Mondják, tanítványaiban él tovább a pedagógus. Kiss Lázárnak is vannak tanítványai, akik az irodalmi pályán mint számottevő alkotók értek el figyelemre méltó eredményt (a költő Markó Béla és Boér Géza, a politológus és politikai elemző Bakk Miklós például), Vargha Mihály ugyan szobrászművész lett, de vele is meghitt kapcsolatot ápolt, mások, több tucatnyian pedig mint magyartanárok viszik tovább Kiss Lázár hagyatékát. Életeleme volt Kiss Lázárnak a tanítás, a katedrát tekintette ama világot jelentő deszkáknak. Tanítványai megyei és országos tantárgyversenyeken szereztek hírnevet Kézdivásárhelynek. Igazi tehetséggondozó volt Kiss Lázár. E sorok írójának ugyan nem ő volt a magyartanára, de feledhetetlen mentora igenis ő volt.
Kiss Lázár magyartanári pályájának kezdete a romániai magyar kultúra második világháború utáni, rövid ideig tartó felfelé ívelő szakaszára esik, az 1960-as évek második felére. Megpezsdült az irodalmi-kulturális élet ekkor, s ez jótékonyan hatott a vidéki kisvárosokban, például Kézdivásárhelyen is, annak líceumában mindenképpen, ott, ahol Kiss Lázár nagymértékben járult hozzá az iskola szellemi-kulturális pezsgéséhez. Szervezte a városba, illetve az iskolába látogató legfiatalabb költőkkel és írókkal való találkozókat, könyveiknek bemutatóit (találkozhattunk például a Kapuállító című antológia szerzőivel), de az iskola vendége volt a már akkor hírneves Kányádi Sándor, egy alkalommal pedig a két világháború közötti Erdélyi Helikon költőit az egyik legilletékesebb tanú, György Dénes versmondó idézte fel és szólaltatta meg a líceum színpadán.
Kiss Lázár vezette az iskola irodalmi körét évtizedeken keresztül, továbbá emlékezetes irodalmi kirándulásokat szervezett például Kisbaconba a Benedek Elek Emlékház avatására (1968. május 25.) vagy Csíkszeredába Bartalis János költői estjére (1968 októberében), irodalmi színpadot működtetett, melynek tagjai számos alkalommal léptek fel. Irodalmi műsort rendezett Kiss Éva tanárnővel közösen Ady Endre (1969-ben és 1977-ben), Petőfi Sándor (1973), Csokonai Vitéz Mihály (1973), Vörösmarty Mihály (1975) emlékét idézendő, de még az 1980-as években is talált lehetőséget az igazi irodalmi értékek, például Tóth Árpád, Szilágyi Domokos verseinek színpadi megjelenítésére.
Az iskola és az irodalmi kör részére dedikált számos könyv, az egyes rendezvényeken készült fényképek gyűjteménye, továbbá írók levelei (például Kós Károlytól) mára irodalomtörténeti dokumentumértékkel bírnak. Szívügyének tekintette ugyanakkor könyvek és folyóiratok terjesztését, a színházi előadásokra való toborzást a diákok körében, egyszóval ott volt mindenütt, ahol a magyar nyelvű kultúra közvetítése és terjesztése volt a tét.
1968-ban Puskás Éva német–magyar szakos tanárnőt, Kiss Lázár majdani feleségét bízta meg a líceum vezetősége egy iskolai folyóirat indításával. Az Ébredés címmel évharmadonként megjelentetett és írógépen sokszorosított folyóirat általában a diákmunkatársak publicisztikai és szépirodalmi munkáinak adott helyet, s szerkesztésébe Kiss Lázár is bekapcsolódott. A lap megjelenése az 1970-es évek közepén szakadt meg, amikor is a párt és állami szervek „sugallatára” be kellett szüntetni kiadását.
Bekapcsolódott az iskola emlékkönyveinek szerkesztésébe is Kiss Lázár más tanárkollégákkal együtt, munkatársa volt mind az 1980-ban, mind az 1994-ben kiadottnak (Alma Mater 1680–1980, illetve Alma Mater 1680–1994). A rendszerváltás után megalapította az iskola mellett működő Nagy Mózes Közművelődési Egyesületet és Alapítványt (1990. november 19.), amely immár nyíltan fogalmazhatta meg céljai között mindazt, amit az alapító tetteivel addig is tanúsított.
1997. október 6-án, hatvankét éves korában hunyt el Kiss Lázár, és szülőfaluja, Bélafalva temetőjében pihen. A falujához való hűsége példaértékű volt, nem szűnt meg soha támogatni erkölcsileg és szellemiekben a hozzá forduló falusfeleit. Kiss Lázár egyik vezérlő eszméje bizonyára a hamis látszatok és a lényeg szétválasztására indította nap mint nap. Pál apostolt parafrazálva: nem a láthatókra, hanem a láthatatlanokra nézett, mivel meg volt győződve, hogy „a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Pofonegyszerű tények

