A sors szeszélye miatt, hagyományőrzők jelenléte nélkül tartották meg Sepsiszentgyörgyön a 29. Népzene- és néptánctalálkozót, mely így az némiképp a kényszerű szemléletváltás jegyében zajlott. Talán ennek köszönhető az új elemek beiktatása, hiszen a helyi és vendég együttesek fellépését legényes- és szólótáncversennyel egészítették ki. Sor került ugyanakkor könyvbemutatóra, valamint hagyományos módon a gyermekek is bizonyíthatták a népdal és -tánc területén szerzett jártasságukat. Az említett hiány ellenére is elmondható, hogy Háromszék fővárosa egy újabb sikeres és emlékezetes találkozó színhelye volt.

Az idén bizonyossá vált, hogy a jövő évi, immár 30. alkalommal megszervezendő népzene- és néptánctalálkozó egy korszak lezárása lesz. Az eredeti cél, vagyis a hagyományőrzők évente megismétlődő, stúdió közeli helyzetbe hozása, és ezáltal tudásanyaguk rögzítése, valamint dokumentálása ugyanis immár nem tartható. Ennek oka pedig előrehaladott korukban keresendő, ezért a kialakult helyzeten változtatni sem lehet. Éppen ezért új célt kell kitűzni, mely egyben jellegváltoztatást is jelent, így megtörténhet, hogy két év múlva nem találkozóra, hanem fesztiválra kerül majd sor – tudhattuk meg Deák Gyula Leventétől és Ivácson Lászlótól, a szervezést lebonyolító Háromszék Táncegyüttes igazgatójától, illetve művészeti vezetőjétől.

Döbbenetes előadás
Az eseménysorozat a magyar virtust is megcsillantó, ugyanakkor a népi bölcsességet és az igazság melletti könyörtelen kiállást, valamint a bűnből fakadó egyéni és közösségi tragédiákat a tánc nyelvén döbbenetesen megfogalmazó és bemutató előadással kezdődött péntek este. A budapesti Fitos Dezső Társulat és a Szentendre Táncegyüttes Irgalom című, Arany János balladáiból merítő táncjátéka fergeteges sikert aratott. Lenyűgözte, elgondolkoztatta, és a lelki megtisztulás lehetőségével is megajándékozta a Tamási Áron Színház nagytermét megtöltő közönséget, mely hosszantartó, viharos tapssal jutalmazta a látottakat.

Telt ház a legényes-vetélkedőn
A találkozó szombat délelőtt a 4. alkalommal megrendezett Székelyföldi legényes- és szólótáncversennyel folytatódott, melynek híre megtöltötte a Háromszék Táncstúdió nézőterét. A Magyarországtól Háromszékig, 16 éves kortól 24-ig jelentkező résztvevők szilaj tánca pedig nem csak a közönség lelkesedését váltotta ki, hanem a Fitos Dezső, Melles Endre és Ivácson László által alkotott zsűri elismerését is. Jogosan, tesszük kívülállóként hozzá, hiszen két nehéz próbatétel várt rájuk. Az első a kötelező volt, mely során a messze földön híres Mátyás István – Mundruc (1911–1977) vistai legényes táncát kellett archív felvételek alapján eljárni. A másodikban a versenyző szabadon építkezhetett a kalotaszegi legényes motívumkincséből, de tetszés szerint bemutathatta saját legényesét is. Mindezt pedig oly nagy lelkesedéssel, lendülettel és odaadással oldották meg, hogy mind elismerésben részesültek. Így a kézdiszentkereszti Boldizsár Attila és a budapesti Cseh Zsolt Bence különdíjat, a bökönyi Dudás Dávid (Magyarország) és a sepsiszentgyörgyi Kisgyörgy Máté közönségdíjat, a soproni Kilyénfalvi Áron az év kiváló legényes táncosa, a kenderesi (Magyarország) Lukács T. László és a budapesti Mir Dávid a legényes újraalkotója, a csernátoni Oláh-Ghiurca Tamás kiváló teljesítmény, valamint a tardi (Magyarország) Zelei Ákos az év kiváló legényes táncosa díjat kapott. Kár, hogy a párosba csak Stefán Bence és Dobai Katalin nevezett be, az ő teljesítményüket különdíjjal ismerték el. A siker remélhetőleg a vetélkedő évente ismétlődő megszervezésére sarkallja az illetékeseket.

