A honlap többnyire a Kovászna megyében megjelenő Székely Hírmondó napilap írásait jeleníti meg, de csak részben azonos annak tartalmával.

Visszatekintő az elmúlt 88 évre

Visszatekintő az elmúlt 88 évre Sport

Ma romániai idő szerint 18 órakor startol a 21. labdarúgó világbajnokság. A nyitómérkőzést a házigazda Oroszország játssza, aki Szaúd-Arábia ellen lép pályára. Alább az eddigi tornák történetét foglaljuk össze dióhéjban.

 

Az első világbajnokságot 88 évvel ezelőtt, 1930-ban, Uruguayban rendezték. A tornán 13 csapat vett részt, köztük volt Románia válogatottja is. A csapatok négy csoportban küzdöttek, a csoportelsők jutottak tovább az elődöntőkbe. Románia a harmadik csoportban küzdött, ahol előbb legyőzte Perut 3–1-re, majd Uruguaytól, a későbbi világbajnoktól kikapott 4–0-ra. Románia első világbajnoki gólját Dezső Béla szerezte. A döntőt 1930. július 30-án rendezték. Uruguay – Argentína 4–2, az első világbajnok Uruguay lett. Gólkirály: Guillermo Stabile (Argentína), aki négy meccsen nyolc gólt szerzett.

 

Magyarok a negyeddöntőben

A második vébének 1934-ben Olaszország adott otthont. Tizenhat csapat szerepelt a döntő tornán, akik érdekes módon már egyenes kieséssel kezdték a küzdelmeket. Magyarország, aki az első alkalommal szerepelt világbajnokságon, legyőzte Egyiptomot 4–2-re, így bejutott a negyeddöntőbe, Románia viszont kikapott Csehszlovákiától 2–1-re. A negyeddöntőben a magyarokat Ausztria búcsúztatta (2–1). A világbajnok Olaszország lett, a döntőben 2–1-re győzött Csehszlovákia ellen. Ez volt az első döntő, melyik hosszabbítások után dőlt el. Gólkirály: Oldrich Nejedly (Csehszlovákia) öt góllal.

 

…és a döntőben

Az 1938-as világbajnokságot Franciaország rendezte. Tizenhat résztvevővel indult volna a, de Ausztria visszalépett, így Svédország egyenesen negyeddöntőt játszhatott. Románia Kubával szemben maradt alul. Magyarország első ellenfele Holland–India volt, akit simán vertek 6–0-ra Sárosi doktorék, a negyeddöntőben Svájcot győzték le 2–0-ra, az elődöntőben pedig Svédországot 5-1-re. A döntő eredménye azonban 4–2 lett Olaszország javára. Gólkirály: Leonida (Brazília), 7 góllal, a magyar Sárosi György és Zsengellér Gyula egyaránt 5–5 gólt rúgtak.

Következett a II. világháború, az 1942-es és az 1946-os rendezés elmaradt.

 

Aranycsapat a vébén

1950-et írunk, új korszak, új vébé, sorrendben a negyedik. Házigazda: Brazília. Sem a magyar, sem a román válogatott nem vett részt. A négy csoportgyőztes körmérkőzésekkel döntötte el a világbajnoki cím sorsát. Brazília hiába menetelt diadalittasan (előbb 7–1-re verte Svédországot, majd 6–1-re Spanyolországot), az utolsó meccsen – melyen egy döntetlen is elég lett volna neki – kikapott Uruguaytól. Világbajnok: Uruguay, gólkirály Ademir (Brazília) lett nyolc góllal.

Az 1954-es vb-ről talán már fölösleges bármit is írni. A magyar aranycsapat játékosainak neveit mindenki ismeri, és azt is tudjuk, a második döntőnket is elveszítettük. Tizenhat csapat jutott ki a Svájcban rendezett vébére, őket négy négyes csoportba osztották. Magyarország biztosan nyerte a második csoportot, a negyeddöntőben Brazíliát, az elődöntőben Uruguay-t, a négy évvel korábbi ezüst- és aranyérmes csapatokat búcsúztatta. A döntőben viszont: NSZK – Magyarország 3–2. A világbajnokság gólkirálya a magyar Kocsis Sándor lett 11 góllal.

