Csak úgy elnézem, hogy eleitől kezdve milyen figyelemmel kísérték mifelénk a románok, miként alakul a katalán helyzet. Nem volt olyan többségi párt, amelynek tagjai nem a spanyol központosított irányításnak drukkoltak volna, és a függetlenséget lehetetlen követelésnek mondták. A spanyol központosító hatalommal tartó hazai többség többször is felsóhajtott, hogy ha az alkotmány kimondja, ha tetszik, ha nem tetszik, a katalánoknak a királyságban, tehát spanyol fennhatóság alatt kell maradniuk. S elégedjenek meg az autonómiával, mert ez is több, mint amennyit igényelhetnének.

A katalánok fél évezrede igyekeznek kivívni a függetlenségüket, hiszen a spanyol nemzetállam rájuk telepedett, és asszimilálni szerette volna még a demokráciában is, amikor úgy tűnt, hogy a kapott önrendelkezés elfeledteti a történelmi múltat. Kiderült, hogy a katalán munka és pénz kell, de beleszólni az ország ügyeibe nem engedik őket, ugyanis egynemzetűnek akarják a spanyol államot. Tettek is bőven ennek érdekében.

Mintha Romániában a kisebbségek helyzetét látnánk. És ezért izgulnak a jó románok, nehogy a példa ragadós legyen, s nem is a székelyek, hanem az erdélyiek, benne számottevő román lakossággal, kérjék az autonómiát, majd netán a független Transzilvániát.

A nagy fellélegzés akkor volt, amikor látták, hogy az EU, benne Párizs és Berlin, kinyilvánította, hogy nem ismeri el Katalóniát, és ha független is lesz, kikerül az Unióból, s csak Spanyolország jóváhagyásával veszik vissza. Ezt megsínylené Katalónia gazdasága. Erre a Kárpátok–Duna–Fekete-tenger környékén igencsak bólogattak. S politikusaik nyilatkoztak egymásután, hogy ebben az EU-nak igaza van. Még az államelnök sem tapsolt a katalán függetlenség kikiáltásának, bármennyire is demokratikus cselekedete a voks a nép akaratának. Hát éppen ez, amitől félnek. Mert úgy magyarázzák, hogy Erdélynek Romániához való csatolását egy népgyűlés döntötte el. Félnek, hogy a katalán példa nyomán, egy másik népgyűlés az elszakadásra voksolna. Lehet-e tudni ezt a csökönyös erdélyieknél?!

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:
  • User
    Dátum: 2017. november 15., 8:45
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Roman Ur!A tema,,elohozatala”, es levezetese nagyon jo, eletunk valamelyest jobbra fordulasat, en is egy fuggetlen Erdely megvalosulasaban latnam, es ennek nagyobb valoszinuseget adok, mind a Szekelyfold autonomiajanak elereset.Erdely fuggetlenedeseert, vannak roman probalkozasok, (lasd Sabin Gherman), szerintem, a torzsgyokeres Erdelyiek (a romanokat ertem) talan tamogatnak is eszt az elkepzelest, a fo akadalyt sajnos abban latom, hogy sok, a Karpatokon tulrol bejovo, es itt, Erdelyben letelepedett roman,es ok, nem hiszem, hogy tamogatnak, eszt.Nincsennek pontos informacioim, de az utobbi 100 evben, szerintem,attelepedett, es jelenleg Erdelyben elo romansag kb.30 szazaleka, -ahogy nalunk mondani szokas-nem tud megallni a nagyapja sirjanal az Erdelyi temetokben.MF

Ajánló

A kettős mérce – minden szinten

Igen figyelemreméltó mozgalom indult Moldova-szerte. Több tucat település eldöntötte, hogy „egyesül” Romániával, és fordítva: román falvak önkormányzatai fogadnak el hasonló dokumentumokat. Most azon, hogy egy település, amelyik nincs a határon, miként egyesül egy másik országgal, ne akadjunk fenn, tulajdonképpen derék, akár hazafias dolognak is tekinthető, hogy visszavágynak az „anyaországba”, emezek pedig legalább szimbolikusan megpróbálják keblükre […]

Tapasztalataim a sürgősségen

Egyre nehezebb lesz a sürgősségen kifejtett munka, mert sokan estefelé indulnak meg ügyes-bajos dolgaikkal, legyen az fejfájás, láz, enyhébb vérnyomás-emelkedés. Két órára behozzák meghalni az utolsó stádiumban levő rákos beteget. Estére beküldenek olyan eseteket Barótról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, amit otthon is meglehetne oldani. Mindenkit odahoznak, azt is, aki részegen fekszik a földön. A kisgyereket is sokan […]

Szavak a szószólóról

Vannak irodalmi babonák is. A magyar sámánhitűeket ezzel sem akarom feloldozni. Babonásként riadok el mindig attól, hogy tagadó szóval, a nemmel kezdjem egy-egy írásom. Nem az én szerem, sorom Berde Máriáról írni most. Valóságos és irodalomtudományból doktorált író, Molnár Szabolcs beszélt róla szerdán a Székely Nemzeti Múzeumban – én arról szólnék, ami példaértékű az egyetemi […]

Édes hazánk

Megdöbbentő és mélységesen elszomorító egyes magyarországi pártok kampányüzenete, azok stílusa és tartalma pedig vérlázító. Nem az ország gondjainak megoldására, vagy az életszínvonal és ezzel együtt a jó közérzet emelésének módjára tesznek ugyanis javaslatot, hanem nemzettársakat uszítanak egymás ellen, ezzel éket verve az anyaországi, valamint a tőle elszakított magyarok közé. Az igazi veszélyt azonban nem is […]

