Április 11–14. között tudományos előadásoktól, sámánszertartástól, színházi és néptánci előadásoktól, koncertektől pezsgett Kovászna és Csomakőrös, ugyanis a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében 29. alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor Napokat.

Sámánrituálé
Csütörtökön a rossz szellemeknek semmi keresnivalójuk nem volt a Kádár László Képtár udvarán, ugyanis a Kanalas Éva népdalénekes meghívására érkezett Ojun Adigzsi tuva (Dél-Szibéria) sámán szelleműző, tavaszi jókívánsági szertartást tartott. A rituálé során a sámán dobolva, ostorral csattogtatva, valamint füstölővel járta körbe az udvart és az érdeklődőket, akiknek már az elején tolmácsolta Kanalas Éva, hogy összetett tenyérrel gondoljanak valami jóra, amit szeretnének, ha teljesülne idén tavasszal. Megjegyezve, hogy a szertartás egyben a Kőrös Csoma Sándor Napok sikerességért is történt. A szertartás végén a résztvevők kézfogással köszönhették meg a sámánnak a szertartást. Adigzsi lapunknak elmondta, második alkalommal jár Kovásznán, legelőször 2012-ben, ugyancsak a Csoma-napok keretében látogatott a fürdővárosba.

 

 

 

 

 

 

 

 

Képzőművészeket díjaztak
Csütörtökön, a Kádár László Képtárban megnyílt a Sorsok című Csoma-tárlat, mely keretében 44 képzőművész 46 munkája került kiállításra. Amint azt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész elmondta: idén a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezte a tárlatmegnyitót, egyben köszönetet mondva Gazda Józsefnek, aki átadta a stafétát. Vécsi megjegyezte, jelen tárlat újdonsága, hogy a zsűri tagjai a fiatal képzőművészeknek nagyobb teret adtak, ugyanakkor sokkal szigorúbban bírálták el a beküldött műveket. Céljuk, hogy egyrészt nyissanak a fiatal alkotók felé, ugyanakkor szakmailag is minőségi darabok kerüljenek kiállításra.
Mint minden évben, ezúttal is két díjat osztottak ki a képzőművészeknek. Az 1000 lejes Kőrösi Csoma Sándor-díjat a budapesti Ghyczy Csongor grafikus, míg a 2000 lejes Szentimrei Judit-díjat Péter Alpár bikfalvi képzőművész (képünkön balról) kapta. A folytatásban bemutatták a tavalyi tudományos konferencia anyagából született kötet, ami Kőrösi Csoma Sándor – Kötődések címet viseli.

 

 

 

 

 

 

 

Bálint Gábor Kovásznán
Szombaton a tudományos konferencia helyszínéül szolgáló CARP szállóban bemutatták Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötetét dr. Borcsa János, a kötet szerkesztője, valamint Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos, a Székely Könyvtár sorozatot megjelentető Hargita Kiadóhivatal részéről. Utóbbiak elmondták, hogy a 100 kötetesre tervezett, Székelyföld nagyjait bemutatni hivatott sorozatba fontosnak találták ismertetni Bálint Gábor nyelvész munkásságát is. Hozzátették, egyértelmű volt, hogy a szerkesztői munkára dr. Borcsa Jánost kérik fel, aki Bálint Gábor tevékenységének nagy szakértője. Azt is megosztották a résztvevőkkel, hogy tervben van egy Kőrösi Csoma Sándorral foglalkozó kötet kiadása is.
Borcsa János beszédében hangsúlyozta, Bálint Gábor a tudományos igazságosságra törekedett egy olyan korban, amikor a politika pont ennek ellenkezőjére törekedett.

