Csakúgy, mint tavaly, a traktorok, stabil motrok beindítása mellett, a jelenlévők szombaton cséplésbemutatót is végignézhettek

Szombaton a csernátoni Haszmann Pál Múzeum – az előző évekhez hasonlóan – látványos rendezvénnyel örvendeztette meg a régi gépek szerelmeseit, de nemcsak. Az időjárás is a szervezők mellé állt, így semmi akadálya nem volt annak, hogy a hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén tartott 5. Csernátoni Burrogtató minden eddiginél népesebb közönsége birtokba vegye a múzeumudvart.

Már a délelőtti motorindításkor érdeklődők népes hada szállta meg a múzeum udvarát, ám nemcsak nézőből volt idén nagyobb a létszám. „Egyre többen jönnek gépeikkel, míg kezdetben csupán 1–2 helyi traktor volt látható, ma legalább öten felvonultak, emellett a környező falvakból, valamint Csíkszeredából és a gyöngyösi, illetve mezőkövesdi barátaink mellett az ugyancsak magyarországi Kiskőrösről is érkezett hozzánk géptulajdonos”, osztotta meg lapunkkal D. Haszmann Orsolya muzeológus, szervező. Hozzátette, tavaly elhatározták, a rendezvényt szeptember harmadik hétvégéjén tartják. „Kellett ez a biztos pont, így időben lehet tervezni a következő Burrogtatóra, és biztatjuk az embereket, vonuljanak fel régi gépeikkel a rendezvényen, ami igazán jó közösségi élmény”.

Vakmerőség kellett hozzá
A szervezés kapcsán a muzeológus elmondta, „a jelenlévőkkel tudatjuk, hogy jövőre visszavárjuk, aztán elkezdünk tervezni, pályázatokat írni, megszervezni a tavaszi gépjavítást magyarországi barátainkkal, majd a szervezés oroszlánrésze általában 6 héttel az eseményt megelőzően elkezdődik”. A rendezvényt népszerűsítő plakátokat, emléklapokat és pólókat idén is Kolumbán Hanna képzőművész készítette a Dimény-Haszmann-fiúk gyerekrajzai alapján. „Az arculat részét képezik a kerekek, emellett érdekességként említem meg, hogy idén a gőzgép is felkerült a hirdetőanyagokra, bár akkor még nem tudtuk, de bíztunk nagyon abban, hogy sikerül beindítani”.
A Burrogtató fejődéséről így nyilatkozott. „Talán vakmerőség is kellett ahhoz, hogy vidéki intézményként belevágjunk egy ilyen méretű rendezvénybe. Nem egyszerű a szervezés, azonban többen vagyunk, sokan támogatnak ebben, és úgy véltük, megbírjuk. Öröm látni, milyen sokan eljöttek idén is, köztük olyanok is, akik először nyitják meg a múzeum kapuját a rendezvénynek köszönhetően, ami rendkívül fontos”, hangsúlyozta. A munkából a Haszmann család férfitagjai derekasan kiveszik részüket. „A gépész Haszmann Lajos (Tóni), aki testvérével, Lászlóval, nagybátyáimmal, édesapámmal, a család minden férfitagjával együtt rengeteget javítja, rendezi, folyamatosan karban tartja a gépeket és azok környezetét.”

Egyre több a helyi résztvevő
A Magyarország legnagyobb traktorgyűjteményével rendelkező Lévay Sándor gyöngyösi vállalkozó, gépgyűjtő, a rendezvény támogatója és állandó partnere az idei kiadás egyik újdonságáról is szólt lapunknak. „Három éve emlegettem, milyen csodálatos látványt nyújtana ebben a gyönyörű udvarban egy működő gőzgép egy cséplőgéppel összekapcsolva. Szarvasi barátaink az összes közül a legrosszabb állapotban levő gőzgépet választották ki, amely az udvaron állt szoborként, majd sokat kínlódtak vele, mígnem idén sikerült működőképessé tenni”, fejtette ki.
A vállalkozó, magángyűjtő két éve azt jósolta, a rendezvény kinövi az udvart. „Azt is mondtam, a helyieknek kell birtokba venni a rendezvényt. Mi segítünk a műszaki tudásunkkal, hozzuk a gépeinket, szeretünk ide jönni, szeretjük a Burrogtatót, ami azonban a helyieket illeti meg. Szét lehet nézni, sok helyi van jelen, géptulajdonos és látogató egyaránt. Úgy vélem, az időpontot is nagyon jól eltaláltuk, és jó lesz mindenkinek megjegyezni a következő pár száz évre, hogy szeptember harmadik hétvégéje a Csernátoni Burrogtatóé.”

