Kézdivásárhely nyerte az idei, hetedik Székely Vágtát: Berde Loránd Anci nevű magyar félvér kancáján. A döntő szempontjából „háromszéki vágtává” csinosuló rendezvényről Kézdivásárhely, Mikóújfalu, Nyujtód és Előpatak képviselői jutottak ki a Nemzeti Vágtára. A szeptember 15–17-e között a budapesti Hősök terén sorra kerülő eseményen, a rendező jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat.

Annyit ember még nem kémlelte az eget, vagy inkább nem „simogatta” okostelefonját az Óriáspince-tetőn, mint pénteken, amikor hétágra sütött a nap, de minden előrejelzés több órás kemény esőt mutatott szombatra és vasárnapra. A Székely Vágta szervezői, akikben még erősen él az első vágta élménye (amikor szó szerint elvitte a vihar a vágtát), egy rossz, és egy még annál is rosszabb esetre érvényes forgatókönyvvel készültek.

A rossz forgatókönyv arról szólt, hogy a rossz idő miatt nem lehet megrendezni a döntőt. Ebben az esetben a két elődöntő első két helyezettje vehet részt a budapesti döntőn. A még ennél is rosszabb forgatókönyv azzal számolt, hogy nemhogy a döntőt, de még a középfutamokat sem lehet megtartani. Ebben az esetben a négy előfutam első helyezettjei képviselhették volna Székelyföldet a Nemzeti Vágtán.

Lett volna persze az eredeti program, azt azonban már senki sem merte vállalni. Így eleve úgy kalkuláltak, hogy „szombaton mindent meg kell csinálni, amit lehet” – ennek megfelelően a vágta vasárnapi középfutamait előhozták péntek estére, „hátha belefér”. Ami a sorsoláskor, a legelején történt, azt elolvashatják mai lapszámunk 3. oldalán, vadregényes történet, az indulók, elő-, középfutamokban részt vevők és döntősök névsorát az áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltuk.

Ügyes huszárok versenye

Pénteken este Mojzi Árpád megnyerte a Szent László-futamot Betyár nevű lovával. A hagyományőrző huszárok felkészültségét próbára tevő, tulajdonképpen ügyességi verseny forgatókönyvére, amit dr. Kádár László, hö. huszárőrnagy talált ki, panasz nem lehetett: el kellett menni a lányos házhoz, kaput nyitni, zárni, majd a kocsmába, egy sörre, karddal össze kellett szedni néhány koszorút. Természetesen mindezt lóháton, mert ez mégiscsak egy huszárverseny…

Szombaton csodálatos koreográfiával, zenével, ágyúlövéssel, himnusszal, felvonták a székely zászlót. Jobb hagyományokhoz híven, Nagy József, megbízott vágtafőkapitány románul is megfogalmazta a vágta üzenetét: a hagyományoknak, a történelemnek nem elválasztania, hanem összekötnie kell a szomszédos népeket.  

Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy minden településen lovasklubot kell alakítani, Péter Ferenc, Maros megyei elnök azt mondta: a lovas hagyomány a magyar kultúra része, Tamás Sándor Kovászna megyei elnök szerint pedig a vágta a szabadság megtestesítése, ezért népszerű a székelyek között.

Példás rendben zajlottak az elő- és középfutamok

A vágta elő- és középfutamai példás rendben, minden probléma nélkül zajlottak, még startot sem kellett megismételni, ilyen nem volt az elmúlt hat évben. A Góbé futamban a tavalyi győztes László Pál (Gyergyószentmiklós) irányította a történéseket és Csíkkozmással együtt Hargita megyei fölényt alakított ki, Háromszékről csak Szotyor jutott a döntőbe. A Székely Vágta előfutamai sem hoztak nagy meglepetést: Nyujtód, Gyergyószentmiklós, Réty és Kézdivásárhely nyert.

Réty polgármestere nem járt esőtáncot az elődöntő után, pedig a település lovasa, a harmadik előfutam győzteseként, kijutott volna a Nemzeti Vágtára, ha a középdöntőt és a döntőt elmossa az eső. Nem az előfutamból kell kijutni, legyen rendes középfutam, nyerjük meg a vágtát, és úgy jussunk ki a Hősök terére – mondta Dombora Lehel. Nem jött be, Hunyadi Mátyás János elrontotta a startot a középfutamban és nem jutott a döntőbe…

A második középfutam hozta az addigi legnagyobb versenyt. Ugron Attila nagyszerűen használta ki, hogy a két körön keresztül vezető és csak egymásra figyelő előpataki és gyergyószentmiklósi lovas nem számol azzal, hogy valaki a negyedik helyről indulva körbelovagolja őket, és gyönyörű finissel megnyerte a futamot. A Székely Vágtában „tiszta” háromszéki döntő alakult ki: Kézdivásárhely, Nyujtód, Előpatak és Mikóújfalu részvételével.

