Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Zidane és Jucika

Hát így, kedves olvasó, nemrég távozott a Nagy Zinedine. Három év, három BL-trófea a Reállal. Okos ember, tudja, hogy kutyavásár csak egyszer volt Pesten, a legjobb háziasszony is végül csak odakozmálja a mártást, és a kolozsvári Caritas is bebukott, mikor eljött az ideje. Meg a románok kisebb Zinedinje, Dan Petrescu. Átvette az Urzicenit, bajnokká nevelte a névtelen csikókat, lelépett. Most a kolozsvári CFR-t vitte a csúcsra, és dicsősége fénypontján odébbáll kínai pénzt számolni, miért várná meg, míg a selejtező második-harmadik körében egy török vagy osztrák csapat elporolja!
Így kell ezt csinálni, nem úgy, mint Jucika. Nem tudják önök, ki volt Jucika? Dédmamám kandúrja, természetesen. Mert a drága dédi kizárólag koromfekete kandúrokat fogadott el és élt túl kilenc évtizeden át, és mindegyik neve Jucika volt. Az én kortárs-Jucikámban nem tudatosult, hogy megöregedett, időnként csak elment udvarolni, aztán a világ legszánalmasabb gavallérjaként tért haza, véres-tépett bundával, pofával. Nem lett volna okosabb megállani, midőn a fertályt betöltötte gyönyörű nyávogó utódokkal?
Néztem a francia nyílt tenisztornán Dzsokovicsot. Világelső hosszú éveken át, lesérült. Miért nem vonult vissza? Hogy most a második argentin zsebzseni Diego, a Schwartzman elverje? És Serena Williams: szülése után babázás helyett Roland Garros kell neki, eleinte nem is rosszul, majd a formában levő Sarapova előtt váratlanul lesérül, másnapra már semmi baja, mint az orosz menekült újságírónak, akit ma agyonlőnek, másnap felköszöntenek névnapján, és megtapsolják, milyen csodálatosan taktikázik. Kinek használ az ilyen cirkusz? Szánalmasnak találom a rocker-matuzsálemeket, akik vállig érő néhány hajszállal, fülükben csimbókokkal és agyontetkózva kérdezik a közönséget: jó a buli, srácok? Nem, nem jó.
A baj nagyobb, ha magasabb szinten nem akarnak a nagyok lelépni. Mint Brezsnev – egy tőmondatot nem volt képes kinyögni, de csak a koporsóban adta át a helyét. Az első világháború kitörésekor Ausztriát és Szerbiát két szenilis trotty vezette. Vagy Torgyán József – valamikor jó szándékú, komoly szakember – mindhalálig röhögtette magát, kéthónaponként bejelentve: megalakítja tizedszer a Kisgazda Pártot, lesz haddelhadd, még csak a tagság hiányzik…

Zubreczky Antal

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. június 20., 6:18
    ÉRTÉKELÉS: 4

    A véleményem kedves hirmondo, hogy a valtozas nem felülről kell, hogy jöjjön. A történelem során minden rendszerváltás felülről jott, meg a kommunizmus is, annak ellenere, hogy a nép akaratának volt álcázva. Mi emberek kell megtegyuk a következő lépést és vállaljuk a felelősséget az eletunkert. Nem fog ez egyszerűen menni annak ellenére, hogy a legegyszerubb dolog. Csupán kell merni feltenni folytonosan a kérdést: Mire gondolok, mit érzek, mit mondok es mit teszek ebben a pillanatban, azaz mivel jarulok hozzá a csaladom, és környezetem jovojehez. Ha erőszakos, itelkezo, majmolo .. a magatartasom akkor pont az amivele építem a környezetem jövőjét.