 

Pelé színre lép

1958-ban a 6. vébét Svédországban tartották tizenhat résztvevővel. Magyarország nem jutott tovább csoportjából, a döntőben Brazília – Svédország 5–2. Világbajnok első alkalommal: Brazília. Ezen a tornán debütált a brazil válogatottban az ekkor még alig 17 éves Pelé, aki később minden idők egyik legjobb labdarúgójává vált. Gólkirály a francia Fontaine lett 13 góllal.

Az 1962-es világbajnokságot Chilében rendezték. Ismét tizenhat csapat vett részt a tornán, közöttük Magyarország is, a csapatban Mészöly Kálmánnal, Albert Flóriánnal. Erős csoportból (Anglia, Argentína) elsőként jutunk tovább, a negyeddöntőben viszont kikapunk a később ezüstérmes Csehszlovákiától. A döntőben: Brazília – Csehszlovákia 3–1. A gólkirályi címen négy–négy góllal többen osztoztak, közöttük volt Albert Flórián is.

1966-ban a foci hazájában, Angliában szervezték a vébét. Magyarország ismét jelen volt, és ismét továbbjutott csoportjából, ahol többek között – Bene, Farkas és Mészöly góljaival – 3–1-re legyőztük Brazíliát. A negyeddöntőben viszont ezúttal sem volt szerencsénk: Szovjetunió–Magyarország 2–1. Ez volt az utolsó világbajnokság, melyen Magyarország még emlékezeteset alakított, a kispadon a Baróton született Baróti Lajos szövetségi kapitánnyal. Döntő: Anglia – NSZK 4–2 (hosszabbítás után). Gólkirály a portugál Eusebio lett kilenc góllal.

Az 1970-es tornát újból az óceánon túl, Mexikóban rendezték. Magyarország nem volt ott a vébén, de jelen volt Románia, Lucescuval csapatkapitányként. Csehszlovákiát legyőzték, de Angliától és Brazíliától kikaptak a románok, így nem jutottak tovább. A döntőben: Brazília–Olaszország 4–1, a brazilok – Pelével a csapatban – harmadik világbajnoki címüket szerzik. Gólkirály Gerd Müller (NSZK) 10 góllal.

 

Leteszi névjegyét az Oranje

A tizedik, 1974-es világbajnokságot az NSZK szervezte, sem Magyarország, sem Románia nem volt jelen. A világ labdarúgásának nagy színpadán újabb szereplőt jegyeztek: a holland válogatottat (Oranje), olyan labdarúgókkal, mint Johan Cruyff, vagy Johan Neeskens. Ezen a vébén. A döntő: NSZK–Hollandia 2–1. Világbajnok NSZK (másodszor), gólkirály Lato (Lengyelország) lett 7 góllal.

1978-ban Argentína a házigazda, a döntőben ismét ott volt Hollandia, de Kempes, Passarella vagy Tarantini Argentínája ellen nem boldogultak. Döntő: Argentína – Hollandia (hosszabbítás után) 3-1, világbajnok Argentína. Gólkirály: Mario Kempes (Argentína) hat góllal. Magyarország három vereséggel jött haza.

 

Először 24 csapattal

1982-ben Spanyolország szervezi a tornát, melyen először vett részt 24 csapat, akiket hat négyes csoportba osztottak. A 3. csoportban szereplő Magyarország most nem jutott tovább. A döntőben: Olaszország – NSZK 3–1. Világbajnok Olaszország, gólkirály Paolo Rossi 6 góllal.

