Virágék is a túlélő-bajnokokat keresik, és hálásak a muskátlinak, bár szeretnek kertészkedni

Nehéz túllicitálnia egy közönséges hétvégének azt a nyüzsgést, amit Szentgyörgy főtere látott a napokban. A virágkiállítás jól megfért a többiek mellett, és hétágra sütött a nap. Mindig így kellene lennie – óhajtották-sóhajtották az árusok. Körbejártunk a polgármesteri hivatal, a Tega és a Gardenline közös szervezésében zajló kertészeti- és virágvásárban.

Kökös, Zabola, Papolc, Sepsiszentkirály, Barót, Marosvásárhely, Nyárádszereda, Szeben és a házigazda Szentgyörgy képviseltette magát a vásárban, ahol termelői áron lehetett hozzájutni a dísznövényekhez. A színes kavalkádban kerti szerszámokat és kisgépeket is árultak, a vásárlási kórság nemcsak a nőket ejtette rabul. Akkor is vásárol az ember, ha nem akar – mondta egy hölgy, aki csak fiával tért volna egyet hintázni a parkba, de a téren átvezetett az útja. Már 2 lejtől lehetett kis cserép virágot kapni, 2 gombóc fagyi árából már egész nyárra színfoltot lehetett festeni az erkélyládába vagy a sziklakertbe. De kevesen érték be ennyivel…

Ez már szerelem!

A virágárusoknál sokféle sziklakerti növény kellette magát, évelőkre szakosodott kertészetek, egynyáriakat áruló kistermelők és gyümölcscsemete-forgalmazók vonzották a vásárlókat. Rezedát ugyan nem kaptam a vásárban (egy ismerős megbízásából kerestem), de az ma már nem menő, viszont vitték a muskátlikat, az apró pozsgás növénykéket, a kövirózsát, a levendulát, a kőtörőfűt, a havasi gyopárt, a fűszernövényeket és a tűzesőt – mondta a Barótról érkező Antal Mihály, aki a fia által termesztett virágokat árulta. Lenne jövedelmezőbb szakmája is, de az ifjabb Antalt nem lehet lebeszélni a kertészetről, „mert az szerelem”, mondta. Ahogy azonban az idősebb ajánlotta nekem a rendkívüli hosszú virágzási idejű szegfűt, úgy láttam, egy cipőben járnak…

Nincs időnk a növényekre

A szentgyörgyi Calystemon Kft-nél inkább szobanövényeket találtunk, s azok közül a levéldísznövények bizonyultak a legkelendőbbeknek, mert kevés gondozással beérik. Megveszem, mert minden évben kipusztul, nincs időm foglalkozni velük – hallottam aztán még többször is az alkukat kísérő párbeszédek során.

Hasonló tapasztalatot osztottak meg Virágék is, azaz a néptáncos Virág házaspár, akikről tudjuk, hogy a Százlábúak és Százlábacskák oktatása igen sokat kíván tőlük. Azt is elmondták, angyalosi hétvégi házikójuk mellett gyümölcsösük, szikla- és virágoskertjük is van, ahol locsolni viszont ritkán sikerül, így ők is a jó túlélőket részesítik előnyben. Amúgy igen kedves számukra a kertészkedés.

Nagyszebeni cég forgalmazta a hagymás és gumós növények holland import szaporítóanyagait, s bár az e tavaszi időjárás eddig nem kedvezett a forgalomnak, a szentgyörgyi vásárban megtalálták a számításukat, noha péntek délután még az eső-előrejelzést búsulták…

Akik az őshonos fajtákra esküsznek

Egyetlen helyen lehetett gyümölcsfákat találni, a sepsiszentkirályi Pinus Siculus kertészetnél, ahol az őshonos fajtákra esküsznek, de azért a kínálatukban sokféle bogyós gyümölcsbokor is szerepelt, ezeket vitték a legjobban. – Mind megélt, amit tőlük vettem – reklámozta a hátam mögött valaki az ismerősének a valóban életerős cserepes növényeket. Sokféle más díszcserje és fűszernövény is kellette magát náluk, így szinte nem is volt megállása az Adorjáni házaspárnak.

Vitték még a futórózsákat, a klematiszt, a vadszőlőt, a kecskerágót és a bukszust, referált az évelőket kínáló kézdiszentléleki árus, akinek szerencsére a nagyigényű vásárlókat is volt hova küldenie: a maksai kertészetükben ugyanis adott minden, amiből itt kevesebb vagy egyáltalán, hiszen azért pár négyzetméter mégsem elegendő megmutatni, mit tudnak a virágszerető jó emberek!

A szentgyörgyi kis barkácsbolt, a Frezy Kft. (kicsi Bricóként emlegetik) is felkészült a változatos vásárlói igényre, a kis kerti szerszámok, öntözők mellett, ami szintén jól fogyott, nemcsak nézegetésre hoztak fűnyírókat, kapagépet. Ez utóbbiból például egy igen sokoldalút, 7,5 lóerős Greenfield márkájút, amely – igaz, további kellékekkel felszerelve – használható sorhúzóként, kombinátorként, kultivátorként, tárcsázásra is, egyszóval igen praktikus „háziállat” lehet egy családi kertészetben.

