Kémia a húsvéti asztalon

A húsvéti ünnepek közeledtével a Romániai Fogyasztóvédők Egyesülete számos ilyenkor elfogyasztásra kerülő élelmiszert vizsgált be, és állításuk szerint az ünnepi asztalon a finomságok helyét egyre jobban kiszorítják a szintetikus anyagok. A szakemberek sajtóközleményben fontos tudnivalókat is megosztottak az érdeklődőkkel: ezekből szemelgettünk.

A bárányhús esetében például jó tudni, hogy a 12 kilogrammnál kisebb jószágok vízzel telítettebbek, mint a nagyobbak, ez az egyik magyarázata annak, ha a fogyasztásra megkészített hús tömege jelentősen kevesebb lesz, mint a megvásárolté. Amúgy idén a bárányhús ára az egyesület felmérése szerint 15–28 lej között mozog, és külön felhívták a figyelmet azokra a kereskedelmi praktikákra, amikor az árat nem kilogrammban szabják meg: számos szupermarketben csak azért tűnik olcsóbbnak a bárányhús, mert az árat grammhoz igazítva írják ki.

Nos, a bárányhús mellett a polcok ebben az időszakban számos „hagyományos” késztermékkel telnek meg, pár ilyen élelmiszert vizsgált be az egyesület, illetve a termékek címkéit tanulmányozta, és kiderült, hogy a húsvéti ebéd alatt – ha nem a hagyományos módon, alapanyagokból készítjük el a fogásokat – készételek felszolgálásával minimum 83 szintetikus anyagot fogyasztunk el.

A bevizsgált kalácsokból például feltűnően sok kémiai vegyületet, élelmiszeradalékot mutattak ki a szakemberek: dr. Ingrid Ada Bălan gyermekorvos kijelentette a tanulmány tükrében, hogy nem ajánlja kisgyermekek fogyasztására azokat az üzletben megvásárolható kalácsokat, amelyek édesítőszereket, színezékeket, illetve jelentős mennyiségű tartósítószereket tartalmaznak. A doktornő a nem hagyományos módszerekkel, hanem erős festékekkel megszínezett tojások fogyasztását is ellenjavallta.