Gyakran agyonbonyolítjuk a gondokat, okoskodásokkal kitapétázott labirintusban kúszunk vakond módra, pedig a megoldás az orrunk előtt van. Példának okáért ez a nagy vita Magyarhonban, az egyetemi úgynevezett genderkutatási szakról. A liberális entellektüellek szerint szétszaggatott nemzetünk számára semmi sem fontosabb, mint a „társadalmi nemek” – üsse kő, az meg mi lehet – körbeszaglása, megvitatása, szivárványos megközelítése. […]

Civil a zsoltár

Nem is próbálom megközelíteni, mostanság egy-egy évben hányszor tör rá városainkra és lakosságunkra az álzene és az őrjöngő áldal. A lakosság kipiheni. Hogy ez a mostani erdélyi ifjúság és lakosság jobb sorsra érdemes, azt állítom. Az erdélyi ifjú és kevésbé ifjú nemzedék 1937. októberében megszervezte a Vásárhelyi Találkozót; nemrég volt (ha volt) megemlékezés arról az […]

A magyar kulturális önrendelkezésről

A magyarság és egyben Európa legnagyobb hagyomány­őrző rendezvénye a Kurultáj, mely a turáni népek törzsi gyűlését jelenti, 2008 óta minden második évben megrendezik. Az idei program a korábbiakhoz hasonlóan színvonalas és sokszínű volt, jeles történészek foglalkoztak szigorú tudományossággal a magyar és a magyarral rokon népek őstörténetének különböző vetületeivel, a nagyszínpadon elsősorban a magyar és a […]

Az emberség élő fogalma

Ha az ember, emberiség új hatalmat akart bevezetni, igyekezett azt minden időben a-tól z-ig megmagyarázni, törvények sövényrendjeivel körülkeríteni, az Új Rendet legfelsőbb hatalommal jóváhagyatni. Onnan és csak onnan lehetett kötelezni az embert, az emberiséget annak elfogadására. És ha nem, akkor következett az Új Világrend(szer) bosszúhadjárata. Kissé fájdalmas Nagy Boldog Asszony, Mária mennybemenetelének, a katolikusok legnagyobb […]

Mi számít törvénytelennek?

Borítékolható volt, hogy az uborkaszezonban fuldokló kereskedelmi televíziók hálás támogatása mellett balhé lesz a diaszpóra által kezdeményezett pénteki tüntetésen. A teljesen elszédült, idétlenül kommunikáló hatalomra ráfér egy kis ébresztő, a gond csak az, hogy valamennyi tüntetés törvénytelen volt. Persze, egy valamit magára adó demokráciában a véleménynyilvánítás szabadsága garantált, annyira, hogy egy utcai tüntetést nem engedélyeztetni […]

A gyerekeimet ki védi meg?

Kezdjem azzal, hogy átlagos hírfogyasztó vagyok, nem nézek televíziót, hiszen arra már sajnálom az időt, de a helyi lapokba, az online újságokba bele-beleolvasok, néha pedig elkövetem azt a nagy hibát, hogy hagyom, rántson magával a kom­ment­áradat. Az egymást szidó, vádoló, köpködő embertársaim megnyilvánulásai láttán mindig elfog az émelygés, a düh, és elkeseredetten csukom le a […]

Hatósági erőszak Bukarestben

Dulakodás, könnygázgránátok robbanása, vízágyúk sistergése, csendőrroham, elszabadult indulatok, gumibotok csattogása, menekülő tömeg, földre tepert emberek, bántalmazott tudósítók, mentőautók szirénázása, lángoló gumiabroncsok és gomolygó füst. Íme, egy kormányellenes tüntetés durva ütlegeléssé fajult mozzanatai. És ezeket nem egy diktatúrában sínylő afrikai, ázsiai vagy dél-amerikai ország, hanem a demokráciát fennen hirdető Európai Unió területén rögzítették és repítették világgá […]