Kezdjük megismerni a virágokat

Lőrincz Évát is nyilatkozatra bírtuk a szervező Gardenline-tól, mint a rendezvény ötletgazdáját, milyen konklúziókkal zárták a második nagy virágvásárt.

– Ami a portékát illeti, vitték a kedvencemet, a csalánvirágot és általában a struktúrnövények kezdenek ismertek lenni. A muskátlik mellé most már bátrabban ültetnek levéldísznövényt a virágládákba, noha ez tavaly komoly meggyőző munkát igényelt. A vásárra vonatkozóan pedig csak pozitív visszajelzéseket kaptunk – mondta –, a vevők az árakkal, az eladók a forgalommal voltak megelégedve, s ha azt kérdezték, mikor lesz a következő, akkor az jót jelent, nemde? – zárta fáradtan is jókedvű mosollyal beszélgetésünket.

További fotók kapcsolódó galériánkban: itt

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

A Puskás Tivadar Távközlési Múzeum egy éve

A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolában október végén ünnepelte avatásának első évfordulóját a Puskás Tivadar Távközlési Kismúzeum. A létrehozásakor már közel négy évtizedes múlttal rendelkező gyűjtemény születéséről, céljáról, vállalt feladatairól és a kismúzeum történetéről az alapító Csáky Ernő mérnök beszámolójából készítettünk összeállítást, felhasználva a honlapjukon található információkat is.

Megtervezni a nagy napot!

Negyedik alkalommal hozta tető alá a Süti Éden és a Két Szív Esküvőszervezés és Dekoráció Kézdivásárhelyen az esküvő-expót, azt az egész napos rendezvényt, amelyen a házasságra készülők – és nem csak azok – részletesen tájékozódhattak, mit kínálnak számukra idén a ruhaszalonok és cukrászatok, dekorációs cégek, utazási irodák, milyen smink- és frizura­trendek lesznek népszerűek.

A papírtengerről az igazira

Kamaszkori kalandregények lapjairól evezett a tenger felé a sepsiszentgyörgyi Veres Ernő, aki ma már nyugdíjas tengerész, pontosabban a navigációs berendezések szakértője, és nemrég az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) ülésén tartott előadást a magyar tudomány napja alkalmából, ekkor sikerült hosszabban elbeszélgetni vele.

Pincérképzés külföldön

Lazák, mosolygósak, magabiztosak. Három fiatal székely legény, akik megjárták a „hadak útját”: most érkeztek haza nyolchónapos ciprusi gyakorlatról. A veszprémi VSZC SÉF Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulói azt mondják: napi 14 órában az ember „megtanul keményen dolgozni”.

A szalmakrumplit lehet friss pityókából is készíteni!

Politikusoknak, művészeknek, minden rendű és rangú híres embernek főzött már, 32 éve sürgölődik a konyhán. Tóth Endre mesterszakács neve ismert lehet az evés örömeinek hódoló háromszékiek előtt, a Duna tévében futó főzőműsorai nagyon népszerűek voltak a 2000-es évek elején. Akkoriban kezdte alaposabban megfigyelni Erdélyt, szokásaival és gasztronómiájával egyetemben, ugyanakkor nagy rajongója lett, ma is sokszor találkozunk vele Székelyföldön, hiszen a nagy gasztrofesztiválok, főzőversenyek állandó zsűritagja, a minőségre és a fejlődésre hangsúlyt fektető éttermek pedig sokszor kikérik tanácsait. Legutóbb is éppen egy ilyen küldetése kapcsán fordult meg Szentgyörgyön, amikor kaptunk az alkalmon, és kifaggattuk arról, milyennek látja a székely konyhát, illetve hol férne rá még egy kis fűszerezés.

„Ember küzdj, és bízva bízzál”

A nagybaconi Kusztos Vilmos által saját háza udvarán berendezett néprajzi múzeumról, gyűjteményről már írtunk a Székely Hírmondó hasábjain. Most, a magánmúzeum megnyitása után három évvel ismét visszatértünk a Csinód utcában található takaros, rendezett kis udvarra, több okból is. Egyrészt, mert Vili bácsi jelezte, hogy gyűjteménye szaporodott valamelyest az elmúlt években, aztán azért is, hogy új ötleteiről, további terveiről is megkérdezzük, nem utolsósorban pedig azért, mert a régi idők hangulatát, a régi mesterek aranykezét idéző tárgyak között egész egyszerűen jó ott lenni, egy kicsit olyan, mintha az ember visszautazna az időben, nagyapáink, nagyanyáink idejébe, vagy legalábbis saját gyermekkorába, amikor még más világ járta, szebb, értékesebb, az embert és alkotásait is tisztelő, becsülő világ.

