Hosszú harc után végre kitették Erdély egyik legnagyobb városának a bejáratához a táblára a román Cluj-Napoca mellé a magyar Kolozsvárt és a német Klausenburgot is. Győzelem! Persze, akad egy kis tüske is az egészben. Éspedig nem a város magyar vagy német nevében, hanem éppen a románban. Ott díszeleg ugyanis a Napoca. Annak a valahai Napoka nevű őrhelynek a neve, amelynek a holléte – mondjuk így – egy kicsit vitatott. Ezt a kommunizmus ideje alatt ragasztották oda a Clujhoz, bár a latin nyelven íródott középkori dokumentumokban csak a Clus formával találkozhattunk, de ez az akkori hatalmasságoknak nem volt elég romános, hiszen a város inkább a régi magyar és szász múlthoz kötődött. Ezt akarta akkor Ceauşescu ellensúlyozni a névadással. Járta is akkor városszerte a mondást, hogy „Kolozsvár addig lesz Napoca, amíg él az apóka!” Hát az apóka eltávozott, a Napoca azonban maradt. Most már a helybeli románok többsége, bár nem használja a Napoca nevet, sem akarja ezt lekoptatni a Cluj mellől.

De mit is írok, a helybeli románságról. A közelmúltban behozott románságról van szó. Az első világégés után ugyanis Kolozsváron 40 ezer magyar élt és csak 6 ezer román. Akkor szóba sem jöhetett semmiféle római név adása. Pedig akkor is nagy rössel nevezték át még a színmagyar városokat, községeket, falvakat is románná. Akkor kapta Szatmár is a Satu Mare nevet, a románok által is használt Sătmar helyett. Az utóbbi ugyanis a magyarra emlékeztetett. Egyébként Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak három volt román eredetű. Később sem igen változott ez az arány. A kalotaszegi Sztánát is hiába hívták egy darabig Stânának, vissza kellett sztánásítani, mert kiderült, nem a román stânából (esztenából) ered a név, hanem a szláv Sztán (Stan) személynévből. De nemcsak település, de egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem román eredetű. Ezt próbálták meg ellensúlyozni például a folyóparti településeknél: belemagyarázták, hogy a lassú, csendes víz (apă lină) adta a nevét. Mint az Apát hídjából eredő Apahidának (?), vagy Abafájának, amelyet, amikor megtudták, hogy az ómagyar Aba személynév és az erdő jelentésű fa összetételű, egyenesen Apalinanak kereszteltek. S a példák sora hosszú. Úgy látszik nehéz elfogadni, hogy Erdélyben más népek is éltek és alkottak, mint a románok.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Púder az arcáról

Különös élmény volt figyelni a romániai magyarság itt-ott reménykedő viselkedését a kampány idején, amikor Klaus Johannis startolt, majd befutott győztesként. A naponta megalázott magyarságtól nem vehette el senki a reményt – hátha a német származású, német anya s apa gyermeke szívére veszi a másik kisebbség sorsát is? Nem ez történt.

Szomorú történet

Egy sír. Háromszintes földalatti kripta, egy háromtagú család végső nyughelye Kézdivásárhelyen. Egyetlen lakója ez év május 21-án költözött be, de a mai napig nem tud csendben nyugodni.

Bagaria van bőven

Ahogy elnézem ezt a kötélhúzást az úgymond „különleges” nyugdíjak körül, eszembe jut dr. Bárányi Ferenc, aki ellenzett mindenfajta különcködést.

A Jobbik és az Ősök Napja

Idén is fergeteges sikert aratott az Ősök Napja, mely páratlan években váltja a páros években megrendezett Kurultájt. Bíró András Zsolt és csapata a semmiből egy százezres látogatottságú, hatalmas élményt adó rendezvényt teremtett, mely évente rengeteg embernek ad intenzív magyarságélményt, nemzeti öntudat-erősödést, tartást, büszkeséget, s bizonyára nem keveseknek ismeretanyag-gyarapodást is a megannyi színvonalas előadásnak, kiállításnak köszönhetően.

Tolnanémediek Nagyborosnyón

Nagyborosnyó örömünnepeket töltött a tolnanémedi (Magyarország) testvértelepülésünk több mint félszáz lakójával. Már Nagyszebennél vártuk, illetve fogadtuk őket, nagy örömmel, szeretettel.