Szép hetünk volt

Az elmúlt 5-10 nap alatt ismét világraszóló magyar sportsikereknek örülhettünk. Dévai Boglárka aranyérme a szertorna Európa-bajnokságon önmagában szenzációs eredmény, s ha a világbajnokságon sikerül legalább bronzig eljutni, az már olimpiai szereplést érhetne. Amennyiben Dévai Boglárka mellé tényleg érkezne a válogatottba a… dévai központból Olivia Cimpian, nagyon ütőképes magyar csapat alakulhatna szertornában. A rendkívül tehetséges, 17 […]

Szőlőfalu odalett

A Kárpátokban tipegve járnak az istenek. Minden a helyén volt ott a teremtés elején is. Csak gondolj bele! Hogy nézne ki Európa nélküle? Ott megyen az a lány. Tetőtől talpig lány, visszafelé is; de milyen lenne fagylaltozás közben, ha nem lenne meg a könyökhajlata? Na, azért, mert a Kárpátok igenis Európa könyökhajlata, azt nem lehet, […]

Téved, Pop úr!

Nem gondoltam volna, hogy valaha is nekünk kell megvédenünk a gyulafehérvári nyilatkozat szerzőit és a küldötteket, akik közfelkiáltással elfogadták volt 1918. december elsején a sarkalatos dokumentumot. Méghozzá Ioan-Aurel Poptól kell megvédenünk, aki történész és akadémiai elnök létére kontextusából kiragadva értelmezi azt, hogy ellentmondhasson a tusványosi szabadegyetemen ismét elhangzó kijelentésnek. A történész ugyanis azt állítja – […]

Fogytán a kenyér s a türelem

Miért kell minden rosszban benne lennünk? Azért, mert hitvány világban születtünk. Szólok többször a jóságról, annak a vágyáról, de hát a hitványság, aljasság maga a felkiáltójel, mely nem véletlenül hasonlatos a lándzsa hegyéhez. Megértem ma azt is, hogy olvashatom Ceaușescu dicséretét egy román lapban (Cuvântul Liber, 2018. aug. 9.) A szerző, Ioan Cismaș a magyarság […]

Köpködnek és hangoskodnak

Kovásznán is javában zajlik a turistaszezon. A város tele fürdővendégekkel, főleg azokkal, akik kezelési jeggyel érkeznek a városba, azonban hiába van üdülőjegyük, jó modort, azt nem kaptak melléje, pedig nem ártott volna. Azon fajta idős emberekről – szomorú, de való – beszélek – tisztelet a kivételnek! –, akik a legnagyobb nyugodtsággal ülnek a parkban, közbe […]

A megmaradás ábrája

Jönnek, jönnek az egyre szebb leányok, mert ez az élet rendje, s mi gyönyörködünk bennük. A rendetlenségben a duhajok egyre jobban akarván élni, képesek egyik esztendőről a másikra földúlni, szemünk előtt országok s földrészek olyan amilyen harmóniáját. Mi, nemzeti kisebbségbe préselt magyarok alig, vagy alig sem vagyunk merészek beleképzelni magunkat a romániai rabokká fölpéldázott kézdivásárhelyi […]

Kettős mérce

Hogy gondok vannak a romániai igazságszolgáltatással, az hót ziher. Nincs ebben a kijelentésben semmi újdonság, nyilván, hiszen tüneteként immár több éve társadalmi vita és politikai cirkusz zajlik az udvarában. Ez idő alatt pedig – szigorúan a tárgy, az igazság kérdésében – a román állami démonológia minden jó- és rosszindulatú lidérce alkotott, vagy legalább fordult hármat […]

Kirándulás Magyarországra és Szlovéniába

Július első felében a sepsiszentgyörgyi Sugás Nyugdíjas Egyesület 44 tagja a Magyar Nyugdíjasok Közössége Határok Nélkül programja keretében Magyarországra és Szlovéniába látogatott. Zalaegerszegen, a Teleki Blanka Leánygimnáziumban szállásoltak el, ahonnan minden nap autóbusszal mentünk Nyugat-Magyarország városaiba: Nagykanizsára, Szentgotthárdba, Körmendre, Kőszegre és Szombathelyre. Egy napra átutaztunk Szlovéniába, a Mura-vidékre, Lendvára és Muraszombatra. Lendván a Makovecz Imre […]