Visszajáró vendégek
Lévay Sándor és csapata minden tavasszal Csernátonba látogat előkészíteni a gépeket a soron következő Burrogtatóra. „Ilyenkor, amikor még javában zajlik a rendezvény, körbemegyek a múzeumban, és felleltározom, mi az az érdekes dolog, amit szívesen látnék működni. Tavaly ilyen volt a két Corona-motor meg az amerikai motor, és most mindhárom működik. Ezeket mindig betervezzük, készülünk rá, májusban szétszereljük, lerajzoljuk, ha szükséges, a javításhoz szükséges alkatrészeket legyártatjuk”, avatott be a részletekbe.
A Hofherr-imádó neves gépgyűjtő kollekciója több darabját is megcsodálhatta szombaton a nagyérdemű. Látható volt a Magyarországon első difizárral rendelkező, Perkins-motorral felszerelt Dutra traktor, amelyet Angliából hozta vissza, egy Lanz Buldogot, egy Hanomag és egy 1925-ös, csodálatosan szép, vaskerekű McCormick. Az előző évekhez hasonlóan, idén is Lévay Sándor és Kádár Zoltán, a mezőkövesdi testvérintézmény igazgatója szervezte be a magyarországi gépészeket. „Invitálom a magyarországiakat, hogy nézzék meg a Burrogtatót, és ha egyszer megízlelik, illetve megérzik a hely szellemét, hozzám hasonlóan visszajáró vendégek lesznek”, summázott Lévay.
Idén 19 traktorból álló sor vonult végig a múzeumutcán, egészen a központig, majd vissza. Dénes Gyula Szentkatolnáról, Gál Levente Tibódról, Rákossy Levente Csíkszeredából, Szász János és Szász Csaba Szentkatolnáról, Kelemen András Kézdialmásról, Nagy Mihály Lemhényből, Csermák Pál Kiskőrösről érkezett. A helyiek közül is többen bekapcsolódtak: Makó Tibor traktorját Bod József, Páljános László traktorját Farkas Adorján, Fülöp László traktorját Haszmann László vezette. Rajtuk kívül Réti Gábor, Vargha György, Mike Szilveszter vonult saját gépével. A gyöngyösi Lévay Sándor négy ékszere közül a Hanomagot vezette, Haszmann Lajos (Tóni) a gyöngyösi McCormickkal, Csernus Mihály (Szarvas) a Lanz Buldoggal, Gyetván Róbert (Gyöngyös) a Dutrával, Molnár Pál (Mezőkövesd) pedig a csernátoni múzeum R20-22-es Hofherrjával pöfögte végig Csernáton főutcáját.

Testvérkapcsolat és a kezdetek
A csernátoni múzeum 40. évfordulóján, 2013-ban megrendezett első Burrogtató születéséről a háromszéki gyökerekkel rendelkező Kádár Zoltán, a mezőkövesdi Hajdu-Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum igazgatója lapunknak így nyilatkozott: „1997-ben feleségemmel elvállaltuk a mezőkövesdi gépmúzeum működtetését. Tudtam a csernátoni múzeumról, amely a mezőkövesdi intézményhez hasonlóan magángyűjteményből nőtte ki magát állami intézménnyé, és mivel nagyon sok közös dolog van a két intézmény között, valamint miután 2005-ben a mezőkövesdi intézmény vezetője lettem, 2006-ban testvérmúzeumi kapcsolatot kötöttünk. Akkor nálunk már tíz éve működött a szeptember első szombatján esedékes gépésztalálkozó, ahová hozzánk is eljöttek magyarországi barátaink felújítani egy-egy gépet. Így vetődött fel a kérdés, miért ne működhetne ez ugyanígy Csernátonban is? Öt évvel ezelőtt jött össze a csapat, melynek motorja Lévay Sándor volt, a többi meg már történelem.” Hozzátette, „fantasztikus dolog, hogy ma elindult a Magyar Királyi Államvasutak gépgyárában készült gőzlokomobil. Nem hittük, hogy sikerül, kész csoda. Nem tudom, mikor láttak a székelyek működő gőzgépet, gondolom, az elmúlt harminc évben nem”.

