Kitörhet a Csomád?

Megmérték a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának szén-dioxid kiáramlását a Csomád-hegység területén az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai – számol be honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

Évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid szivárog a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához – tájékoztat a kutatócsoport a méréseikről. A Kovászna és Hargita megye határán, a Szent Anna-tó közelében magasodó Csomád 32 ezer éve tört ki utoljára, azonban számos megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak. A kutatócsoport korábbi kutatási eredményei szerint alatta, a földkéregben van még olvadéktartalmú magma. Szerintük ez azt is jelentheti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe léphet, hiszen voltak már ilyen hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a vulkán életében.

A Csomádnál és környezetében számos helyen megtalálhatók a vulkáni területekre jellemző mofetták, a legismertebb ilyen hely az Apor-feredő, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp. A népszerű turistacélpontnál, az Apor-feredőnél és Lázárfalva mellett mérték a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét, ezen kívül további 22 helyen végeztek célzott méréseket. A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett mérés a szén-dioxid-kiáramlás meghatározására.

A további kutatások célja, hogy a gázok kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatot, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról és a földrengésekkel való esetleges kapcsolatáról.