Csakúgy, mint tavaly, a traktorok, stabil motrok beindítása mellett, a jelenlévők szombaton cséplésbemutatót is végignézhettek

Szombaton a csernátoni Haszmann Pál Múzeum – az előző évekhez hasonlóan – látványos rendezvénnyel örvendeztette meg a régi gépek szerelmeseit, de nemcsak. Az időjárás is a szervezők mellé állt, így semmi akadálya nem volt annak, hogy a hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén tartott 5. Csernátoni Burrogtató minden eddiginél népesebb közönsége birtokba vegye a múzeumudvart.

Már a délelőtti motorindításkor érdeklődők népes hada szállta meg a múzeum udvarát, ám nemcsak nézőből volt idén nagyobb a létszám. „Egyre többen jönnek gépeikkel, míg kezdetben csupán 1–2 helyi traktor volt látható, ma legalább öten felvonultak, emellett a környező falvakból, valamint Csíkszeredából és a gyöngyösi, illetve mezőkövesdi barátaink mellett az ugyancsak magyarországi Kiskőrösről is érkezett hozzánk géptulajdonos”, osztotta meg lapunkkal D. Haszmann Orsolya muzeológus, szervező. Hozzátette, tavaly elhatározták, a rendezvényt szeptember harmadik hétvégéjén tartják. „Kellett ez a biztos pont, így időben lehet tervezni a következő Burrogtatóra, és biztatjuk az embereket, vonuljanak fel régi gépeikkel a rendezvényen, ami igazán jó közösségi élmény”.

Vakmerőség kellett hozzá
A szervezés kapcsán a muzeológus elmondta, „a jelenlévőkkel tudatjuk, hogy jövőre visszavárjuk, aztán elkezdünk tervezni, pályázatokat írni, megszervezni a tavaszi gépjavítást magyarországi barátainkkal, majd a szervezés oroszlánrésze általában 6 héttel az eseményt megelőzően elkezdődik”. A rendezvényt népszerűsítő plakátokat, emléklapokat és pólókat idén is Kolumbán Hanna képzőművész készítette a Dimény-Haszmann-fiúk gyerekrajzai alapján. „Az arculat részét képezik a kerekek, emellett érdekességként említem meg, hogy idén a gőzgép is felkerült a hirdetőanyagokra, bár akkor még nem tudtuk, de bíztunk nagyon abban, hogy sikerül beindítani”.
A Burrogtató fejődéséről így nyilatkozott. „Talán vakmerőség is kellett ahhoz, hogy vidéki intézményként belevágjunk egy ilyen méretű rendezvénybe. Nem egyszerű a szervezés, azonban többen vagyunk, sokan támogatnak ebben, és úgy véltük, megbírjuk. Öröm látni, milyen sokan eljöttek idén is, köztük olyanok is, akik először nyitják meg a múzeum kapuját a rendezvénynek köszönhetően, ami rendkívül fontos”, hangsúlyozta. A munkából a Haszmann család férfitagjai derekasan kiveszik részüket. „A gépész Haszmann Lajos (Tóni), aki testvérével, Lászlóval, nagybátyáimmal, édesapámmal, a család minden férfitagjával együtt rengeteget javítja, rendezi, folyamatosan karban tartja a gépeket és azok környezetét.”

Egyre több a helyi résztvevő
A Magyarország legnagyobb traktorgyűjteményével rendelkező Lévay Sándor gyöngyösi vállalkozó, gépgyűjtő, a rendezvény támogatója és állandó partnere az idei kiadás egyik újdonságáról is szólt lapunknak. „Három éve emlegettem, milyen csodálatos látványt nyújtana ebben a gyönyörű udvarban egy működő gőzgép egy cséplőgéppel összekapcsolva. Szarvasi barátaink az összes közül a legrosszabb állapotban levő gőzgépet választották ki, amely az udvaron állt szoborként, majd sokat kínlódtak vele, mígnem idén sikerült működőképessé tenni”, fejtette ki.
A vállalkozó, magángyűjtő két éve azt jósolta, a rendezvény kinövi az udvart. „Azt is mondtam, a helyieknek kell birtokba venni a rendezvényt. Mi segítünk a műszaki tudásunkkal, hozzuk a gépeinket, szeretünk ide jönni, szeretjük a Burrogtatót, ami azonban a helyieket illeti meg. Szét lehet nézni, sok helyi van jelen, géptulajdonos és látogató egyaránt. Úgy vélem, az időpontot is nagyon jól eltaláltuk, és jó lesz mindenkinek megjegyezni a következő pár száz évre, hogy szeptember harmadik hétvégéje a Csernátoni Burrogtatóé.”

