Április 11–14. között tudományos előadásoktól, sámánszertartástól, színházi és néptánci előadásoktól, koncertektől pezsgett Kovászna és Csomakőrös, ugyanis a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezésében 29. alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor Napokat.

Sámánrituálé
Csütörtökön a rossz szellemeknek semmi keresnivalójuk nem volt a Kádár László Képtár udvarán, ugyanis a Kanalas Éva népdalénekes meghívására érkezett Ojun Adigzsi tuva (Dél-Szibéria) sámán szelleműző, tavaszi jókívánsági szertartást tartott. A rituálé során a sámán dobolva, ostorral csattogtatva, valamint füstölővel járta körbe az udvart és az érdeklődőket, akiknek már az elején tolmácsolta Kanalas Éva, hogy összetett tenyérrel gondoljanak valami jóra, amit szeretnének, ha teljesülne idén tavasszal. Megjegyezve, hogy a szertartás egyben a Kőrös Csoma Sándor Napok sikerességért is történt. A szertartás végén a résztvevők kézfogással köszönhették meg a sámánnak a szertartást. Adigzsi lapunknak elmondta, második alkalommal jár Kovásznán, legelőször 2012-ben, ugyancsak a Csoma-napok keretében látogatott a fürdővárosba.

 

 

 

 

 

 

 

 

Képzőművészeket díjaztak
Csütörtökön, a Kádár László Képtárban megnyílt a Sorsok című Csoma-tárlat, mely keretében 44 képzőművész 46 munkája került kiállításra. Amint azt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész elmondta: idén a Kovászna Megyei Művelődési Központ szervezte a tárlatmegnyitót, egyben köszönetet mondva Gazda Józsefnek, aki átadta a stafétát. Vécsi megjegyezte, jelen tárlat újdonsága, hogy a zsűri tagjai a fiatal képzőművészeknek nagyobb teret adtak, ugyanakkor sokkal szigorúbban bírálták el a beküldött műveket. Céljuk, hogy egyrészt nyissanak a fiatal alkotók felé, ugyanakkor szakmailag is minőségi darabok kerüljenek kiállításra.
Mint minden évben, ezúttal is két díjat osztottak ki a képzőművészeknek. Az 1000 lejes Kőrösi Csoma Sándor-díjat a budapesti Ghyczy Csongor grafikus, míg a 2000 lejes Szentimrei Judit-díjat Péter Alpár bikfalvi képzőművész (képünkön balról) kapta. A folytatásban bemutatták a tavalyi tudományos konferencia anyagából született kötet, ami Kőrösi Csoma Sándor – Kötődések címet viseli.

 

 

 

 

 

 

 

Bálint Gábor Kovásznán
Szombaton a tudományos konferencia helyszínéül szolgáló CARP szállóban bemutatták Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott művek című kötetét dr. Borcsa János, a kötet szerkesztője, valamint Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos, a Székely Könyvtár sorozatot megjelentető Hargita Kiadóhivatal részéről. Utóbbiak elmondták, hogy a 100 kötetesre tervezett, Székelyföld nagyjait bemutatni hivatott sorozatba fontosnak találták ismertetni Bálint Gábor nyelvész munkásságát is. Hozzátették, egyértelmű volt, hogy a szerkesztői munkára dr. Borcsa Jánost kérik fel, aki Bálint Gábor tevékenységének nagy szakértője. Azt is megosztották a résztvevőkkel, hogy tervben van egy Kőrösi Csoma Sándorral foglalkozó kötet kiadása is.
Borcsa János beszédében hangsúlyozta, Bálint Gábor a tudományos igazságosságra törekedett egy olyan korban, amikor a politika pont ennek ellenkezőjére törekedett.

 

 

 

 

 

 

 

Művészet mindenkinek
A Csoma-napokon talán minden eddiginél több tárlatmegnyitót rendeztek. Pénteken a Városi Művelődési Ház kiállítótermében Bugyi István József hatvani grafikusművész (képünkön középen) kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A képzőművész, aki már évek óta résztvevője a Csoma-tárlatnak, illetve tavaly ugyanott a Szentimrei Judit-díjat is megkapta, ezúttal 19, népművészeti témákat, az alkotóhoz közel álló görög mitológiát, illetve a hétköznapi történéseket feldolgozó linóleummetszetet állított ki.
Szombaton, a Turisztikai Információs Irodában Mráz Ferkó filmoperatőr fotókiállítását, majd a Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében a József Dezső Amatőr Képzőművészeti Egyesület Gyulai Anzix című képzőművészeti tárlatát nyitották meg, mely keretében a testvérvárosiak egy festményt adományoztak a kovásznai önkormányzat részére, amit Gyerő József fürdővárosi elöljáró vett át.

