megvalosulasaban latnam, es ennek nagyobb valoszinuseget adok, mind a Szekelyfold autonomiajanak elereset.Erdely fuggetlenedeseert, vannak roman probalkozasok, (lasd Sabin Gherman), szerintem, a torzsgyokeres Erdelyiek (a romanokat ertem) talan tamogatnak is eszt az elkepzelest, a fo akadalyt sajnos abban latom, hogy sok, a Karpatokon tulrol bejovo, es itt, Erdelyben letelepedett roman,es ok, nem hiszem, hogy tamogatnak, eszt.Nincsennek pontos informacioim, de az utobbi 100 evben, szerintem,attelepedett, es jelenleg Erdelyben elo romansag kb.30 szazaleka, -ahogy nalunk mondani szokas-nem tud megallni a nagyapja sirjanal az Erdelyi temetokben.MF