 

 

 

 

 

 

 

Művészet mindenkinek
A Csoma-napokon talán minden eddiginél több tárlatmegnyitót rendeztek. Pénteken a Városi Művelődési Ház kiállítótermében Bugyi István József hatvani grafikusművész (képünkön középen) kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A képzőművész, aki már évek óta résztvevője a Csoma-tárlatnak, illetve tavaly ugyanott a Szentimrei Judit-díjat is megkapta, ezúttal 19, népművészeti témákat, az alkotóhoz közel álló görög mitológiát, illetve a hétköznapi történéseket feldolgozó linóleummetszetet állított ki.
Szombaton, a Turisztikai Információs Irodában Mráz Ferkó filmoperatőr fotókiállítását, majd a Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében a József Dezső Amatőr Képzőművészeti Egyesület Gyulai Anzix című képzőművészeti tárlatát nyitották meg, mely keretében a testvérvárosiak egy festményt adományoztak a kovásznai önkormányzat részére, amit Gyerő József fürdővárosi elöljáró vett át.

 

 

 

 

 

 

 

Ünnep az iskolában
Pénteken a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban iskolaünnepet tartottak, amelyen a debreceni Ady Endre Gimnázium küldöttsége is tiszteletét tette. Ünnepi beszédet mondott többet között Becsek Éva, a kovásznai tanintézmény igazgatója, Claudia Vlad, a Pro Csoma Sándor Egyesület alelnöke, Gazda József, az iskola egykori tanára, továbbá Várhalmi Ilona, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója, aki a két tanintézmény közötti, 24 éves gyümölcsöző kapcsolatról szólt.
Az eseményen a helyben zajlott Megyei Tudományos Akadémia dobogós helyezést elért csapatait oklevéllel, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által biztosított könyvcsomaggal díjazták. A rendezvény a Kőrősi Csoma Sándor Diákszínpad és a Tiszta Szív kórus dalos-verses összeállításával, valamint az iskola tánccsoportjának előadásával zárult.

 

 

 

 

 

 

A megjelölt utat kell járni!
Szombaton a keletkutató szülőfalujában folytatódott az ünnepség. A helyi református templomban igét hirdetett Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ezt követően pedig a település központjában található Csoma-szobornál folytatták a megemlékezést. Kis Eszter, Jeszenovics Adrienn, Jeszenovics Bernadett, Bende Beatrix, Borboly Boglárka Zsófia, Debreczi Beáta és Kosztándi Kriszta diákok rövid műsort adtak elő Kosztándi Annamária tanárnő vezetésével. Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy Körösi Csoma Sándornak ott a helye a művelt világ legnagyobb szellemeinek panteonjában.
Tamás Sándor, Kovászna Megye tanácsának elnöke beszédében kiemelte, hogy akinek van belső iránytűje, az ismeri a célhoz vezető utat. „Kőrösi Csoma Sándor életútja arra kötelez, hogy az általa megjelölt úton járjunk tovább. Nekünk, székelyeknek a mélyebb hangokra, tágabb összefüggésekre, a saját álmunkra kell figyelnünk. Kemény leckék, nagy tandíj van e felismerés mögött.”A központi ünnepség koszorúzással és a Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar hangszeres kíséretében elénekelt székely himnusszal zárult.

 

 

 

 

 

 

 

Kőrösi az egész magyarságé
A csomakőrösi megemlékezés következő állomása a Csoma-emlékház volt, ahol Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket, méltatva a keletkutató szellemi örökségét. Mint minden évben, a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület ezúttal is emlékérmet adományozott a Kőrösi Csoma Sándor életművének kutatásában, illetve a kutató személyének népszerűsítésében rendkívüli jelentőségű munkát kifejtő személyeknek. Idén posztumusz díjazták Kubinyi Anna és Gazdáné Olosz Ella textilművészeket.
Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Napok főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője köszönetet mondott a támogatóknak, illetve társzervezőknek (Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Balassi Intézet, a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum, a kovásznai Városi Művelődési Ház, kovásznai önkormányzat), akik segítségével tető alá hozhatták ezt a kulturális rendezvénysorozatot. Hangsúlyozta, Kőrösi Csoma Sándor nemcsak Csomakőrösé vagy a megyéé, hanem az egész magyarságé is, ezért közösen kell ezt a lángot éltetni. Az ünnepség a magyar himnusz eléneklésével zárult.

