Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Így se, úgy se jó?

Így se, úgy se jó? Románia

Érdekes eszmefuttatás jelent meg a ziare.com oldalon. A cikk szerzője azt járja körbe, milyen következményekkel jár az egészségügyi személyzet fizetésemelése, ami március elsejével lépett életbe. A kép lehangoló: Alexandra Sandru arra a következtetésre jutott, hogy a magánklinikák egy része bezárhat, az állami szférában pedig a szolgáltatások minősége nem javul.
A cikk szerzője elsősorban Cristian Hotoboc, a magán egészségügyi szolgáltatásokat biztosító Palmed patronátus vezetőjének állításaira támaszkodik. Szerinte a fizetésemelésnek és a pénzügyi törvény módosításának együttese azzal jár, hogy drasztikusan megemelkednek az árak a magánklinikákon, amelyeknek egy része a páciensek hiánya, vagy a pénzhiány miatt akár be is zárhat. Hotoboc szerint ez annak betudható, hogy közintézményeknek a fizetését az állam biztosítja, míg a magánszférának valahonnan ki kell termelnie a pluszpénzt, amit nem tud másként, mint a szolgáltatások drágításával, viszont ezzel el is indítja az ördögi kört.
A Palmedhez mintegy hetven képalkotó- és elemzőlaboratórium, fogászati klinika tartozik (pl. Medlife, Regina Maria stb.), amelyek szolgáltatásai nem ok nélkül nép- (vagy inkább kény)szerűek a lakosság körében. Crisitian Hotoboc úgy látja, az egészségügyi szolgáltatások zöme ma már a magánszektorban zajlik, legalábbis ami a képalkotást (Doppler-, röntgen-, CT-vizsgálatok stb.) és különféle analíziseket illeti. „Az ilyen jellegű szolgáltatásokat csak el-elvétve végzik el egy-egy állami kórházban, a többi mind a magán intézményekben zajlik. A fogászatok magánkézben vannak, a biztosítóval szerződésben álló laborok és röntgenek mind-mind a privát szférát képviselik. Kivétel a kórházi ellátás, ahol ténylegesen le vagyunk maradva, de ezen a téren is vannak fejlesztések” – nyilatkozta a patronátus vezetője, aki szerint a kormány diszkriminál. „A biztosítónak a szolgáltatásokat kellene törlesztenie, nem pedig fizetéseket és számlákat. A kormány talált egy kiskaput, amin keresztül kitömték a biztosítót pénzzel, amit csak az állami kórházakban lehet fizetésemelésre használni” – adott hangot felháborodásának. Szerinte ugyanebben a helyzetben vannak az állami járóbeteg-rendelőben dolgozó szakemberek, akiknek a magánokhoz hasonlóan az egészségbiztosítótól kapott pénzből kell kigazdálkodniuk a megnövekedett béreket.
A patronátus a konkurenciahivatalnál is jelezte a visszás helyzetet. Az egészségügy Hotoboc szerint nagyon „beteg”: a biztosító elsősorban a fővárosban gazdálkodhat nagyobb pénzösszegből, vidékre kevesebb pénz folyik. Mindez annak ellenére, hogy a szakember szerint a biztosítottak sokat fizetnek be, de ugyanakkor azzal szembesülhetnek, hogy pénzhiány miatt az ingyenes szolgáltatásokért is fizetniük kell, mert nem futja a költségvetésből, ami általában minden hónapban az első pár nap alatt elfogy. A szakember nagyon borúlátó a jövőt illetően. <<

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2018. március 13., 9:37
    ÉRTÉKELÉS: 7

    Azert, hogy korhazak epuljenek, azert, hogy felujitsak, felszereljek a regi korhazakat, azert, hogy gyogyszerek, kotszerek stb. legyen, senki nem sztrajkol. A fizetesert , azert igen. Sajat tapasztalabol tudom, hogy az egeszsegugyben a fizetesek nagyon jok. Es most nem az orvosokra gandolok, hanem az aszisztensekre, kozep kaderokra. Mennyit kakarnak? Elmoki fizetes kell mindenkinek?