Ismét volt cséplésbemutató
A rendkívül látványos rendezvény nevéről D. Haszmann Orsolya muzeológus, szervező kifejtette, „a névötlet egy 1996-os rendezvény nyomán született meg, amikor édesapám elhívta Csernátonba Sylvester Lajos néhai újságírót, hogy lesz valami burrogtatás, jöjjön, nézze meg, írjon róla. Lajos bácsi, nagyon jó érzékkel, úgy fogalmazta meg, hogy Burrogtattak Csernátonban. Megtetszett ez a szó, így született meg a rendezvény neve”.
Csakúgy, mint tavaly, a traktorok, stabil motrok beindítása mellett, a jelenlévők szombaton cséplésbemutatót is végignézhettek. A múlt század elején készült cséplőszekrény történetét Haszmann Pál nyugalmazott muzeológus osztotta meg lapunkkal. „A cséplőszekrény Nagybaconból került a múzeumba, Boér Árpád bácsitól, akinek az édesapja építette meg, és sokáig használta is. Tavaly szíjazatot raktunk rá, és még mindig jól végzi a dolgát. Akkor Árpád bácsi is jelen volt, láthatta, hogy működik a gépe. Ő annak idején felújította e gépet, nem csak csépelt vele, a keze munkája is rajta van. Emléke előtt tisztelegve idén is csépeltünk a rendezvény alatt”.

Néptánc, koncert,
gyerekjátékok
Kísérőprogramokban ezúttal sem volt hiány. A szervezők kézműves-programokkal készültek kicsik és szüleik számára, Orbán Enikő papírfonást tanított, Haszmann Imelda nemezelt, a levél-, csuhéfonást Maksai Ildikó irányította, Sylvester Rékával karkötőt lehetett bogozni, Bagoly Erzsébet a szövés rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket, a gipsz-nyomdázást André Csongor és Beáta, a bútorfestést Haszmann Gabriella vezette. A műhelyvezetők munkáját hat önkéntes segítette. A néptánckedvelők a csernátoni Pántlika néptánccsoport előadását láthatták, majd a kicsik gyerektáncházban rophatták a Mihály Pál, István Ildikó és barátaik által szolgáltatott talpalávalóra, végül az Evilági trió közismert dalait énekelhették közösen a zenekarral. Emellett a Székely Vendéglő lacikonyhája körül is nagy sürgés-forgás volt, csakúgy mint a Csernátoni kürtőskalács- és lángoskészítők sátránál, de lehetett még finom sajtokat, borokat és fagylaltot is kóstolni. Az elsősegélyt biztosító Salvatore Egyesület sátrában bárki vérnyomás- és vércukorszint-mérésen vehetett részt, míg a kicsik az ugrálóban tombolták ki magukat.

A csernátoni Haszmann Pál Múzeum munkaközössége köszönetét fejezi ki az alábbi partnereknek és támogatóknak, akik hozzájárultak az esemény sikeréhez. Székely Nemzeti Múzeum, Kovászna Megye Tanácsa, Kovászna Megye Turizmusáét Egyesület, Lévay Sándor – a gyöngyösi Lédem Kft. Mezőgazdasági Gépmúzeum Mezőkövesd, Csernáton Község Helyi Tanácsa, Bene Boltja, D-Toys, Dunapack Rambox, Schock Kft., Tannin Borház, Kézdivásárhely Municípium Polgármesteri Hivatala, Communitas Alapítvány, Bertis Kft., Diószegi Pékség, Székely Vendéglő, Agrowest, Nexxon, Julius Meinl, MP Agro, Transilvania Broker, Screw-Bolt, Depo Kft., Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, Barabás Áron Árkos. Akik a gépek előkészítésébe, javításába besegítettek: Lévay Sándor – Gyöngyös, Kádár Zoltán – Mezőkövesd, Borgulya Gábor – Gyál, Csernus Mihály – Szarvas, Gyetván Róbert – Gyöngyös, Rimavecz Mihály – Szarvas, Terhes György – Szarvas, Kozma Ákos – Szarvas, Molnár Pál – Mezőkövesd és Sándor István – Szentkirály. Az esemény védnökségét Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vállalta.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Becsempészték a művészetet a vásárba