 

 

 

 

 

 

 

Ünnep az iskolában
Pénteken a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban iskolaünnepet tartottak, amelyen a debreceni Ady Endre Gimnázium küldöttsége is tiszteletét tette. Ünnepi beszédet mondott többet között Becsek Éva, a kovásznai tanintézmény igazgatója, Claudia Vlad, a Pro Csoma Sándor Egyesület alelnöke, Gazda József, az iskola egykori tanára, továbbá Várhalmi Ilona, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója, aki a két tanintézmény közötti, 24 éves gyümölcsöző kapcsolatról szólt.
Az eseményen a helyben zajlott Megyei Tudományos Akadémia dobogós helyezést elért csapatait oklevéllel, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által biztosított könyvcsomaggal díjazták. A rendezvény a Kőrősi Csoma Sándor Diákszínpad és a Tiszta Szív kórus dalos-verses összeállításával, valamint az iskola tánccsoportjának előadásával zárult.

 

 

 

 

 

 

A megjelölt utat kell járni!
Szombaton a keletkutató szülőfalujában folytatódott az ünnepség. A helyi református templomban igét hirdetett Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, ezt követően pedig a település központjában található Csoma-szobornál folytatták a megemlékezést. Kis Eszter, Jeszenovics Adrienn, Jeszenovics Bernadett, Bende Beatrix, Borboly Boglárka Zsófia, Debreczi Beáta és Kosztándi Kriszta diákok rövid műsort adtak elő Kosztándi Annamária tanárnő vezetésével. Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy Körösi Csoma Sándornak ott a helye a művelt világ legnagyobb szellemeinek panteonjában.
Tamás Sándor, Kovászna Megye tanácsának elnöke beszédében kiemelte, hogy akinek van belső iránytűje, az ismeri a célhoz vezető utat. „Kőrösi Csoma Sándor életútja arra kötelez, hogy az általa megjelölt úton járjunk tovább. Nekünk, székelyeknek a mélyebb hangokra, tágabb összefüggésekre, a saját álmunkra kell figyelnünk. Kemény leckék, nagy tandíj van e felismerés mögött.”A központi ünnepség koszorúzással és a Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar hangszeres kíséretében elénekelt székely himnusszal zárult.

 

 

 

 

 

 

 

Kőrösi az egész magyarságé
A csomakőrösi megemlékezés következő állomása a Csoma-emlékház volt, ahol Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete köszöntötte az egybegyűlteket, méltatva a keletkutató szellemi örökségét. Mint minden évben, a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület ezúttal is emlékérmet adományozott a Kőrösi Csoma Sándor életművének kutatásában, illetve a kutató személyének népszerűsítésében rendkívüli jelentőségű munkát kifejtő személyeknek. Idén posztumusz díjazták Kubinyi Anna és Gazdáné Olosz Ella textilművészeket.
Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Napok főszervezője, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője köszönetet mondott a támogatóknak, illetve társzervezőknek (Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Balassi Intézet, a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum, a kovásznai Városi Művelődési Ház, kovásznai önkormányzat), akik segítségével tető alá hozhatták ezt a kulturális rendezvénysorozatot. Hangsúlyozta, Kőrösi Csoma Sándor nemcsak Csomakőrösé vagy a megyéé, hanem az egész magyarságé is, ezért közösen kell ezt a lángot éltetni. Az ünnepség a magyar himnusz eléneklésével zárult.

 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Ami jól áll a piros táskához

A korán jött nyári melegben a bogarak meg a gyerekek kipörögtek a napvilágra, a retromobilok pedig a térre: a szervezők nagy szívfájdalmára az oldtimer autók vasárnapi, első tavaszi parádéján csak a Bodok szálloda előtti téren engedélyezték a parkolást, holott tavaly a főtéren sokkal jobban érvényesültek a kisuvickolt régi autók. Emiatt aztán kissé szorosan állt a több mint 50 kiállított jármű és 25 motorbicikli, ennek ellenére a csodálók megtalálták őket, és szívesen pózoltak a régi idők klasszikusainál.

