Mondják, tanítványaiban él tovább a pedagógus. Kiss Lázárnak is vannak tanítványai, akik az irodalmi pályán mint számottevő alkotók értek el figyelemre méltó eredményt (a költő Markó Béla és Boér Géza, a politológus és politikai elemző Bakk Miklós például), Vargha Mihály ugyan szobrászművész lett, de vele is meghitt kapcsolatot ápolt, mások, több tucatnyian pedig mint magyartanárok viszik tovább Kiss Lázár hagyatékát. Életeleme volt Kiss Lázárnak a tanítás, a katedrát tekintette ama világot jelentő deszkáknak. Tanítványai megyei és országos tantárgyversenyeken szereztek hírnevet Kézdivásárhelynek. Igazi tehetséggondozó volt Kiss Lázár. E sorok írójának ugyan nem ő volt a magyartanára, de feledhetetlen mentora igenis ő volt.
Kiss Lázár magyartanári pályájának kezdete a romániai magyar kultúra második világháború utáni, rövid ideig tartó felfelé ívelő szakaszára esik, az 1960-as évek második felére. Megpezsdült az irodalmi-kulturális élet ekkor, s ez jótékonyan hatott a vidéki kisvárosokban, például Kézdivásárhelyen is, annak líceumában mindenképpen, ott, ahol Kiss Lázár nagymértékben járult hozzá az iskola szellemi-kulturális pezsgéséhez. Szervezte a városba, illetve az iskolába látogató legfiatalabb költőkkel és írókkal való találkozókat, könyveiknek bemutatóit (találkozhattunk például a Kapuállító című antológia szerzőivel), de az iskola vendége volt a már akkor hírneves Kányádi Sándor, egy alkalommal pedig a két világháború közötti Erdélyi Helikon költőit az egyik legilletékesebb tanú, György Dénes versmondó idézte fel és szólaltatta meg a líceum színpadán.
Kiss Lázár vezette az iskola irodalmi körét évtizedeken keresztül, továbbá emlékezetes irodalmi kirándulásokat szervezett például Kisbaconba a Benedek Elek Emlékház avatására (1968. május 25.) vagy Csíkszeredába Bartalis János költői estjére (1968 októberében), irodalmi színpadot működtetett, melynek tagjai számos alkalommal léptek fel. Irodalmi műsort rendezett Kiss Éva tanárnővel közösen Ady Endre (1969-ben és 1977-ben), Petőfi Sándor (1973), Csokonai Vitéz Mihály (1973), Vörösmarty Mihály (1975) emlékét idézendő, de még az 1980-as években is talált lehetőséget az igazi irodalmi értékek, például Tóth Árpád, Szilágyi Domokos verseinek színpadi megjelenítésére.
Az iskola és az irodalmi kör részére dedikált számos könyv, az egyes rendezvényeken készült fényképek gyűjteménye, továbbá írók levelei (például Kós Károlytól) mára irodalomtörténeti dokumentumértékkel bírnak. Szívügyének tekintette ugyanakkor könyvek és folyóiratok terjesztését, a színházi előadásokra való toborzást a diákok körében, egyszóval ott volt mindenütt, ahol a magyar nyelvű kultúra közvetítése és terjesztése volt a tét.
1968-ban Puskás Éva német–magyar szakos tanárnőt, Kiss Lázár majdani feleségét bízta meg a líceum vezetősége egy iskolai folyóirat indításával. Az Ébredés címmel évharmadonként megjelentetett és írógépen sokszorosított folyóirat általában a diákmunkatársak publicisztikai és szépirodalmi munkáinak adott helyet, s szerkesztésébe Kiss Lázár is bekapcsolódott. A lap megjelenése az 1970-es évek közepén szakadt meg, amikor is a párt és állami szervek „sugallatára” be kellett szüntetni kiadását.
Bekapcsolódott az iskola emlékkönyveinek szerkesztésébe is Kiss Lázár más tanárkollégákkal együtt, munkatársa volt mind az 1980-ban, mind az 1994-ben kiadottnak (Alma Mater 1680–1980, illetve Alma Mater 1680–1994). A rendszerváltás után megalapította az iskola mellett működő Nagy Mózes Közművelődési Egyesületet és Alapítványt (1990. november 19.), amely immár nyíltan fogalmazhatta meg céljai között mindazt, amit az alapító tetteivel addig is tanúsított.
1997. október 6-án, hatvankét éves korában hunyt el Kiss Lázár, és szülőfaluja, Bélafalva temetőjében pihen. A falujához való hűsége példaértékű volt, nem szűnt meg soha támogatni erkölcsileg és szellemiekben a hozzá forduló falusfeleit. Kiss Lázár egyik vezérlő eszméje bizonyára a hamis látszatok és a lényeg szétválasztására indította nap mint nap. Pál apostolt parafrazálva: nem a láthatókra, hanem a láthatatlanokra nézett, mivel meg volt győződve, hogy „a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