Fogódzó a népszokások megismertetéséhez
Szombat este a rendezvény szerves részeként mutatták be a sepsiszentgyörgyi születésű, azonban Kolozsváron élő és tevékenykedő Both Zsuzsa néptáncos és néprajzos Ünnepnaptár című, népszokásokat tartalmazó, oktatási segédjegyzetként meghatározott könyvét.
A kiadását biztosító Romániai Magyar Néptánc Egyesület elnökétől, Deák Gyula Leventétől megtudhattuk, ez a kötet annak a sorozatnak a része, melynek első három kiadványa a néptánc, népzene és népi játékok tanításának módszertanát foglalja össze. Célját pedig a jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő hazai népszokások megismertetésében, megszerettetésében, esetleg a további kutatásukra serkentésben határozták meg. Elsősorban a pedagógusok közösségét szeretnék vele megszólítani, de rajtuk kívül mindenkit, aki a hagyományok megőrzésén, továbbadásán és éltetésén fáradozik, részt vállal a népi kultúra terjesztésében, illetve csak egyszerűen érdeklődik hagyományaink iránt.
Dr. Kinda István néprajzkutatónak a szerzővel ez alkalomból folytatott beszélgetéséből a továbbiakban többek között az is kiderült, hogy a könyv a naptári év időszakaihoz, az élet nagy ünnepeihez és eseményeihez kötődő hazai magyar szokásokból tartalmaz válogatást, a teljesség igénye nélkül. Az elején található térkép a források táji besorolásához nyújt segítséget, a Csízió elnevezésű zárórész pedig egy átlátható összefoglalás a jeles napokhoz fűződő főbb szokásokról, illetve a gazdálkodáshoz vagy időjáráshoz fűződő szabályokról és rigmusokról.

Fergeteges gálaest
A könyvbemutató után gálaest következett, mely – amint ismét bebizonyosodott – túlnőtt a színházterem befogadóképességén, hiszen egyeseknek még állóhely sem jutott. A fellépések sora a Háromszék Táncegyüttes Kodály Zoltán zeneszerző és pedagógus, akadémikus emléke előtt tisztelgő etűdével, a legényes- és szólótáncverseny díjainak kiosztásával és a résztvevők közös táncával vette kezdetét. A folytatásban a sepsiszentgyörgyi Balázs Gergő kristálycsengésű hangon előadott népdallal ajándékozta meg a nagyérdeműt, majd a szintén sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház égisze alatt működő, Virág Endre és Virág Imola által irányított Százlábú és a Tőkés házaspár vezette Kincskeresők Néptáncegyüttes bihari táncokat bemutató fellépése következett a Heveder Zenekar kíséretében.
A széki Tamás Márton Kántor (1936–2017) táncos emlékének Vitus Márton és Melles Endre általi felidézése után, a Kalotaszeg Néptáncegyüttes a szintén helybéli hagyományőrző zenészek kíséretében adott elő egy csokorra valót a tájegység jellegzetes táncaiból, majd ismét a Háromszék Táncegyüttes nagysajói magyar és román táncai következtek.
A gálaestet a Fitos Dezső Társulat és a Szentendre Táncegyüttes újabb nagysikerű fellépése zárta. A Falusi színek című táncjáték a Kárpát-medence kulturális sokszínűségéből, kimeríthetetlen folklórkincséből, változatos szokásvilágából nyújtott ízelítőt.
Az előadások után, pénteken és szombaton egyaránt, hajnalig tartó táncházban húzták a talpalávalót a kalotaszegi hagyományőrző zenészek, valamint a Heveder zenekar és Folker együttes tagjai.

Végül, de nem utolsósorban
A népzene- és néptánctalálkozó, a hagyományokhoz híven, a vasárnap megrendezett gyermeknappal ért véget, melyet kézműves-foglalkozások, gyermek néptáncegyüttesek gálaműsora és gyermektáncház varázsolt felejthetetlenné a felcseperedő nemzedék számára.

További fotók itt

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Szülőföldem a mindenségem

Ma ünnepli 80. születésnapját lapunk főmunkatársa, Czegő Zoltán költő-író. Ez alkalomból egy, a Helikon irodalmi folyóirat számára készített interjú rövidített változatával köszöntjük – Isten éltesse sokáig, és adjon erőt, egészséget meg alkotókedvet, hogy „népét” továbbra is szolgálhassa!