Megtalálták a hős sírját

A Carola Egyesület megbízásából a Khumba Transz-Afrika Expedíció 2018 két tagja, Tulit Zsombor és Szarukán László gróf Wass Albertnek, a II. angol–búr háború hősi halottjának sírja után kutatott április 9–12. között Dél-Afrikában, a hajdani Transzvál keleti határán.

Erőn felül teljesítenek a (gyógy)pedagógusok

Egyre kevésbé állnak helyt a pedagógusok a növekvő számú magatartászavaros gyerekekkel szemben – derül ki különböző internetes fórumokon, szülők hozzászólásaiból, de maguk az érintettek is panaszkodnak: olyan kihívásokkal szembesülnek az óvodákban, iskolákban, amelyekre nem voltak felkészítve. A magatartászavar sokszor „kézen fogva jár” a sajátos nevelési igényekkel. A két fogalmat próbáltuk szakértőkkel különválasztani, a jelenséget körbejárni, de hamar beláttuk, a téma kinövi ennek a cikknek a kereteit.

A Kilimandzsáró havát keresték

Március 29-én a Sepsiszentgyörgyi Ifjúsági és Sportegyesület (Sepsi ISE) szervezésében került sor Márk Előd Miklós egy szafarit és a Kilimandzsáró megmászását magába foglaló afrikai kiruccanásának érdekfeszítő vetített képes összefoglalására. Biztató zárómondata, miszerint nagyon kell nem akarni megmászni a Kilimandzsárót, ahhoz, hogy ne sikerüljön, sokakban nagy reményeket ébresztett.

Barátunk, nem ellenségünk

A víz világnapja alkalmából Baróton fiatalok hívták fel a figyelmet arra, mit lehet tenni, hogy a természet rendje visszaálljon, hogy ne a szélsőségek – árvíz vagy aszály – uralják az életünket. Erdővidék Múzeumának estéjén a Barót-patakról, a rajta működő vízimalomról tudhattunk meg többet. A víz árfolyama napról napra feljebb megy – hangzott el a BBTE kihelyezett tagozatának csütörtöki, szentgyörgyi rendezvényén, amely a környezettudományi tagozat és a Vadon Egyesület négyéves együttműködésének egyik állomását képezte.

Szuperhősökből mesehősök

Mesebeli környezetben, a zabolai Mikes-kastélyban mutatták be szombaton a kézdivásárhelyi KreaKids Stúdió és Datki Gyöngyike fényképész közös munkáját, a Nem kevesebb, több! címet viselő rendhagyó mesekönyvet és az annak illusztrációjaként szolgáló különleges fotókat. A mesék hősei speciális nevelést igénylő gyerekek, akik felnőttkorba lépvén a Pro Pectus Egyesület által idén létrehozandó nappali központban lehetőséget kapnak arra, hogy befogadó közegre leljenek és beilleszkedjenek a közösségbe.

„Ez lelki tevékenység”

Tizenöt éve működik a maga sajátos módján a Kék Hold Táncklub, melynek tanítványai erős közösségi hálót szőttek a városban. 2002-ben az alapítók, Imreh-Marton István és Enikő még huszonévesek voltak, a korosztályra jellemző rengeteg energiát vállalkozásukba/hobbijukba fektették. Mindketten másodállásban tanították a társasági táncokat, amelyeket kolozsvári egyetemi éveik alatt sajátítottak el, s amelyeknek ilyen formában akkor még nem volt hagyománya Sepsiszentgyörgyön. Mára a helyzet radikálisan megváltozott, hiszen az évek folyamán több száz fiatalt és felnőttet köteleztek el a szórakozás e formája mellett.

A harc nemzetépítő élménye

170 évvel ezelőtt Háromszék teljes hadra fogható népe, legalább tízezer ember mozdult meg a szabadságért. Nemcsak kardforgató férfiak, hanem nők is: ha kellett tépést készítettek, sebeket ápoltak, töltényt gyártottak, biztosították a hátországot. Nem üres kifejezés, hogy mindenki hadba vonult a kor nagyhatalmai ellen, és nem a bátorságukon múlott, hogy csak később született meg a győzelem. A mai március 15-ék dalai úgy szólnak, mint 170 évvel ezelőtt, a szekereken ugyanúgy ülnek a férfiak, és az ünneplők mindegyike úgy érzi, ő is ott lehetett volna azokban a harcokban.