A kettős mérce – minden szinten

Igen figyelemreméltó mozgalom indult Moldova-szerte. Több tucat település eldöntötte, hogy „egyesül” Romániával, és fordítva: román falvak önkormányzatai fogadnak el hasonló dokumentumokat. Most azon, hogy egy település, amelyik nincs a határon, miként egyesül egy másik országgal, ne akadjunk fenn, tulajdonképpen derék, akár hazafias dolognak is tekinthető, hogy visszavágynak az „anyaországba”, emezek pedig legalább szimbolikusan megpróbálják keblükre […]

Tapasztalataim a sürgősségen

Egyre nehezebb lesz a sürgősségen kifejtett munka, mert sokan estefelé indulnak meg ügyes-bajos dolgaikkal, legyen az fejfájás, láz, enyhébb vérnyomás-emelkedés. Két órára behozzák meghalni az utolsó stádiumban levő rákos beteget. Estére beküldenek olyan eseteket Barótról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, amit otthon is meglehetne oldani. Mindenkit odahoznak, azt is, aki részegen fekszik a földön. A kisgyereket is sokan […]

Szavak a szószólóról

Vannak irodalmi babonák is. A magyar sámánhitűeket ezzel sem akarom feloldozni. Babonásként riadok el mindig attól, hogy tagadó szóval, a nemmel kezdjem egy-egy írásom. Nem az én szerem, sorom Berde Máriáról írni most. Valóságos és irodalomtudományból doktorált író, Molnár Szabolcs beszélt róla szerdán a Székely Nemzeti Múzeumban – én arról szólnék, ami példaértékű az egyetemi […]

Édes hazánk

Megdöbbentő és mélységesen elszomorító egyes magyarországi pártok kampányüzenete, azok stílusa és tartalma pedig vérlázító. Nem az ország gondjainak megoldására, vagy az életszínvonal és ezzel együtt a jó közérzet emelésének módjára tesznek ugyanis javaslatot, hanem nemzettársakat uszítanak egymás ellen, ezzel éket verve az anyaországi, valamint a tőle elszakított magyarok közé. Az igazi veszélyt azonban nem is […]

Vándorbölcső-mozgalom indul

Május elejére várjuk a harmadik gyermekünket. Az első két gyermekünk a kórházból való hazahozatal után Mózes-kosárban, majd gyermekágyban lett elhelyezve. Most úgy döntöttünk, a harmadik babánkat 6 hónapos koráig bölcsőben fogjuk elhelyezni, ringatni. Amikor elmentem Sepsiszentgyörgyre, Veres Ferenc asztalosműhelyébe, és megrendeltem a bölcsőt, akkor meséltem neki arról, hogy Magyarországon működik egy vándorbölcső-mozgalom. Beszélgetésünk után felajánlotta, […]

Egy jogi harakiri

Tisztességben építkezett a magyar történelemben Győr, Debrecen meg Székesfehérvár is. Három város, mely együtt és külön is méltó lehet az Európa Kulturális Fővárosa címre. Sarkigazság, még akkor is, ha ki tudja, mely városokkal kell békésen vetélkednie. Igen ám, de jött a bíráló bizottság. Jött Szempont Úr, és szólt, hogy kacagjon jóízűen egy keveset Európa is: […]

Február, hol a nyár?