Karácsonyvárás megyeszerte

Sepsiszentgyörgyön Mesterségek Nagyvásárát, Kézdivásárhelyen a helyi nők egyesülete és a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület vásárral egybekötött karácsonyi kiállítása mellett hagyományostermék-vásárt, míg a zabolai Mikes-kastélyban családi karácsonyfadísz-készítő barkácsolást és ünnepi vásárt rendeztek. Csernátonban, a Haszmann Pál Múzeumban az adventi Csodaváró-sorozat második hétvégéjén Angyalhangos szombatot tartottak.

A Rétyi Nyírben is háborúznának

Vasárnap korán reggel a sepsiszentgyörgyi Építők utca 7. szám alatt, a romos „régi házgyár” előtt szemet szúró öltözetű és „fegyverzetű” népes társaság gyülekezett. Távolabbról azt hihette az ember, hogy katonai bevetésre készülnek, közelebbről szemügyre véve, a különféle korokat, hadseregeket idéző öltözetük alapján pedig inkább valamiféle filmforgatásra gyanakodhatott a beavatatlan járókelő. Mint kiderült, a romos gyárban kialakított airsoftpályát avatták fel a légfegyverekkel játszott sportág több megyéből érkező szerelmesei.

Kicsit, és jót kínáltak

Múlt idő már a 3. dizájn-hét is, de még nem ülepedtek le a csütörtök esti divatbemutató és az InDivino borbárban tartott gasztroest által keltett élmények hullámai a szervezőkben és résztvevőkben. Ebbe a hullámverésbe vonjuk be most kedves olvasóinkat is, remélve, hogy jövőre még többen megszavaznak maguknak egy különleges szentgyörgyi estet.

Szlovén hegyektől horvát tavakig

A nyáron budapesti ismerőseinknek köszönhetően egyhetes szlovén- olasz-horvát autós körúton vehettünk részt családilag, Olaszországba tulajdonképpen csak „belekóstolva”, Horvátországon átkergetve a rossz idő által, Szlovéniában viszont alaposabban „megízlelve” a kicsi, de annál takarosabb ország látnivalóit.

Változtatni kell a célkitűzésen

A sors szeszélye miatt, hagyományőrzők jelenléte nélkül tartották meg Sepsiszentgyörgyön a 29. Népzene- és néptánctalálkozót, mely így az némiképp a kényszerű szemléletváltás jegyében zajlott. Talán ennek köszönhető az új elemek beiktatása, hiszen a helyi és vendég együttesek fellépését legényes- és szólótáncversennyel egészítették ki. Sor került ugyanakkor könyvbemutatóra, valamint hagyományos módon a gyermekek is bizonyíthatták a népdal és -tánc területén szerzett jártasságukat. Az említett hiány ellenére is elmondható, hogy Háromszék fővárosa egy újabb sikeres és emlékezetes találkozó színhelye volt.

“Új színpadon, új szerepben”

Közel egy éve írtunk Fazakas Emeséről, az ifjú kovásznai szülésznőről, aki azóta minden bizonnyal élete egyik legizgalmasabb időszakán van túl: az afrikai Beninben élményekben és tudásban gazdagodott. Alapelve ugyanis minden pillanatban készen lenni arra, hogy az új lehetőségeket nyakon csípje, világot lásson, tapasztaljon. A kevésbé bátrak az ő élményein keresztül tapasztalhatják meg azt az egzotikus világot, amelynek iménti jelzője nem föltétlenül csupán pozitív töltetű…

Nemzetiségi sorsunk kibeszélője

Napra pontosan születésének 75. évfordulóján, október 26-án leplezték le néhai Magyari Lajos költő, közíró, politikus, lapunk korábbi főmunkatársa emléktábláját Székelyudvarhelyen álló szülőházának a homlokzatán. Az ünnepi eseményt a családtagokon, pályatársakon és az erdélyi magyar újságírói társadalom képviselőin kívül Gálfi Árpád, a székely anyaváros polgármestere, valamint Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, parlamenti képviselő is megtisztelte jelenlétével.

Megbirizgálták a szentgyörgyiek orrát

A turizmus éve jegyében 15. alkalommal megrendezett háromszéki kolbászparádé, melyet a békéscsabai hasonló rendezvény ihletett, és mostanság kezd felnőni, minden eddiginél több csapatot mozdított meg, ami egyértelműen a szervezők – Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (ASIMCOV) és partnereik – munkáját dicséri.

Az Ezerjófű tanya ezer arca

A közéletet követő háromszékieknek furcsa lehet a fenti szószerkezet: Klárik László nevét ugyanis elsősorban politikusként, köztisztviselőként ismerhették meg. Némileg rendhagyó módon, mióta visszavonult a politikából, elsősorban kertészként és kisállattenyésztőként éli a korábbinál sokkal teljesebb, örömökben gazdag életét. A feldobolyi Ezerjófű tanyán látogattuk meg.