AgroFeszt harmadszor

Tegnap ismét városra költözött a falu egy nap erejéig – az Agrosic Közösségek Közti Társulás harmadik alkalommal szervezte meg nagysikerű családi rendezvényét, az AgroFesztet.

Jövőre hivatalos lesz

Az idő kedvezett, és bár kevés csapattal, de a hétvégén annak rendje s módja szerint lezajlott az első, még kísérleti jelleggel megszervezett barbecue-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Az Amerika déli államaiból származó ínyencséget a csapatok a szakma legfelsőbb fóruma, a Kansas City Barbecue Society által diktált szabályok szerint készítették el.

Hová tűnik el 70 millió euró a háromszéki mezőgazdaságból?

2017-ben 70 millió euró, azaz több mint 320 millió lej európai uniós támogatás érkezett Kovászna megyébe a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül. Annak próbáltunk utánajárni, hová tűnik el ez a tengernyi pénz, mert holland tejet és lengyel sajtot még mindig többet lehet kapni az üzletekben, mint háromszékit.

Gyerekeinket ünnepeltük

Az idei gyermeknapokon is bizonyosságot nyert, hogy egy kis odafigyeléssel, a hétköznapi pénzhajhász világból való elszabadulással tehető igazán varázslatossá a kicsik élete! A legegyszerűbb játékok aratták a legnagyobb sikereket. A műanyag bóvlik világából kiragadott csöppségek önfeledten lépkedtek kukoricaháncson, dión vagy gólyalábon, rajzoltak színesebbnél színesebb fantáziaszüleményeket a flaszterre, nemezelhettek színes labdákat, és sorolhatnánk. A kutyasimogatás, a huszárokkal való lovagolás, falmászás, a hegyimentők tiroli csúszdája, a rendőrség, tűzoltóság bemutatói is elkápráztatták az „ünnepelteket”. Természetesen, ebben a „tökéletes” világban is akadtak egyeseknek drága, így elérhetetlen portékák, koncertek, ugyanakkor számos szülő – munkahelyi kötelezettségei miatt – lemaradt az amúgy hivatalos ünnepről, szerencsére a nagyszülők pótolták őket.

Aki égig érő fáról álmodik

A háromszékiek számára Orbán Imola neve egybeforrt a Bóbita Egyesületével, mindenki csak „bóbitás Imolaként” ismeri, holott a kezdeti gyerekfoglalkozások idővel kinőtték magukat. Az élmények és játékos módszerek maradtak, viszont olyan háttértartalom került mögéjük, amely sajátos módon gondoskodik személyiségfejlesztésről, hatékony nevelési módszerekről és még sorolhatnánk. Ismerjék meg az élménypedagógia háromszéki úttörőjét, Orbán Imolát, aki folyamatosan varázskapukat nyitogat.

Újrahasznosít, és nem siet

A természeti környezet lassan kritikussá váló állapota, a hulladék-felhalmozódás, a fosszilis energiahordozók fogyása, az energiadrágulás, a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe nyomuló szempontok, és pár éve divattá tették a természetes (lebomló anyagokból épült), ugyanakkor jól szigetelő, télen meleg, nyáron hideg házak építését. A szalmabálaház azonban nem új keletű, egy százéves épület Franciaországban ma is ereje teljében van. Háromszéken is tudunk két ilyen, a közelmúltban épült házról, Székelyföldön lehet már egy tucat, Magyarországon pedig közösségi épületeket, panziókat, lakóházakat húztak fel ily módon. Antal András derűsen beszél arról, milyen hóbortosnak nézték, és nézik most is, mert Árkoson szalmabálaházat épít. Mi tudjuk, hogy jól teszi. Elmeséljük, miért.

„Jövőben hamarabb rendezzük”

Csütörtöktől vasárnapig a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás parkban a helyi önkormányzat és az Assa Divi Kft. közös szervezésében tizedik alkalommal rendeztek dísznövény-kiállítást és -vásárt. Az időjárás ezúttal a szervezők mellé állt, és bár az előző évekhez képest kevesebb termelő kínálta növényeit, virágait és kertészeti árucikkeit, a látogatók nem tértek haza üres kézzel. Kísérő programokban sem volt hiány, és a négy nap alatt több ezren fordultak meg a helyszínen.

