Hosszú harc után végre kitették Erdély egyik legnagyobb városának a bejáratához a táblára a román Cluj-Napoca mellé a magyar Kolozsvárt és a német Klausenburgot is. Győzelem! Persze, akad egy kis tüske is az egészben. Éspedig nem a város magyar vagy német nevében, hanem éppen a románban. Ott díszeleg ugyanis a Napoca. Annak a valahai Napoka nevű őrhelynek a neve, amelynek a holléte – mondjuk így – egy kicsit vitatott. Ezt a kommunizmus ideje alatt ragasztották oda a Clujhoz, bár a latin nyelven íródott középkori dokumentumokban csak a Clus formával találkozhattunk, de ez az akkori hatalmasságoknak nem volt elég romános, hiszen a város inkább a régi magyar és szász múlthoz kötődött. Ezt akarta akkor Ceauşescu ellensúlyozni a névadással. Járta is akkor városszerte a mondást, hogy „Kolozsvár addig lesz Napoca, amíg él az apóka!” Hát az apóka eltávozott, a Napoca azonban maradt. Most már a helybeli románok többsége, bár nem használja a Napoca nevet, sem akarja ezt lekoptatni a Cluj mellől.

De mit is írok, a helybeli románságról. A közelmúltban behozott románságról van szó. Az első világégés után ugyanis Kolozsváron 40 ezer magyar élt és csak 6 ezer román. Akkor szóba sem jöhetett semmiféle római név adása. Pedig akkor is nagy rössel nevezték át még a színmagyar városokat, községeket, falvakat is románná. Akkor kapta Szatmár is a Satu Mare nevet, a románok által is használt Sătmar helyett. Az utóbbi ugyanis a magyarra emlékeztetett. Egyébként Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak három volt román eredetű. Később sem igen változott ez az arány. A kalotaszegi Sztánát is hiába hívták egy darabig Stânának, vissza kellett sztánásítani, mert kiderült, nem a román stânából (esztenából) ered a név, hanem a szláv Sztán (Stan) személynévből. De nemcsak település, de egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem román eredetű. Ezt próbálták meg ellensúlyozni például a folyóparti településeknél: belemagyarázták, hogy a lassú, csendes víz (apă lină) adta a nevét. Mint az Apát hídjából eredő Apahidának (?), vagy Abafájának, amelyet, amikor megtudták, hogy az ómagyar Aba személynév és az erdő jelentésű fa összetételű, egyenesen Apalinanak kereszteltek. S a példák sora hosszú. Úgy látszik nehéz elfogadni, hogy Erdélyben más népek is éltek és alkottak, mint a románok.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

’56 és ’54

Nemcsak oldott kocsmai és szurkolói beszélgetéseken, hanem komolyabb szakmai eszmecseréken is elhangzott már, sőt akad történész és riporter, aki leírta, hogy amennyiben a magyar Aranycsapat győzött volna az 1954-es világbajnoki döntőben, valószínűleg nincs az 1956-os forradalom. Akik ezt a soha nem bizonyítható feltételezést megfogalmazták, azzal érvelnek, hogy a berni kudarc mélyítette a társadalmi-politikai-ideológiai nyomásból fakadó elkeseredést, ami aztán két év teltén népfelkeléshez vezetett.

A kürtőskalács ízlett, az autonómia nem

Még amikor Traian Băsescu logó tincsű, foghiányos kezdő képviselő volt, és népszerűségnövelőként együtt sörözött az újságírókkal, a magyar újdondászokat mindegyre kérdezte, hogy miért tömörülnek az erdélyi magyarok az RMDSZ zászlaja alá, és miért nem sorjáznak be jó román módjára a különböző pártokba?

Irodalom mint kés az ellenfél hátában

A nyolcvanas években a legmagasabb fórumon döntés született Eminescu összes művének kiadásáról. Természetes dolog, egy zseniális szerzőt teljességében kell megismerni.

A hideg fej

A férfi várakozik a megállóban, hogy az unalmas időt kitöltse, céltalanul bámul hol ide, hol oda. Mindaddig, ameddig a túloldalon a vele szembeni ház ablaka mögött fel nem fedezi, hogy valaki áll és kifelé néz. Úgy tűnt neki, mintha az ott álló nem is nézne valóban semmire.

A sátán ringyói

Sok sajátos vonása van a magyar népnek, akár a többi európainak. A magyarok 1956 októberében, novemberében, a forradalom idején, de még évtizedeken át máig sem értik, a nagyhatalmak miért nem voltak képesek szót emelni a Szovjetunió igájában vergődő magyar forradalom idején – az emberi jogok meggyalázása ellen. Igen, ott volt a szuezi válság, legkönnyebb volt azzal magyarázni a hallgatást, hadd vergődjék vérben a magyar egymaga, aztán majd kiderül, mi lesz.