1986-ban ismét Mexikó ad otthont a világbajnokságnak. A döntőben: Argentína – NSZK 3–2. Gólkirály: Gary Lineker (Anglia) hat góllal. Ez volt az utolsó világbajnokság, melyre még kijutott Magyarország válogatottja, és ezen a világbajnokságon, az Argentína – Anglia negyeddöntőben született Maradona híres, a focitörténelemben csak „Isten keze”-ként emlegetett gólja.

1990-ben, Olaszországban bonyolították le a tornát. Románia továbbjut a B csoportból, a nyolcaddöntőben Írországtól tizenegyes-párbajban kaptak ki. A döntőben ismét az NSZK (zsinórban harmadszor, de ezen a néven utoljára) és Argentína csapott össze: NSZK – Argentína 1–0. Világbajnok: NSZK, gólkirály az olasz Schillaci hat góllal.

1994-ben az Amerikai Egyesült Államok volt a házigazda. Ezen a vébén Hagiékat csak a negyeddöntőben, akkor is szerencsével, büntetőrúgások után tudták a svédek búcsúztatni, miután hosszabbítás után 2–2 volt az állás. A döntőben: Brazília – Olaszország 3–2, szintén tizenegyesek után. A gólkirályi címen az orosz Szalenko és a bolgár Sztoicskov osztoztak, mindketten hat gólt szereztek.

 

A torna 32 csapatosra bővül

Az 1998-as, franciaországi rendezésű világbajnokságon már 32 csapat vett részt. Románia a nyolcaddöntőben nem bírt a horvátokkal, akik végül a harmadik helyet szerezték meg. Döntő: Franciaország – Brazília 3–0. Gólkirály: Suker (horvát) 6 góllal.

2002-ben először rendezték meg a tornát az ázsiai kontinensen. Házigazdák: Dél-Korea és Japán. A finálét Brazília és Németország vívta, végeredmény 2–0. Gólkirály: Ronaldo (Brazília) 8 góllal.

2006-ban az immár egyesített Németország a házigazda, a döntőt Olaszország és Franciaország játssza, a meccs 1–1-es állás után tizenegyesekkel dőlt el. Világbajnok Olaszország, negyedik alkalommal. Gólkirály a német Klose lett 5 góllal.

2010-ben ismét új fejezet nyílik a vébék történetében: a házigazda egy afrikai ország, Dél-Afrika. Visszatér a rivaldafénybe Hollandia, aki a döntő: Spanyolország – Hollandia 1–0. A gólkirályi címen többen osztoztak: Sneijder (Hollandia), Thomas Müller (Németország), David Villa (Spanyolország) és Diego Forlán (Uruguay) is 5–5 gólt szereznek a vébén.

Végül 2014-ben Brazília adott otthont a világbajnokságnak, de a csapat az elődöntőben története egyik legszégyenletesebb vereségét szenvedte el: 7–1-re kaptak ki Németországtól. A döntőben Németország – Argentína 1-0. A gólkirály hat góllal a kolumbiai Rodriguez lett.

És következik 2018, Oroszország…

 

Éremtáblázat:

  1. Brazília: 5 világbajnoki cím (hétszer döntős)
  2. Németország: 4 világbajnoki cím (nyolcszor döntős)
  3. Olaszország: 4 világbajnoki cím (hatszor döntős)
  4. Argentína: 2 világbajnoki cím (ötször döntős)
  5. Uruguay: 2 világbajnoki cím (kétszer döntős)
  6. Franciaország: 1 világbajnoki cím (kétszer döntős)
  7. Anglia: 1 világbajnoki cím
  8. Spanyolország: 1 világbajnoki cím
  9. Hollandia: 3 második hely
  10. Csehszlovákia: 2 második hely
  11. Magyarország: 2 második hely
  12. Svédország: 1 második hely

 

Az eddigi húsz világbajnokság döntőiben összesen 12 csapat szerepelt, a legtöbbször Németország, utána Brazília és Olaszország. Uruguay kétszer volt döntős, és mind a kétszer nyert, Hollandia háromszor jutott vb-döntőbe, és mindhárom alkalommal veszített.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.