Visszajáró vendégek
Lévay Sándor és csapata minden tavasszal Csernátonba látogat előkészíteni a gépeket a soron következő Burrogtatóra. „Ilyenkor, amikor még javában zajlik a rendezvény, körbemegyek a múzeumban, és felleltározom, mi az az érdekes dolog, amit szívesen látnék működni. Tavaly ilyen volt a két Corona-motor meg az amerikai motor, és most mindhárom működik. Ezeket mindig betervezzük, készülünk rá, májusban szétszereljük, lerajzoljuk, ha szükséges, a javításhoz szükséges alkatrészeket legyártatjuk”, avatott be a részletekbe.
A Hofherr-imádó neves gépgyűjtő kollekciója több darabját is megcsodálhatta szombaton a nagyérdemű. Látható volt a Magyarországon első difizárral rendelkező, Perkins-motorral felszerelt Dutra traktor, amelyet Angliából hozta vissza, egy Lanz Buldogot, egy Hanomag és egy 1925-ös, csodálatosan szép, vaskerekű McCormick. Az előző évekhez hasonlóan, idén is Lévay Sándor és Kádár Zoltán, a mezőkövesdi testvérintézmény igazgatója szervezte be a magyarországi gépészeket. „Invitálom a magyarországiakat, hogy nézzék meg a Burrogtatót, és ha egyszer megízlelik, illetve megérzik a hely szellemét, hozzám hasonlóan visszajáró vendégek lesznek”, summázott Lévay.
Idén 19 traktorból álló sor vonult végig a múzeumutcán, egészen a központig, majd vissza. Dénes Gyula Szentkatolnáról, Gál Levente Tibódról, Rákossy Levente Csíkszeredából, Szász János és Szász Csaba Szentkatolnáról, Kelemen András Kézdialmásról, Nagy Mihály Lemhényből, Csermák Pál Kiskőrösről érkezett. A helyiek közül is többen bekapcsolódtak: Makó Tibor traktorját Bod József, Páljános László traktorját Farkas Adorján, Fülöp László traktorját Haszmann László vezette. Rajtuk kívül Réti Gábor, Vargha György, Mike Szilveszter vonult saját gépével. A gyöngyösi Lévay Sándor négy ékszere közül a Hanomagot vezette, Haszmann Lajos (Tóni) a gyöngyösi McCormickkal, Csernus Mihály (Szarvas) a Lanz Buldoggal, Gyetván Róbert (Gyöngyös) a Dutrával, Molnár Pál (Mezőkövesd) pedig a csernátoni múzeum R20-22-es Hofherrjával pöfögte végig Csernáton főutcáját.

Testvérkapcsolat és a kezdetek
A csernátoni múzeum 40. évfordulóján, 2013-ban megrendezett első Burrogtató születéséről a háromszéki gyökerekkel rendelkező Kádár Zoltán, a mezőkövesdi Hajdu-Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum igazgatója lapunknak így nyilatkozott: „1997-ben feleségemmel elvállaltuk a mezőkövesdi gépmúzeum működtetését. Tudtam a csernátoni múzeumról, amely a mezőkövesdi intézményhez hasonlóan magángyűjteményből nőtte ki magát állami intézménnyé, és mivel nagyon sok közös dolog van a két intézmény között, valamint miután 2005-ben a mezőkövesdi intézmény vezetője lettem, 2006-ban testvérmúzeumi kapcsolatot kötöttünk. Akkor nálunk már tíz éve működött a szeptember első szombatján esedékes gépésztalálkozó, ahová hozzánk is eljöttek magyarországi barátaink felújítani egy-egy gépet. Így vetődött fel a kérdés, miért ne működhetne ez ugyanígy Csernátonban is? Öt évvel ezelőtt jött össze a csapat, melynek motorja Lévay Sándor volt, a többi meg már történelem.” Hozzátette, „fantasztikus dolog, hogy ma elindult a Magyar Királyi Államvasutak gépgyárában készült gőzlokomobil. Nem hittük, hogy sikerül, kész csoda. Nem tudom, mikor láttak a székelyek működő gőzgépet, gondolom, az elmúlt harminc évben nem”.