Megmaradni csak keresztény összefogással lehet

Bizakodva kelt útra, és élményekkel feltarisznyálva, hitben, nemzettudatban megerősödve tért haza a mintegy 340 erdélyi unitárius, akik magyarországi testvéreikkel félezerre kiegészülve részt vettek a magyar Országházban pénteken megszervezett ünnepi konferencián. Az eseményre az 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság éve rendezvénysorozata részeként került sor.

Békésen kértük az autonómiát

Szombaton a Székely Nemzeti Tanács szervezésében Marosvásárhelyen tartották a székely szabadság napját, ahol több ezres tömeg adott hangot békésen az autonómiaigénynek. Ismét sikerült példát mutatni civilizált, demokratikus jogkövetelésből, persze, ettől még érvényes az örök kérdés, hogy lesz-e ennek valami pozitív hozadéka.

Meglátogattuk a rétyi faüzemet

Immár harmadik éve, 2015 augusztusától működik Rétyen a Holzindustrie Schweighofer (HS) fafeldolgozó üzeme. A 150 millió eurós befektetéssel készült ipari létesítményben az erdélyi média munkatársainak mindenre kiterjedő – így gyárlátogatással is egybekötött – nyílt napot tartottak, aminek révén betekintést nyerhettünk a vállalat működésébe. A látogatás bemutatóval kezdődött, ahol a vállalkozás történetét, célkitűzéseit és politikáját ismertették, majd a csarnokokat is meglátogattuk.

Maguknak bizonyíthatnak a nők

A glamour (jelentése varázslatos szépség, ragyogás) olyan fényképészeti műfaj, amelynek célja a modell szépségének kiemelt ábrázolása. A stílus gyakran ötvözve használja a sminkelés, fodrászat, retusálás és a világítás technikáit, ezzel is hangsúlyosabbá téve a fotóalany szépségét, elkendőzve esetleges hibáit. Természetéből adódóan az ábrázolt modellek leggyakrabban csinos, fiatal hölgyek, azonban a hasonlóság ellenére a glamour nem azonos az akt-, vagy az erotikus fotó műfajával – olvasható a Wikipedia meghatározásában. Ezt szükségesnek véltük idézni, hiszen nálunk kevésbé ismert, kevésbé gyakorlott fotós műfajról van szó. És mert mindennek oka és célja van – annak is, ha valaki glamourfotózásnak veti alá magát, annak is, ha valaki ebben a műfajban feszegeti alkotói határait –, a műfaj háromszéki pionírjait, Kátai Jocót és Kátai Juditot vetettük alá a keresztkérdéseknek.

Megszólítani a turistákat

Sokat beszélünk az utóbbi időben Erdővidék turisztikai fellendítéséről, ám érdemben érte annál kevesebbet teszünk. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a térséget – ilyen szempontból – talán össze lehetne kapcsolni a szomszédos Brassó megye két, az elmúlt években felújított turistacsalogató látványosságával, a kőhalmi és a földvári várakkal, melyektől Barót légvonalban egyformán mintegy 30 km távolságra fekszik. Egy és ugyanazon kalap alatt ott a várak, itt a kastélyok, kúriák jelenthetnék a megálljt a történelmi nevezetességek, az épített múlt iránt érdeklődők számára.

Nem túlélni kell az életet, hanem megélni

Jakupcsek Gabriella idén januárban járt először Székelyföldön. Bevallása szerint ide az emberek nagy része valamilyen kötődésből jön, mert van barátja, rokona, van valamilyen közösség, amelyikhez kapcsolódik. „Nekem ez eddig valahogy kimaradt az életemből. Itt szerintem pont az a varázslat, hogy tudod, kihez mész; valamilyen érzelemből jössz” – mondta a népszerű műsorvezető, aki január 12-én az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezetének meghívására vett részt egy nyílt beszélgetésen a Vigadóban. Ezt könyvbemutató követte, de az írónő ellátogatott az Apor lányok feredőjéhez Bálványosra, onnan a Szent Anna-tóhoz, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum megtekintésekor pedig a kürtőskalács-készítést is kipróbálta.

Győzött a Cirkusz Vitálisz

Péntek délután a kézdivásárhelyi sportcsarnok adott helyet a Legfarsang idei kiadásának, amelynek keretében a város középiskoláinak legjobb farsangi produkciói mérkőztek meg az elsőségért és az értékes díjakért. A színes előadások végén a Nagy Mózes Elméleti Líceum XI. B osztálya került ki győztesen.