Vándorbölcső-mozgalom indul

Május elejére várjuk a harmadik gyermekünket. Az első két gyermekünk a kórházból való hazahozatal után Mózes-kosárban, majd gyermekágyban lett elhelyezve. Most úgy döntöttünk, a harmadik babánkat 6 hónapos koráig bölcsőben fogjuk elhelyezni, ringatni. Amikor elmentem Sepsiszentgyörgyre, Veres Ferenc asztalosműhelyébe, és megrendeltem a bölcsőt, akkor meséltem neki arról, hogy Magyarországon működik egy vándorbölcső-mozgalom. Beszélgetésünk után felajánlotta, […]

Egy jogi harakiri

Tisztességben építkezett a magyar történelemben Győr, Debrecen meg Székesfehérvár is. Három város, mely együtt és külön is méltó lehet az Európa Kulturális Fővárosa címre. Sarkigazság, még akkor is, ha ki tudja, mely városokkal kell békésen vetélkednie. Igen ám, de jött a bíráló bizottság. Jött Szempont Úr, és szólt, hogy kacagjon jóízűen egy keveset Európa is: […]

Február, hol a nyár?

Sok minden történt az elmúlt napokban, még erdélyi magyar viszonylatban is. Nem mind fontos, de a teljesség igénye nélkül mégis kiemelnék kettőt. Meghalt a romániai magyar táncmozgalom alapító figurája, Kallós Zoltán, akit a minap el is temettek a válaszúti temetőben. Öröm az ürömben, hogy öröksége ennek ellenére tovább él, ezt igazolandó, több tucat zenész kísérte […]

Az ikerítés joga

Van úgy, hogy már nem is tudom, talpig vasban vagy talpig jogban állok. Mert ugyebár jogomban áll a bíróságon hallgatni. Jogomban áll fellebbezni, és állást vállalni végzettségemnek és képességemnek megfelelően. Állom a sarat. Kiléphetek belőle, ha tudok, s akarok. Slágeri szinten áll jogomban magamhoz ölelni ezt a verőfényes februári delet. Ott cicázik szép fiatal anyukájával […]

Fenyegetés és jogsértés

A 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye szerint 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése, illetve fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób doktrínák, ideológiák és gondolatok nyilvános terjesztése. A 6. cikkelye értelmében pedig 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel […]

Kifelejtett kézdi jégkorongozók

Nemrég a Székely Hírmondó Vélemény rovatában olvastam egy írást a régi, kézdivásárhelyi jégpályáról és hokicsapatról Imre Attila tollából, aki beszámolt, hogyan is zajlott akkoriban a pálya működtetése, illetve mennyit dolgoztunk rajta mi, hokisok. A levélben az egykori tagok, vagyis a régi öreg csapat felsorolásánál kimaradt pár személy, ezért szeretném megemlíteni Bálint „Öcsit”, Várdó Árpádot és […]

Lisznyón jártunk

A szentgyörgyi nyugdíjasok Aranyszívek Kórusa a lisznyói református gyülekezettel töltött együtt egy örömünnepet. Derzsi György helyi lelkipásztor hirdetett igét, mely mindnyájunk hitének megerősítésére szolgált. A vendégek fáradozását kedves szavakkal köszönte meg. Az istentiszteletet verses köszöntőkkel, régi hazafias dalokkal zártuk zenés kísérettel, Rápoti István vezetésével. Az ilyen nemű kiszállásaink célja, hogy mi, nyugdíjasok betekintsünk a falvakon […]

A 20. évértékelő

Orbán Viktor minap elmondott évértékelő beszéde ezúttal is koherens volt, jövőbe mutató és lényeglátó. S mindemellett értékrendileg alaposan lehorgonyzott. „Munka, haza, család” – ennek az értékhármasnak volt alárendelve minden egyéb tematika, legyen szó a szétesett, szánalmasan vergődő, érdemi mondanivaló, stratégia és jövőkép nélküli ellenzékről, a migránsválságról vagy Közép- és Nyugat-Európa konfliktusáról, mely épp e téma […]

Dr. pincér

Senki meg nem mondja, hogy jelenleg mennyi Románia lakossága. Persze, létezik egy hivatalos adat, mégpedig 19 580 632 személy, de hogy valójában mennyien távoztak végleg vagy időlegesen, olyan ember nincs, aki ezt tudná. Annyi bizonyos, hogy az 1990-es 23,5 milliót meghaladó összlakosság évente lentebb és lentebb szorult, eleinte a kivándorlásnak köszönhetően, később, mert a szaporodóképes […]

Talpra, Liu fiú!

Nem valószínű, hogy szégyenében irult-pirult volna valahol az a hölgy vagy úriember, aki a short track néven ismert rövidpályás gyorskorcsolya-versenyek szabályzatát kitalálta, kidolgozta. Egészen elképesztő elmélet ugyanis, hogy miután valaki a kieséses rendszerben beverekedi magát egy olimpiai döntőbe, előzőleg nagyon kemény csatákat vív a kockázattal teli selejtezőben, negyeddöntőben és elődöntőben, a döntőből végül mégis úgy […]

Szent László segítsége

A 11. században uralkodó I. László király – aki Szent László néven vonult be a székely történelembe, és lett a legendárium egyik fő szereplője, akinek emlékét sok templomi freskó is őrzi – a krónikás feljegyzése szerint két évszázaddal később „égi segítséget” nyújtott azoknak az erdélyi hadaknak, melyek Lackfi András vajda vezérlete alatt, 1345 telén büntetőexpedíciót […]