 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Szállásaink a világhálón

A háromszéki turizmus nem csak a politikusok olykor túlszínesített közleményeiben létezik, az interneten is nyoma van az idegenforgalomnak. Legalábbis, ha megfigyeljük a különböző online szálláskeresőket, láthatjuk, hogy a vendéglátó egységek igyekeznek több honlapon is jelen lenni, és mondhatni egyesek tartalma annyira részletes, hogy megfelelő információs adaggal képes ellátni az érdeklődő turistát, aki válogathat az olcsótól egészen a drága, luxusminőségi kínálatig.

Farkaslaka nyerte a Székely Vágtát

Farkaslaka lovasa, Tamás Csaba, Fiber nevű, 12 éves versenylován nyerte a nyolcadik Székely Vágtát tegnap az Óriáspince-tetőn. Az eddigi legszorosabb döntő résztvevői közül a maksai Papp Alpár és a lemhényi Zsigmond János is jogot szerzett arra, hogy részt vegyenek a szeptember 14-e és 16-a között a budapesti Hősök terén sorra kerülő Nemzeti Vágtán, az elővágta rendezőjének jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat. A Góbé futamot Kovászna képviselője, Fazakas János Alpár, Boszporuszi Naptűz nevű hatéves lovával nyerte, a gyergyószentmiklósi László Pál és a kézdivásárhelyi Dudás Zoltán előtt. Az idei vágtán összesen 32 lovas indult: 15-en a Székely Vágtán, nyolcan a Góbé futamon, öten a nemzetközi futamon, négyen pedig a kishuszár futamon.

Három nap múltunkról, elődeink szokásairól

Idén ötödik alkalommal szervezték meg Baróton, Erdővidék Múzeumában és a múzeum udvarán a Magyar örökség elnevezésű tábort, melyen jeles magyarországi és hazai előadók segítségével ezúttal is újdonságokat tudhattunk meg régmúlt időkbeli történelmünkkel, de különösképpen hun örökségünkkel kapcsolatosan, a tábor fiatalabb résztvevői pedig jurtaállítással, nemezeléssel, rovásírás-tanulással, íjászattal tölthették az időt, egyszóval ők is belekóstolhattak eleink mindennapos tevékenységeibe, ismerkedhettek hagyományaikkal, foglalkozásaikkal.

Erdészek, ha találkoznak

Festői környezetben, az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola udvara és a sportpálya közötti területen rendezték meg a hetedik Székelyföldi Erdésztalálkozó. A másfél napos rendezvényen közel négyszáz erdész vett részt Székelyföldről, de voltak vendégek az anyaországból is.

Azért a víz az úr!

Medárd napja óta megnyíltak az ég csatornái, rengeteg eső hullott országszerte, így Háromszéken is. Ennek tudtában számítani lehetett arra, hogy a patakok és folyók kilépnek medreikből, erre figyelmeztetett egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat is. A baj bekövetkezett.

Áradások okozta tragédiák

A szombati áradások miatt Háromszéken az illetékes hatóságok több mint 260 személyt kellett kimenekítsenek otthonaikból: összesen 24 településen károsult számtalan gazdaság, egyes helyeken a házak ablakáig ért a hömpölygő, zavaros víz, amely a vasárnapi visszahúzódás után mocsaras törmeléket, kétségbeesést hagyott maga után. A településvezetők még vasárnap is aggodalommal nyilatkoztak a vízállásról, egyesek kifejtették, hogy ilyen nagy vízmennyiség mellett nem bízhatnak a gátakban, ezek átázhatnak, és utólag – amikor kevésbé számítanak rá az embe­rek – is okozhatnak gondokat. Következzenek az események időrendben.

Bővülő múzeum

Valamivel több mint egy éve, 2017 áprilisában fejezték be a miklósvári Kálnoky-kastély felújítását. Az azóta eltelt időszakban a termeiben berendezett kiállítást, az Erdélyi Élet Múzeumát 5510 látogató kereste fel. Legutóbb májusban, a nemzetközi magánörökség hete alkalmából és a rá következő hétvégén, a gyermeknapon is különböző programokat szerveztek a kisgyermekes vendégeknek a kastélylátogatás mellett.