Sikeres országos kettesfogathajtó verseny Oltszemen

A lovak szerelmeseit és a lovassport nagyjait vonzotta az oltszemi maratonhajtó pályán május 17–20. között megtartott országos kettesfogathajtó verseny, amelyre 12 kettes- és egy négyesfogat nevezett be. A díjhajtás, maraton- és akadályhajtás versenyszámainak összesítéseként Bartha Eduárd bizonyult a legjobbnak.

Nyolcvanmillió eurós projekt

Tíz év alatt építené ki teljes egészében Kovászna megye minden településének víz- és csatornahálózatát az Aquacov Közösségek Közötti Társulás. Az ambiciózus projekt több mint 80 millió euróba kerül.

Körtúra Oroszhegy környékén

Vasárnap a Járjuk be Erdővidéket! túrasorozat 98. túráját tartották. Mint ahogy az utóbbi időben többször is előfordult, a kirándulás célpontját ezúttal is egy Erdővidéken kívüli terület képezte, éspedig a Hargita megyei, szilvapálinkájáról híres Oroszhegy falunak és környékének a bejárása.

Köllő Zsolt-Ágoston utazásai fényképekben

Köllő Zsolt-Ágoston, a Székely Mikó Kollégium 47 éves biológiatanára az iskola keretében számos izgalmas kirándulást szervez, diákjai a kikapcsolódás, a feltöltődés, a tapasztalatszerzés mellett azért is szeretnek vele túrázni, mert hamarabb választ kapnak, ha egy-egy növény, rovar nevére kíváncsiak, mintha ezeket fokos határozókból kéne kikeresniük lépten-nyomon. A huszonhárom éve túrázó biológiatanár hétvégén tartott teltházas előadást természetjárásairól a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, és a varázslatos helyeket megörökítő fényképek mellett számos érdekességet is megosztott lapunkkal: kiderült, hogy mindig előfordulnak kuriózumok egy-egy kirándulás alatt, pár hete például a Vargyas-szorosban egy olyan kockásliliom fajra (Fritillaria montana) bukkantak, amiről eddig nem tudták a szakemberek, hogy létezik azon a vidéken. Más, érdekes, veszélyesebb „kiruccanásokról” is érdeklődtünk.

Sárkányként harcoltunk az idővel

Míg a városvezetés és a Szent György Napokat szervező Városimázs Iroda azzal „riogatott”, hogy szűkös az idei rendezvény büdzséje, és emiatt kevesebb lesz a program, mi eljátszottunk a gondolattal, hogy ha nem újságíróként veszünk részt a forgatagban, hogyan tudnánk unatkozni. Megpróbáltuk kihuzigálni azokat a programpontokat, amelyek úgymond nem érdekelnek, és csak arra elmenni, ami jónak ígérkezett. Be kell vallanunk, frusztráltak lettünk, mert idén is a bőség zavarával küszködtünk. Utcai légtornászok, utcazenészek, a kultúrkertbeli fellépők, oda még a hely hangulata is vonzott, kiállítások, író-olvasó találkozók, ráadásul a főszínpadon is történtek érdekes dolgok éjszakába nyúlóan. Mindig az az érzésünk volt, hogy éppen most maradunk le valamiről… De kinek jutna eszébe minderre panaszkodni, mikor a hétköznapokban erre vágyunk? És mindehhez napsütést is adott a Fennvaló bőséggel. Alábbi összeállításunkban a Szent György Napok színes hétvégéjének a hangulatát próbáljuk meg visszaadni a teljeség igénye nélkül.

Ami jól áll a piros táskához

A korán jött nyári melegben a bogarak meg a gyerekek kipörögtek a napvilágra, a retromobilok pedig a térre: a szervezők nagy szívfájdalmára az oldtimer autók vasárnapi, első tavaszi parádéján csak a Bodok szálloda előtti téren engedélyezték a parkolást, holott tavaly a főtéren sokkal jobban érvényesültek a kisuvickolt régi autók. Emiatt aztán kissé szorosan állt a több mint 50 kiállított jármű és 25 motorbicikli, ennek ellenére a csodálók megtalálták őket, és szívesen pózoltak a régi idők klasszikusainál.