Szómagyarázat

Én most a hátrányos helyzetről szólok, ám az előtt az életem második felét meghatározó román szólást idézem, a szekuritáte megyei főnökének szájából hallottam. Amikor megkérdeztem, mi bajuk velem, hogy 1982-től még csoportos kirándulásra se engedtek külföldre. Nézett a szemembe, és kérdezte, értem-e azt a román közmondást: néha a száj miatt verik a segget. – Nevettünk, […]

Ünnep a Puskásban

Egy esztendővel ezelőtt csoda született: a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában olyan műszaki kiállítás nyílt, amely kétségtelenül legalábbis a mi vidékünkön páratlan. Ám ne legyünk kishitűek, s nevezzük úgy, ahogyan azt a megálmodói kezdettől fogva emlegették. Mondjuk inkább múzeumnak, hisz a sok év alatt ezerszámra összehordott  alkatrész azóta is a helyén maradt, s lehet, ott is […]

Apró bunkóságok

Olvasom, hogy Magyarországon jól elbántak az Index újságírójával a KFC-ben, pedig csak a panaszkönyvet kérte, mert a kiszolgálás nem tűnt megfelelőnek számára. Sajnos nem kell Magyarországig menni azért, hogy az ember paraszt kiszolgálókkal találkozzon…

Tudják ők, hogy mi jó nekünk

Levette a házbizottság a szenátus plénumának napirendjéről azt a törvényjavaslatot, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánította volna. Szerintük nem világos, hogyha március idusa egy olyan nap, amit a világ összes magyarja megünnepel, akkor miért kellene pont ezt a romániai magyarok napjává tenni. Ők csak tudják, hogy nekünk mi a jó. Azt is […]

A napot az égről

A kommunista diktatúrák közismerten nem arról voltak híresek, hogy alkotmányjogi szinten eleget tettek volna egy demokratikus állammal szembeni alapvető elvárásoknak. Azon túl, hogy nem garantálták a párt és állam szétválasztását, azon alapvető állampolgári jogok sem érvényesültek a gyakorlatban, melyek alkotmányszinten rögzítést nyertek. S aki csak rákérdezett erre, az egzisztenciáját vagy akár az életét kockáztatta. El […]

Modortalan asszisztens

Október 3-án szakorvosi küldővel mentem a baróti kórház laboratóriumába vérvételre. Reggel 8.30-kor többen álltunk a nyilvántartó ablaka előtt sorszámért. Az ott dolgozó nő nagyon idegesen kijelentette, hogy a sorszám elfogyott. „Ha a labor fogadja, akkor jó, ha nem, jöjjenek holnap!” A betegek zúgolódtak, hogy ilyen korán elfogyott a sorszám. Az a gond, hogy a hölgy […]

Nyelvi fasizmus

Az új ukrán tanügyi törvény 2020 szeptemberétől életbe lépő 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, és a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását csak az első négy osztályban engedélyezik, így 5. osztálytól felfelé az anyanyelv kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Döbbenetes és hihetetlen mindaz, amit ez a jogszabály takar. Ráadásul nem egy […]

Szüreti bál Zágonban

Szombaton, október 14-én ünnepelt Zágon népe. A Mikes Kelemen Művelődési Központ és a frissen alakult Mikes Kelemen Ifjai Egyesület (MKI) közös szervezésében már 10.30-kor elkezdődött a gyülekező a község központjában. Tizenöt lovas és kétszekérnyi fiatal indult el hívogatni Zágon népét estére, a helyi kultúrotthonba tartandó hagyományos szüreti mulatságba. Este nyolckor a Szikrák és Tüzes néptánccsoportok […]

Megismerni a csángó hagyományokat

A Burusnyán Néptáncegyesület szeptember 16-án kiránduláson vett részt egy pályázatnak köszönhetően. Azt szerettük volna elérni, hogy a gyerekek megismerjék a gyimesi csángó néphagyományokat, illetve a környék nevezetességeit. Első megállónkat az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum képezte Gyimesfelsőlokon, ahol Berszán atya fogadott. Gyimesbükkön meglátogattuk a tájházat, ahol a gyerekek sok mindenre rácsodálkoztak. A délután […]

Felebarátunk kése

Vallásháborúkról sokat írtak a történészek, többet, mint amennyi fohász szállott égre felebarátainkért. Ezért is fogadjuk kétséggel a „keresztény Európa” emlegetését óránként. Az ázsiai, afrikai iszlám államok nem áttéríteni akarnak bennünket – hangsúlyozom, a vallásháborúk mindenikének anyagi és politikai, uralmi okai voltak. A mai Európa lakosságának túlnyomó többsége alig se jár templomba. A keresztény Európa egyszerűen […]