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Szülőföldem a mindenségem

Ma ünnepli 80. születésnapját lapunk főmunkatársa, Czegő Zoltán költő-író. Ez alkalomból egy, a Helikon irodalmi folyóirat számára készített interjú rövidített változatával köszöntjük – Isten éltesse sokáig, és adjon erőt, egészséget meg alkotókedvet, hogy „népét” továbbra is szolgálhassa!

AgroFeszt harmadszor

Tegnap ismét városra költözött a falu egy nap erejéig – az Agrosic Közösségek Közti Társulás harmadik alkalommal szervezte meg nagysikerű családi rendezvényét, az AgroFesztet.

Jövőre hivatalos lesz

Az idő kedvezett, és bár kevés csapattal, de a hétvégén annak rendje s módja szerint lezajlott az első, még kísérleti jelleggel megszervezett barbecue-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Az Amerika déli államaiból származó ínyencséget a csapatok a szakma legfelsőbb fóruma, a Kansas City Barbecue Society által diktált szabályok szerint készítették el.

Hová tűnik el 70 millió euró a háromszéki mezőgazdaságból?

2017-ben 70 millió euró, azaz több mint 320 millió lej európai uniós támogatás érkezett Kovászna megyébe a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül. Annak próbáltunk utánajárni, hová tűnik el ez a tengernyi pénz, mert holland tejet és lengyel sajtot még mindig többet lehet kapni az üzletekben, mint háromszékit.

Gyerekeinket ünnepeltük

Az idei gyermeknapokon is bizonyosságot nyert, hogy egy kis odafigyeléssel, a hétköznapi pénzhajhász világból való elszabadulással tehető igazán varázslatossá a kicsik élete! A legegyszerűbb játékok aratták a legnagyobb sikereket. A műanyag bóvlik világából kiragadott csöppségek önfeledten lépkedtek kukoricaháncson, dión vagy gólyalábon, rajzoltak színesebbnél színesebb fantáziaszüleményeket a flaszterre, nemezelhettek színes labdákat, és sorolhatnánk. A kutyasimogatás, a huszárokkal való lovagolás, falmászás, a hegyimentők tiroli csúszdája, a rendőrség, tűzoltóság bemutatói is elkápráztatták az „ünnepelteket”. Természetesen, ebben a „tökéletes” világban is akadtak egyeseknek drága, így elérhetetlen portékák, koncertek, ugyanakkor számos szülő – munkahelyi kötelezettségei miatt – lemaradt az amúgy hivatalos ünnepről, szerencsére a nagyszülők pótolták őket.

Aki égig érő fáról álmodik

A háromszékiek számára Orbán Imola neve egybeforrt a Bóbita Egyesületével, mindenki csak „bóbitás Imolaként” ismeri, holott a kezdeti gyerekfoglalkozások idővel kinőtték magukat. Az élmények és játékos módszerek maradtak, viszont olyan háttértartalom került mögéjük, amely sajátos módon gondoskodik személyiségfejlesztésről, hatékony nevelési módszerekről és még sorolhatnánk. Ismerjék meg az élménypedagógia háromszéki úttörőjét, Orbán Imolát, aki folyamatosan varázskapukat nyitogat.

Újrahasznosít, és nem siet

A természeti környezet lassan kritikussá váló állapota, a hulladék-felhalmozódás, a fosszilis energiahordozók fogyása, az energiadrágulás, a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe nyomuló szempontok, és pár éve divattá tették a természetes (lebomló anyagokból épült), ugyanakkor jól szigetelő, télen meleg, nyáron hideg házak építését. A szalmabálaház azonban nem új keletű, egy százéves épület Franciaországban ma is ereje teljében van. Háromszéken is tudunk két ilyen, a közelmúltban épült házról, Székelyföldön lehet már egy tucat, Magyarországon pedig közösségi épületeket, panziókat, lakóházakat húztak fel ily módon. Antal András derűsen beszél arról, milyen hóbortosnak nézték, és nézik most is, mert Árkoson szalmabálaházat épít. Mi tudjuk, hogy jól teszi. Elmeséljük, miért.