Sok minden történt az elmúlt napokban, még erdélyi magyar viszonylatban is. Nem mind fontos, de a teljesség igénye nélkül mégis kiemelnék kettőt. Meghalt a romániai magyar táncmozgalom alapító figurája, Kallós Zoltán, akit a minap el is temettek a válaszúti temetőben. Öröm az ürömben, hogy öröksége ennek ellenére tovább él, ezt igazolandó, több tucat zenész kísérte […]

Az ikerítés joga

Van úgy, hogy már nem is tudom, talpig vasban vagy talpig jogban állok. Mert ugyebár jogomban áll a bíróságon hallgatni. Jogomban áll fellebbezni, és állást vállalni végzettségemnek és képességemnek megfelelően. Állom a sarat. Kiléphetek belőle, ha tudok, s akarok. Slágeri szinten áll jogomban magamhoz ölelni ezt a verőfényes februári delet. Ott cicázik szép fiatal anyukájával […]

Fenyegetés és jogsértés

A 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet 5. cikkelye szerint 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel és bizonyos jogok megvonásával büntethető az emberiesség elleni népirtásért, illetve háborús bűncselekményekért elítélt személyek kultuszának nyilvánosság előtt történő népszerűsítése, illetve fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób doktrínák, ideológiák és gondolatok nyilvános terjesztése. A 6. cikkelye értelmében pedig 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel […]

Kifelejtett kézdi jégkorongozók

Nemrég a Székely Hírmondó Vélemény rovatában olvastam egy írást a régi, kézdivásárhelyi jégpályáról és hokicsapatról Imre Attila tollából, aki beszámolt, hogyan is zajlott akkoriban a pálya működtetése, illetve mennyit dolgoztunk rajta mi, hokisok. A levélben az egykori tagok, vagyis a régi öreg csapat felsorolásánál kimaradt pár személy, ezért szeretném megemlíteni Bálint „Öcsit”, Várdó Árpádot és […]

Lisznyón jártunk

A szentgyörgyi nyugdíjasok Aranyszívek Kórusa a lisznyói református gyülekezettel töltött együtt egy örömünnepet. Derzsi György helyi lelkipásztor hirdetett igét, mely mindnyájunk hitének megerősítésére szolgált. A vendégek fáradozását kedves szavakkal köszönte meg. Az istentiszteletet verses köszöntőkkel, régi hazafias dalokkal zártuk zenés kísérettel, Rápoti István vezetésével. Az ilyen nemű kiszállásaink célja, hogy mi, nyugdíjasok betekintsünk a falvakon […]

A 20. évértékelő

Orbán Viktor minap elmondott évértékelő beszéde ezúttal is koherens volt, jövőbe mutató és lényeglátó. S mindemellett értékrendileg alaposan lehorgonyzott. „Munka, haza, család” – ennek az értékhármasnak volt alárendelve minden egyéb tematika, legyen szó a szétesett, szánalmasan vergődő, érdemi mondanivaló, stratégia és jövőkép nélküli ellenzékről, a migránsválságról vagy Közép- és Nyugat-Európa konfliktusáról, mely épp e téma […]

Dr. pincér

Senki meg nem mondja, hogy jelenleg mennyi Románia lakossága. Persze, létezik egy hivatalos adat, mégpedig 19 580 632 személy, de hogy valójában mennyien távoztak végleg vagy időlegesen, olyan ember nincs, aki ezt tudná. Annyi bizonyos, hogy az 1990-es 23,5 milliót meghaladó összlakosság évente lentebb és lentebb szorult, eleinte a kivándorlásnak köszönhetően, később, mert a szaporodóképes […]

Talpra, Liu fiú!

Nem valószínű, hogy szégyenében irult-pirult volna valahol az a hölgy vagy úriember, aki a short track néven ismert rövidpályás gyorskorcsolya-versenyek szabályzatát kitalálta, kidolgozta. Egészen elképesztő elmélet ugyanis, hogy miután valaki a kieséses rendszerben beverekedi magát egy olimpiai döntőbe, előzőleg nagyon kemény csatákat vív a kockázattal teli selejtezőben, negyeddöntőben és elődöntőben, a döntőből végül mégis úgy […]

Szent László segítsége

A 11. században uralkodó I. László király – aki Szent László néven vonult be a székely történelembe, és lett a legendárium egyik fő szereplője, akinek emlékét sok templomi freskó is őrzi – a krónikás feljegyzése szerint két évszázaddal később „égi segítséget” nyújtott azoknak az erdélyi hadaknak, melyek Lackfi András vajda vezérlete alatt, 1345 telén büntetőexpedíciót […]