Ismét volt cséplésbemutató
A rendkívül látványos rendezvény nevéről D. Haszmann Orsolya muzeológus, szervező kifejtette, „a névötlet egy 1996-os rendezvény nyomán született meg, amikor édesapám elhívta Csernátonba Sylvester Lajos néhai újságírót, hogy lesz valami burrogtatás, jöjjön, nézze meg, írjon róla. Lajos bácsi, nagyon jó érzékkel, úgy fogalmazta meg, hogy Burrogtattak Csernátonban. Megtetszett ez a szó, így született meg a rendezvény neve”.
Csakúgy, mint tavaly, a traktorok, stabil motrok beindítása mellett, a jelenlévők szombaton cséplésbemutatót is végignézhettek. A múlt század elején készült cséplőszekrény történetét Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus osztotta meg lapunkkal. „A cséplőszekrény Nagybaconból került a múzeumba, Boér Árpád bácsitól, akinek az édesapja építette meg, és sokáig használta is. Tavaly szíjazatot raktunk rá, és még mindig jól végzi a dolgát. Akkor Árpád bácsi is jelen volt, láthatta, hogy működik a gépe. Ő annak idején felújította e gépet, nem csak csépelt vele, a keze munkája is rajta van. Emléke előtt tisztelegve idén is csépeltünk a rendezvény alatt”.

Néptánc, koncert,
gyerekjátékok
Kísérőprogramokban ezúttal sem volt hiány. A szervezők kézműves-programokkal készültek kicsik és szüleik számára, Orbán Enikő papírfonást tanított, Haszmann Imelda nemezelt, a levél-, csuhéfonást Maksai Ildikó irányította, Sylvester Rékával karkötőt lehetett bogozni, Bagoly Erzsébet a szövés rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket, a gipsz-nyomdázást André Csongor és Beáta, a bútorfestést Haszmann Gabriella vezette. A műhelyvezetők munkáját hat önkéntes segítette. A néptánckedvelők a csernátoni Pántlika néptánccsoport előadását láthatták, majd a kicsik gyerektáncházban rophatták a Mihály Pál, István Ildikó és barátaik által szolgáltatott talpalávalóra, végül az Evilági trió közismert dalait énekelhették közösen a zenekarral. Emellett a Székely Vendéglő lacikonyhája körül is nagy sürgés-forgás volt, csakúgy mint a Csernátoni kürtőskalács- és lángoskészítők sátránál, de lehetett még finom sajtokat, borokat és fagylaltot is kóstolni. Az elsősegélyt biztosító Salvatore Egyesület sátrában bárki vérnyomás- és vércukorszint-mérésen vehetett részt, míg a kicsik az ugrálóban tombolták ki magukat.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum munkaközössége köszönetét fejezi ki az alábbi partnereknek és támogatóknak, akik hozzájárultak az esemény sikeréhez. Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megye Turizmusáét Egyesület, Lévay Sándor – a gyöngyösi Lédem Kft. Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesd, Csernáton Község Helyi Tanácsa, Bene Boltja, D-Toys, Dunapack Rambox, Schock Kft., Tannin Borház, Kézdivásárhely Municípium Polgármesteri Hivatala, Communitas Alapítvány, Bertis Kft., Diószegi Pékség, Székely Vendéglő, Agrowest, Nexxon, Julius Meinl, MP Agro, Transilvania Broker, Screw-Bolt, Depo Kft., Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Barabás Áron Árkos. Akik a gépek előkészítésébe, javításába besegítettek: Lévay Sándor – Gyöngyös, Kádár Zoltán – Mezőkövesd, Borgulya Gábor – Gyál, Csernus Mihály – Szarvas, Gyetván Róbert – Gyöngyös, Rimavecz Mihály – Szarvas, Terhes György – Szarvas, Kozma Ákos – Szarvas, Molnár Pál – Mezőkövesd és Sándor István – Szentkirály. Az esemény védnökségét Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vállalta.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Szülőföldem a mindenségem

Ma ünnepli 80. születésnapját lapunk főmunkatársa, Czegő Zoltán költő-író. Ez alkalomból egy, a Helikon irodalmi folyóirat számára készített interjú rövidített változatával köszöntjük – Isten éltesse sokáig, és adjon erőt, egészséget meg alkotókedvet, hogy „népét” továbbra is szolgálhassa!