Nemcsak a művészi igénnyel fotózóknak volt ez a III. Székelyföldi fotóbiennálét is magába foglaló hétvége rendkívül izgalmas, hanem a szépet kedvelőknek és a hobbi fotósoknak is volt mit tanulni, volt miben gyönyörködni. A Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezésében zajló események gyors egymásutánban követték egymást, és az őszi vásár zsibongása, nyüzsgése keretezte őket.

Gazdag őszi napokat éltünk

Vásárba? Koncertre? Fotózni tanulni? Mézet kóstolni? Zakuszkát főzni? A hétvégén ismét a bőség zavarával küzdött az emberfia Szentgyörgyön, de nemcsak, hiszen Kovásznán sem unatkoztak. Megyeszerte hétvégi programok csúcsidénye az október. Kisbakancsos kirándulástól a kórustalálkozóig, mézünneptől a fotókiállításokig, az aktív pihenéstől a nagyon passzívig mindennek bele kellett (volna) férnie a szűk három napba. De hát ez legalább annyira bajos, mint az őszi napsugarat, a gyermekzsivajt, az ízeket, illatokat, örömzenét feltálalni egy tálcán…

Kovászna, a mofetták városa

A kovásznai Bardócz Áron egy reggel arra ébredt, hogy a lovai elpusztultak az istállóban, és amikor kihívták az állatorvost, megdöbbenten tapasztalták, hogy egy láthatatlan erő, vagyis gáz végzett velük: a széndioxid. Bardócz már ismerve a széndioxid jótékony hatását is, úgy döntött: többé nem foglalkozik állatokkal, inkább gyógyászati célra használja a gázfeltörését. Történt mindez az 1880-as években. Azóta a fürdővárosban már ipari méreteket öltött a mofettázás – derült ki a Dr. Benedek Géza Szívkórház fizikusával, Gyila Sándorral folytatott beszélgetésünkből.

Ne feledkezzünk meg nagyjainkról!

Az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk kultusza és legendája már aznap elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. 168 évvel a szörnyű események után kötelességünk leróni tiszteletünket az aradi tizenhárom előtt. Ezt tették a napokban Háromszék számos helyszínén.

Templommentő misszió a szomszédban

Mindmáig szerényen azt hittem magamról, hogy a Székely Kalendárium szerkesztőjeként úgy ismerem Erdély délkeleti részét, mint a tenyeremet, elvégre az elmúlt évek folyamán igyekeztem majd minden településére eljutni, még a legeldugottabb falvakba is. Ezért szerfölött meglepődtem, amikor pár hete Ferkó Zoltán azzal hívott fel telefonon, hogy Kóborról Kézdivásárhely irányába tart, és szívesen felkeresne. Amíg megérkezett, röstelkedve ugyan, de rákerestem Kóbor nevére az interneten, s meglepődve állapítottam meg, bizony nem jártam ott. Pedig itt van a „szomszédban”, Székelyföld határától alig 25 km-re keletre, az Olt-melléki hegysorhoz tartozó Hortobágy (!) magas dombjai között, Szászföld egyetlen református (értsd: magyar) falujaként sajátos, székely kötődésektől sem mentes, titokzatos múlttal, aminek megismeréséhez hajdanán tatár ostromot is kiálló templomerődje nyújthat némi kapaszkodót. Ezt kellene megmenteni a pusztulástól.

