Röviden

Házkutatás az első háznál

Az Első Ház program hitelgarancia-alapjánál tart házkutatást tegnap a legfőbb ügyészség. Az idézett források szerint korrupció alapos gyanújával 23 helyszínen, köztük közintézményekben, egyes alkalmazottak irodáiban és otthonaiban tartanak házkutatást. A legfelsőbb ügyészség közleménye által megosztott gyanú szerint az érintett személyek pénzösszegeket szoktak kérni azért, hogy sürgősen, a kérések regisztrációjától eltérő sorrendben végezzék el hivatali feladataikat. A források szerint nyolc személyt előállítanak, és mintegy 60 tanút hallgatnak ki.

Nem lesz „szociálka”

Klaus Johannis államfő kihirdette azt a törvényt, amely szerint elveszíti a szociális segélyt az a munkanélküli, aki visszautasítja a felajánlott munkahelyet – tájékoztat az elnöki hivatal közleménye. A garantált minimálbérre vonatkozó 2001/416-os törvényt módosító tervezet értelmében nem lesz jogosult a szociális segélyre az a munkanélküli, aki visszautasít egy felajánlott állást, vagy nem hajlandó a munkaerő-elhelyezési irodák által szervezett programokon, képzéseken részt venni. Aki elvesztette a szociális segélyhez való jogát, az az erre vonatkozó határozat megszületésétől számított 12 hónap múlva kérvényezheti ismét a támogatást. Az elfogadott javaslat azt is előírja, hogy a segély összegének megfelelő munkát kell végeznie a helyi közösség érdekében, a polgármester felkérésére annak, aki felnőtt, munkaképes és részesül a támogatásban.

Alkotmánybíróságon a fizetésekről

Megtámadja az alkotmánybíróságon az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely egyebek mellett a munkáltatóról az alkalmazottakra hárította át a társadalombiztosítási járulékok teljes kifizetését. A szakszervezet akkor fordulhat a taláros testülethez, ha a rendeletet a parlament törvényi erőre emeli. A BNS vezetője, Dumitru Costin elmondta, adataik szerint 1,2 millió alkalmazottnak csökkent a fizetése a magánszektorban az adótörvénykönyv módosításai miatt. Az előírás hatályba lépése után négy hónappal csak a munkaadók 50 százaléka módosította olyan formában a munkaszerződéseket, hogy az alkalmazottaknak ne csökkenjen a bérük.