Két keserű tabletta

1. Sakkozom a számítógéppel. Ha én állok rosszul, de van lehetőségem örökös sakkal kihúzni a döntetlent, természetesen megteszem, benne van a játék logikájában, de megfigyeltem, hasonló helyzetben a gép inkább egy gyengébb lépést választ, a saját kárára, csakhogy a játék folytatódhasson. Így van programozva, egy londoni székhelyű cég készítette a kódot.

Az ördög Virginiában

A hétvégi, erőszakba torkolló charlottesville-i zavargások híre bejárta az egész világot. A Virginia-állambéli, csendes egyetemi kisváros utcáin egy szoborvita három halottat és több tucat sebesültet maga után hagyó erőszakba torkollhatott mire észbe kapott a hatóság, és a kormányzó kihirdette szükségállapottal pontot tehetett az események láncolatára.

Szent Lőrinc könnyei s a magyar múlt

A pesti győztes forradalmat követő második napon, 1848. március 17-én vetette papírra Széchenyi a ritka-lelkesült szavakat: „Nékem úgy látszik, mintha ránk, magyarokra elvégre felnyílt volna az ég!”

Egy fiatalodó vasárnap

Csak fölkészülni borotvával, fürdővel… Miközben halk magányban üzemel a mindenséget számba vevő, léleknek nevezett illatos holmi a mellkasban. Lábujjhegyen járt a lakásban is, az udvarban már azt is tudomásul vette ünnepnaponként, hogy amíg elhalad, lelassulnak a verebek is, míg szól hozzájuk.

Kosarasok kosara sok

Érdekes számsor következik: 27-5, 14-11, 23-11, 13-10, 21-14, 13-8, 18-14. Bámulatos sorozat van a számpárok mögött. A magyar U16-os (serdülő) leánykosárlabda-válogatott az Európa-bajnokság 16 résztvevője közül az egyedüli, amely 7 mérkőzésnek mindegyik utolsó negyedét előnnyel zárta.

Székely lakóház a középkorban

Régészek és néprajzosok bajusza bizony összeakadt, mikor a középkori székely hajlékokról alkotott elképzeléseiket egyeztetniük kellett. Amit egyik kiásott, az ugyanis nem talált azzal, amit a másik kikövetkeztetett a maga anyagából.

Negyvenöt év fölött belga

Elkel ebben a rettenetes hőségben a nevetés, a derű, ám lihegések között még az is fárasztó. Na, és jelen esetben nevetségesnek is tűnik. A Magyar Írószövetség (kánikulában Ivó Szövetség a jó humorú pesti szóhasználatban) pályázatot hirdetett a minap Arany János születése 200. évfordulójának méltó köszöntésére, írásművészetének máig aranyat érő példájára stb. A hirdetésnek van azonban […]

Soros itt, Soros ott

Azt kérdi egy erdélyi atyafi a vonaton, hogy most mi van ezzel a Sorossal, a magyarok háza táján nem szeretett ember az amerikai milliárdos. Johannis mellett azonban sok a Soros-fiú, meg -leány, de Romániában a szocdemek mondják azt, amit Orbán Viktor, hogy fel kell számolni az általa létrehozta intézményeket, csak éppen Liviu Dragnea bandájára nem […]

Megfejik a turistát

Mi is voltunk a kommandói falunapokon, és kipróbáltuk a gőzöst. A kérdésem az, hogy a gőzöst működtető egyesület (Asociația pentru Păstrarea Liniilor Înguste din România) miért kér fejenként 15 lejt a 2 kilométeres vonatozásra? Nem beszélve arról, hogy a jegyre 10 lej van nyomtatva, amire golyóstollal rájavítottak, hogy 15 lej. Ez így törvényes? Négy személyre […]

Jelentkezzen miniszternek!

„Drága” névtelenül írogató olvasó! Sajnos, Romániát is olyan emberek vezetik, akik a valóságot nem merik felvállalni, és nem mernek igazságos döntést hozni éppen az efféle személyek miatt sem, mint ön, aki a nevét elrejtve, esetleg tömbházban éli az életét, és onnan védi a medvéket. Olyanok, akik nem az emberek életét, biztonságát, ezek állatait, terményeiket búsulja. […]