Kanadaiak is jöttek a fesztiválra

Pénteken rajtolt és vasárnap befejeződött Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválja. A nagysikerű rendezvény első kiadásán, a szervezők szerint, több ezer ember fordult meg. A hét Hargita és öt Kovászna megyei „kürtőskészítő csapat” megmérettetése köré szervezett fesztiválon két óriás-kürtőskalács is készült, s habár egyelőre még nem hivatalosan, de rekordot is állítottak a helyszínen.

A cserkészet nevel, és halálig tart

Október 7-én ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a kézdivásárhelyi 34-es Számú Gábor Áron Cserkészcsapat, aminek apropóján dr. Kerekes László plébánost, cserkészparancsnokot kérdeztük a csapat múltjáról, jelenéről, jövőjéről.

A reformáció 500 éve

Hétvégén Háromszék több településén szerveztek rendezvényeket, ünnepségeket a reformáció 500. évfordulójához kapcsolódóan. Összeállításunkban igyekeztünk visszaadni az események hangulatát, tolmácsolni az ott elhangzottakat azok kedvéért, akik nem lehettek személyesen is jelen.

Eszköztelen vadkárelhárítás

A mezőgazdasági területeken történt, vaddisznók okozta kártétel megtérítése a vadásztársaságokra hárul. Hogy csökkentsék a vadkárokat a vadásztársaságok vadkárelhárítást is végeznek, mind megelőző, mind vadat elriasztó szándékú megmozdulásokat szerveznek búza-, kukorica- és krumpliföldekhez a termény megvédése érdekében. A feladat eddig sem volt könnyű, a vadászok esténként kimentek egy növényi-kultúra határába, kiültek és nem engedték be a […]

Első vagy második AgroFeszt?

Lehet, máshol több tejet fejnek, de mi, akiknél a teheneknek nem számuk, hanem nevük van, és a számítógép zúgása helyett a gazda hangja hallatszik az istállóban, értéket termelünk – szögezte le Orbán Miklós. Az AgroSic Egyesület elnöke megelégedéssel vette tudomásul, hogy a „felek”, a termelők és a fogyasztók nyitottak egymás felé vasárnap, az AgroFeszt idei kiadásán.

Szeptemberfeszt a 710 éves Torján

A hétvégén lezajlottak a torjai falunapok, amiket pár éve Szeptemberfeszt néven szerveznek meg. A rendezvény keretében nemzetközi gasztronómiai fesztivált is tartottak, emellett ismét elkészült egy „részlet” a világrekorder túrós puliszkából.

Kovácstalálkozó Szentgyörgyön

„Mintha életre kelne a vas a kezük alatt!” – fogalmazta meg találóan egy idős asszony, aki a hétvégén a sepsiszentgyörgyi Szabadság téren zajló III. Nemzetközi Kovácstalálkozón a nézősereg soraiban megigézve nézte, amint a tapasztalt szakemberek az amúgy „makrancos” vasat könnyed mozdulatokkal formálták, és alakították gyönyörű dísztárgyakká, hasznos szerszámokká, netán szemet megkapó ékszerekké.

Kortárs kultúra sűrítve

A legegyszerűbb eszközhasználattól a legbonyolultabb, legújabb technikát alkalmazó produkcióig széles skálán mozogtak idén is az ötödik alkalommal megszervezett pulzArt kortárs összművészeti fesztivál programjai, mindez úgy, hogy a kortárs kultúra törekvéseinek érdekes szeletét és izgalmas alkotókat lehetett megismerni, legyen szó színházról, zenéről, képzőművészetről vagy irodalomról.

Huszadszor ünnepelt Kovászna

Péntektől vasárnapig tartotta 20. városünnepét Kovászna. A három nap alatt kulturális rendezvények, szórakoztató programok, remek koncertek tömkelege és vásárok közül választhattak az érdeklődők. Az alábbi összeállításban a hétvégi rendezvény néhány pillanatát ragadtuk ki.

Az élet értelme

Visszatért a színpadra Dancs Annamari: a budapesti Operettszínház énekesnője kisfia születését követően, fél év kihagyás után, augusztus 20-án Kolozsváron a Csárdáskirálynő Stázijaként lépett a közönség elé. Annamarival, a fél éves Kerényi Miklós Ádám édesanyjával gyereknevelésről, tervekről beszélgettünk.