És következtek a döntők…

A Góbé vágta döntője egyáltalán nem keltette az amatőr(ebb) lovasok versenyének érzését: a csíkkozmási Bálint András Szellő nevű 10 éves pej székely tájló kancáján 1 perc 35 másodperc alatt tekerte le az 1200 méteres versenytávot, ami simán elég lett volna ahhoz, hogy a vágta négy előfutamából kettőt, vagy akár az egyik középfutamot is megnyerje. Ezzel trónfosztásra került sor, hisz a hivatalban lévő „góbébajnok”, a gyergyószentmiklósi László Pál, csak a harmadik helyre tudta behozni Szellő nevű lovát, a második helyezett a szotyori Veress Bálint lett, az egzotikus nevű, Boszporuszi Naptűz nevű paripáján.

A Székely Vágta döntőjének startjában „beragadt” Kézdivásárhely és a többiek, különösen az előpataki Bartha Ferenc Pasadena nyergében több lóhossz előnyt szerzett, és az első kör végén vezetett. A verseny azonban nem egy körig tart, és a következő 200 méterben az Anci nevű 8 éves pej magyar félvér kancán versenyző kézdivásárhelyi Berde Loránd „lefutotta” a mezőnyt, és átvette a vezetést. Egy körrel a vége előtt Kézdivásárhely, Előpatak, Mikóújfalu, Nyujtód volt a sorrend. Az előpataki versenyző egyre jobban elfáradt, 200 méterrel a vége előtt a mikóújfalusi Tóth Barna My Missionnal megelőzte és „ráfutott” Berde Lorándra is, ám a kézdivásárhelyi versenyző tartani tudta első helyét és megnyerte a Székely Vágtát. Az utolsó métereken Ugron Attila is beérte

Csillag nevű lovával Bartha Ferencet, és a nyujtódi versenyző a továbbjutó harmadik helyen végzett. A rendezők méltányolták, hogy Bartha Ferenc „nagyszerűen versenyzett és sportszerűen viselkedett”, és őt is meghívták a Nemzeti Vágtára.

A Székely Vágta első helyezettjének a díja 5000 lejes pénzjutalom, és a jog, hogy Székelyföldet képviselje a budapesti Nemzeti Vágtán, egy teljes Tattini-Daslö lótextília szett, azaz egy nyári lótakaró, egy téli istállótakaró, egy izzasztó, egy szett kombinált fásli, valamint egy vízálló nyeregszállító táska az Equimundo Erdélyi Lovasbolt tulajdonosától, valamint egy 1845 mintájú lovastiszti vándorszablya, amelyet a Vágtafőkapitány adott át.

Az Aranyparipa-díjat a legápoltabb lovaknak adják, a díj célja felhívni a figyelmet a felelős állattartásra. Az idei győztes a kézdisárfalvi Imán volt, egy 14 éves arab telivér mén, Bódi Alberté.

Fogathajtó verseny: Bodó Zoltán lett a legjobb

Tizenöt fogat jelent meg a szombat délutáni fogathajtó versenyen, egyes-, kettes- és négyes fogatokkal indultak a versenyzők. Bodó Zoltán volt az abszolút győztes, a Váncsa-farm kettes- és négyes fogatával is sikerült a legjobb eredményt elérnie. Egyes fogattal György Adolf, póni fogattal Szász Csongor bizonyult a legügyesebbnek.

További fotók itt.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Sikeres országos kettesfogathajtó verseny Oltszemen

A lovak szerelmeseit és a lovassport nagyjait vonzotta az oltszemi maratonhajtó pályán május 17–20. között megtartott országos kettesfogathajtó verseny, amelyre 12 kettes- és egy négyesfogat nevezett be. A díjhajtás, maraton- és akadályhajtás versenyszámainak összesítéseként Bartha Eduárd bizonyult a legjobbnak.