AgroFeszt harmadszor

Tegnap ismét városra költözött a falu egy nap erejéig – az Agrosic Közösségek Közti Társulás harmadik alkalommal szervezte meg nagysikerű családi rendezvényét, az AgroFesztet.

Jövőre hivatalos lesz

Az idő kedvezett, és bár kevés csapattal, de a hétvégén annak rendje s módja szerint lezajlott az első, még kísérleti jelleggel megszervezett barbecue-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Az Amerika déli államaiból származó ínyencséget a csapatok a szakma legfelsőbb fóruma, a Kansas City Barbecue Society által diktált szabályok szerint készítették el.

Hová tűnik el 70 millió euró a háromszéki mezőgazdaságból?

2017-ben 70 millió euró, azaz több mint 320 millió lej európai uniós támogatás érkezett Kovászna megyébe a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül. Annak próbáltunk utánajárni, hová tűnik el ez a tengernyi pénz, mert holland tejet és lengyel sajtot még mindig többet lehet kapni az üzletekben, mint háromszékit.

Gyerekeinket ünnepeltük

Az idei gyermeknapokon is bizonyosságot nyert, hogy egy kis odafigyeléssel, a hétköznapi pénzhajhász világból való elszabadulással tehető igazán varázslatossá a kicsik élete! A legegyszerűbb játékok aratták a legnagyobb sikereket. A műanyag bóvlik világából kiragadott csöppségek önfeledten lépkedtek kukoricaháncson, dión vagy gólyalábon, rajzoltak színesebbnél színesebb fantáziaszüleményeket a flaszterre, nemezelhettek színes labdákat, és sorolhatnánk. A kutyasimogatás, a huszárokkal való lovagolás, falmászás, a hegyimentők tiroli csúszdája, a rendőrség, tűzoltóság bemutatói is elkápráztatták az „ünnepelteket”. Természetesen, ebben a „tökéletes” világban is akadtak egyeseknek drága, így elérhetetlen portékák, koncertek, ugyanakkor számos szülő – munkahelyi kötelezettségei miatt – lemaradt az amúgy hivatalos ünnepről, szerencsére a nagyszülők pótolták őket.

Aki égig érő fáról álmodik

A háromszékiek számára Orbán Imola neve egybeforrt a Bóbita Egyesületével, mindenki csak „bóbitás Imolaként” ismeri, holott a kezdeti gyerekfoglalkozások idővel kinőtték magukat. Az élmények és játékos módszerek maradtak, viszont olyan háttértartalom került mögéjük, amely sajátos módon gondoskodik személyiségfejlesztésről, hatékony nevelési módszerekről és még sorolhatnánk. Ismerjék meg az élménypedagógia háromszéki úttörőjét, Orbán Imolát, aki folyamatosan varázskapukat nyitogat.

Újrahasznosít, és nem siet

A természeti környezet lassan kritikussá váló állapota, a hulladék-felhalmozódás, a fosszilis energiahordozók fogyása, az energiadrágulás, a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe nyomuló szempontok, és pár éve divattá tették a természetes (lebomló anyagokból épült), ugyanakkor jól szigetelő, télen meleg, nyáron hideg házak építését. A szalmabálaház azonban nem új keletű, egy százéves épület Franciaországban ma is ereje teljében van. Háromszéken is tudunk két ilyen, a közelmúltban épült házról, Székelyföldön lehet már egy tucat, Magyarországon pedig közösségi épületeket, panziókat, lakóházakat húztak fel ily módon. Antal András derűsen beszél arról, milyen hóbortosnak nézték, és nézik most is, mert Árkoson szalmabálaházat épít. Mi tudjuk, hogy jól teszi. Elmeséljük, miért.

„Jövőben hamarabb rendezzük”

Csütörtöktől vasárnapig a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás parkban a helyi önkormányzat és az Assa Divi Kft. közös szervezésében tizedik alkalommal rendeztek dísznövény-kiállítást és -vásárt. Az időjárás ezúttal a szervezők mellé állt, és bár az előző évekhez képest kevesebb termelő kínálta növényeit, virágait és kertészeti árucikkeit, a látogatók nem tértek haza üres kézzel. Kísérő programokban sem volt hiány, és a négy nap alatt több ezren fordultak meg a helyszínen.

