Árvíz Csinódon

Június 17-én múlt 7 éve, hogy felköltöztünk a csinódi tanyára. Ezalatt sok mindent megtapasztaltunk. Volt egyméteres hó, mínusz 27 C fokos hideg, orkán erejű szél, medvetámadás, farkasjárás és még sok jó és kevésbé élvezetes megtapasztalás. Pár napja, június 22-én délután hirtelen olyan vihar és felhőszakadás támadt, ami itt rég nem látott árvizet eredményezett. Legutóbb 1975-ben éltek át hasonlót a helybeliek. Kezdetben diónyi nagyságú jegek hulltak, majd olyan sűrű eső, hogy látni is alig lehetett. Percek alatt folyónyira duzzadt az amúgy csermelynél alig nagyobb patakunk. A pusztítás az Őrház-patak mentén élőket érintette, a település többi részén nem voltak károk.

A víz elvitt öt kisebb hidat és a település központjában lévő, a külvilággal összeköttetést jelentő hidat is. Sok kaszálót elöntött a víz, s elpusztultak tyúkok, csirkék, amiket elsodort az áradat. Nálunk a vendégházba befolyt a víz, de már szárad az épület belseje.

Emberben nem esett kár, a központi hidat a megyei tanács megbízásából hétfőn (azaz ma – szerk.) ideiglenesen cementkarikákkal pótolják. Fent járt a településen a megyei tanács elnöke és a község alpolgármestere is.

Szombaton sokáig nem volt villanyáram, de mára minden a megszokott kerékvágásban zajlik. A kápolnában hálát adtunk Istennek, hogy nem lett nagyobb baj.

A nagy víz lezúdult, de a kövek maradtak, és mi is maradtunk, maradunk. Egyelőre az utcánk, valamint a temető felé és a Lesődbe vezető utak alig járhatók, de lassan ezek is rendbe tevődnek. Istennek legyen hála, hogy ezen a szép vasárnapon, Keresztelő Szent János napján, balesetem 4. évfordulóján gyönyörűen süt a Nap.

Sepsiszéki Nagy Balázs