Nyolcvanmillió eurós projekt

Tíz év alatt építené ki teljes egészében Kovászna megye minden településének víz- és csatornahálózatát az Aquacov Közösségek Közötti Társulás. Az ambiciózus projekt több mint 80 millió euróba kerül.

Körtúra Oroszhegy környékén

Vasárnap a Járjuk be Erdővidéket! túrasorozat 98. túráját tartották. Mint ahogy az utóbbi időben többször is előfordult, a kirándulás célpontját ezúttal is egy Erdővidéken kívüli terület képezte, éspedig a Hargita megyei, szilvapálinkájáról híres Oroszhegy falunak és környékének a bejárása.

Köllő Zsolt-Ágoston utazásai fényképekben

Köllő Zsolt-Ágoston, a Székely Mikó Kollégium 47 éves biológiatanára az iskola keretében számos izgalmas kirándulást szervez, diákjai a kikapcsolódás, a feltöltődés, a tapasztalatszerzés mellett azért is szeretnek vele túrázni, mert hamarabb választ kapnak, ha egy-egy növény, rovar nevére kíváncsiak, mintha ezeket fokos határozókból kéne kikeresniük lépten-nyomon. A huszonhárom éve túrázó biológiatanár hétvégén tartott teltházas előadást természetjárásairól a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, és a varázslatos helyeket megörökítő fényképek mellett számos érdekességet is megosztott lapunkkal: kiderült, hogy mindig előfordulnak kuriózumok egy-egy kirándulás alatt, pár hete például a Vargyas-szorosban egy olyan kockásliliom fajra (Fritillaria montana) bukkantak, amiről eddig nem tudták a szakemberek, hogy létezik azon a vidéken. Más, érdekes, veszélyesebb „kiruccanásokról” is érdeklődtünk.

Sárkányként harcoltunk az idővel

Míg a városvezetés és a Szent György Napokat szervező Városimázs Iroda azzal „riogatott”, hogy szűkös az idei rendezvény büdzséje, és emiatt kevesebb lesz a program, mi eljátszottunk a gondolattal, hogy ha nem újságíróként veszünk részt a forgatagban, hogyan tudnánk unatkozni. Megpróbáltuk kihuzigálni azokat a programpontokat, amelyek úgymond nem érdekelnek, és csak arra elmenni, ami jónak ígérkezett. Be kell vallanunk, frusztráltak lettünk, mert idén is a bőség zavarával küszködtünk. Utcai légtornászok, utcazenészek, a kultúrkertbeli fellépők, oda még a hely hangulata is vonzott, kiállítások, író-olvasó találkozók, ráadásul a főszínpadon is történtek érdekes dolgok éjszakába nyúlóan. Mindig az az érzésünk volt, hogy éppen most maradunk le valamiről… De kinek jutna eszébe minderre panaszkodni, mikor a hétköznapokban erre vágyunk? És mindehhez napsütést is adott a Fennvaló bőséggel. Alábbi összeállításunkban a Szent György Napok színes hétvégéjének a hangulatát próbáljuk meg visszaadni a teljeség igénye nélkül.

Ami jól áll a piros táskához

A korán jött nyári melegben a bogarak meg a gyerekek kipörögtek a napvilágra, a retromobilok pedig a térre: a szervezők nagy szívfájdalmára az oldtimer autók vasárnapi, első tavaszi parádéján csak a Bodok szálloda előtti téren engedélyezték a parkolást, holott tavaly a főtéren sokkal jobban érvényesültek a kisuvickolt régi autók. Emiatt aztán kissé szorosan állt a több mint 50 kiállított jármű és 25 motorbicikli, ennek ellenére a csodálók megtalálták őket, és szívesen pózoltak a régi idők klasszikusainál.

Megtalálták a hős sírját

A Carola Egyesület megbízásából a Khumba Transz-Afrika Expedíció 2018 két tagja, Tulit Zsombor és Szarukán László gróf Wass Albertnek, a II. angol–búr háború hősi halottjának sírja után kutatott április 9–12. között Dél-Afrikában, a hajdani Transzvál keleti határán.

Erőn felül teljesítenek a (gyógy)pedagógusok

Egyre kevésbé állnak helyt a pedagógusok a növekvő számú magatartászavaros gyerekekkel szemben – derül ki különböző internetes fórumokon, szülők hozzászólásaiból, de maguk az érintettek is panaszkodnak: olyan kihívásokkal szembesülnek az óvodákban, iskolákban, amelyekre nem voltak felkészítve. A magatartászavar sokszor „kézen fogva jár” a sajátos nevelési igényekkel. A két fogalmat próbáltuk szakértőkkel különválasztani, a jelenséget körbejárni, de hamar beláttuk, a téma kinövi ennek a cikknek a kereteit.

Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek

Április 11–14. között tudományos előadásoktól, sámánszertartástól, színházi és néptánci előadásoktól, koncertektől pezsgett Kovászna és Csomakőrös, ugyanis a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület szervezésében 29. alkalommal rendezték meg a Kőrösi Csoma Sándor Napokat.

A Kilimandzsáró havát keresték

Március 29-én a Sepsiszentgyörgyi Ifjúsági és Sportegyesület (Sepsi ISE) szervezésében került sor Márk Előd Miklós egy szafarit és a Kilimandzsáró megmászását magába foglaló afrikai kiruccanásának érdekfeszítő vetített képes összefoglalására. Biztató zárómondata, miszerint nagyon kell nem akarni megmászni a Kilimandzsárót, ahhoz, hogy ne sikerüljön, sokakban nagy reményeket ébresztett.

Barátunk, nem ellenségünk

A víz világnapja alkalmából Baróton fiatalok hívták fel a figyelmet arra, mit lehet tenni, hogy a természet rendje visszaálljon, hogy ne a szélsőségek – árvíz vagy aszály – uralják az életünket. Erdővidék Múzeumának estéjén a Barót-patakról, a rajta működő vízimalomról tudhattunk meg többet. A víz árfolyama napról napra feljebb megy – hangzott el a BBTE kihelyezett tagozatának csütörtöki, szentgyörgyi rendezvényén, amely a környezettudományi tagozat és a Vadon Egyesület négyéves együttműködésének egyik állomását képezte.

Szuperhősökből mesehősök

Mesebeli környezetben, a zabolai Mikes-kastélyban mutatták be szombaton a kézdivásárhelyi KreaKids Stúdió és Datki Gyöngyike fényképész közös munkáját, a Nem kevesebb, több! címet viselő rendhagyó mesekönyvet és az annak illusztrációjaként szolgáló különleges fotókat. A mesék hősei speciális nevelést igénylő gyerekek, akik felnőttkorba lépvén a Pro Pectus Egyesület által idén létrehozandó nappali központban lehetőséget kapnak arra, hogy befogadó közegre leljenek és beilleszkedjenek a közösségbe.

„Ez lelki tevékenység”

Tizenöt éve működik a maga sajátos módján a Kék Hold Táncklub, melynek tanítványai erős közösségi hálót szőttek a városban. 2002-ben az alapítók, Imreh-Marton István és Enikő még huszonévesek voltak, a korosztályra jellemző rengeteg energiát vállalkozásukba/hobbijukba fektették. Mindketten másodállásban tanították a társasági táncokat, amelyeket kolozsvári egyetemi éveik alatt sajátítottak el, s amelyeknek ilyen formában akkor még nem volt hagyománya Sepsiszentgyörgyön. Mára a helyzet radikálisan megváltozott, hiszen az évek folyamán több száz fiatalt és felnőttet köteleztek el a szórakozás e formája mellett.

A harc nemzetépítő élménye

170 évvel ezelőtt Háromszék teljes hadra fogható népe, legalább tízezer ember mozdult meg a szabadságért. Nemcsak kardforgató férfiak, hanem nők is: ha kellett tépést készítettek, sebeket ápoltak, töltényt gyártottak, biztosították a hátországot. Nem üres kifejezés, hogy mindenki hadba vonult a kor nagyhatalmai ellen, és nem a bátorságukon múlott, hogy csak később született meg a győzelem. A mai március 15-ék dalai úgy szólnak, mint 170 évvel ezelőtt, a szekereken ugyanúgy ülnek a férfiak, és az ünneplők mindegyike úgy érzi, ő is ott lehetett volna azokban a harcokban.

Megmaradni csak keresztény összefogással lehet

Bizakodva kelt útra, és élményekkel feltarisznyálva, hitben, nemzettudatban megerősödve tért haza a mintegy 340 erdélyi unitárius, akik magyarországi testvéreikkel félezerre kiegészülve részt vettek a magyar Országházban pénteken megszervezett ünnepi konferencián. Az eseményre az 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság éve rendezvénysorozata részeként került sor.