Sikeres országos kettesfogathajtó verseny Oltszemen

A lovak szerelmeseit és a lovassport nagyjait vonzotta az oltszemi maratonhajtó pályán május 17–20. között megtartott országos kettesfogathajtó verseny, amelyre 12 kettes- és egy négyesfogat nevezett be. A díjhajtás, maraton- és akadályhajtás versenyszámainak összesítéseként Bartha Eduárd bizonyult a legjobbnak.

Nyolcvanmillió eurós projekt

Tíz év alatt építené ki teljes egészében Kovászna megye minden településének víz- és csatornahálózatát az Aquacov Közösségek Közötti Társulás. Az ambiciózus projekt több mint 80 millió euróba kerül.

Körtúra Oroszhegy környékén

Vasárnap a Járjuk be Erdővidéket! túrasorozat 98. túráját tartották. Mint ahogy az utóbbi időben többször is előfordult, a kirándulás célpontját ezúttal is egy Erdővidéken kívüli terület képezte, éspedig a Hargita megyei, szilvapálinkájáról híres Oroszhegy falunak és környékének a bejárása.

Köllő Zsolt-Ágoston utazásai fényképekben

Köllő Zsolt-Ágoston, a Székely Mikó Kollégium 47 éves biológiatanára az iskola keretében számos izgalmas kirándulást szervez, diákjai a kikapcsolódás, a feltöltődés, a tapasztalatszerzés mellett azért is szeretnek vele túrázni, mert hamarabb választ kapnak, ha egy-egy növény, rovar nevére kíváncsiak, mintha ezeket fokos határozókból kéne kikeresniük lépten-nyomon. A huszonhárom éve túrázó biológiatanár hétvégén tartott teltházas előadást természetjárásairól a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, és a varázslatos helyeket megörökítő fényképek mellett számos érdekességet is megosztott lapunkkal: kiderült, hogy mindig előfordulnak kuriózumok egy-egy kirándulás alatt, pár hete például a Vargyas-szorosban egy olyan kockásliliom fajra (Fritillaria montana) bukkantak, amiről eddig nem tudták a szakemberek, hogy létezik azon a vidéken. Más, érdekes, veszélyesebb „kiruccanásokról” is érdeklődtünk.

Sárkányként harcoltunk az idővel

Míg a városvezetés és a Szent György Napokat szervező Városimázs Iroda azzal „riogatott”, hogy szűkös az idei rendezvény büdzséje, és emiatt kevesebb lesz a program, mi eljátszottunk a gondolattal, hogy ha nem újságíróként veszünk részt a forgatagban, hogyan tudnánk unatkozni. Megpróbáltuk kihuzigálni azokat a programpontokat, amelyek úgymond nem érdekelnek, és csak arra elmenni, ami jónak ígérkezett. Be kell vallanunk, frusztráltak lettünk, mert idén is a bőség zavarával küszködtünk. Utcai légtornászok, utcazenészek, a kultúrkertbeli fellépők, oda még a hely hangulata is vonzott, kiállítások, író-olvasó találkozók, ráadásul a főszínpadon is történtek érdekes dolgok éjszakába nyúlóan. Mindig az az érzésünk volt, hogy éppen most maradunk le valamiről… De kinek jutna eszébe minderre panaszkodni, mikor a hétköznapokban erre vágyunk? És mindehhez napsütést is adott a Fennvaló bőséggel. Alábbi összeállításunkban a Szent György Napok színes hétvégéjének a hangulatát próbáljuk meg visszaadni a teljeség igénye nélkül.

Ami jól áll a piros táskához

A korán jött nyári melegben a bogarak meg a gyerekek kipörögtek a napvilágra, a retromobilok pedig a térre: a szervezők nagy szívfájdalmára az oldtimer autók vasárnapi, első tavaszi parádéján csak a Bodok szálloda előtti téren engedélyezték a parkolást, holott tavaly a főtéren sokkal jobban érvényesültek a kisuvickolt régi autók. Emiatt aztán kissé szorosan állt a több mint 50 kiállított jármű és 25 motorbicikli, ennek ellenére a csodálók megtalálták őket, és szívesen pózoltak a régi idők klasszikusainál.