2 Megtartották a SZEESZ közgyűlését is

Festői környezetben, az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola udvara és a sportpálya közötti területen rendezték meg a hetedik Székelyföldi Erdésztalálkozó. A másfél napos rendezvényen közel négyszáz erdész vett részt Székelyföldről, de voltak vendégek az anyaországból is.

Kitűnő, hibátlannak mondható szervezés jellemezte a hetedik alkalommal tető alá hozott erdésztalálkozót, amit a berecki és az almási magánerdészetek bonyolítottak le. A találkozón 16 magán­erdészet, erdőrendészeti hivatal és erdészeti kerület képviseltette magát. A nap folyamán szakmai előadások zajlottak, megszervezték a legjobb erdész versenyt, minifoci-bajnokságot tartottak, de volt asztalitenisz-bajnokság és főzőverseny is.
Az első vendégek már csütörtökön megérkeztek a felsőháromszéki határközségbe, de a tulajdonképpeni találkozó pénteken kezdődött, amikor tíz órakor hivatalosan megnyitották a rendezvényt.

Az erdő: a továbbadandó örökségünk
A találkozót Fábián Helén, a Polyp Televízió műsorvezetője nyitotta meg, aki sorra hívta a mikrofonhoz a találkozó szervezőit és vendégeit. Így elsőként a Berecki-hegység lábánál fekvő Ozsdola polgármestere, Brânduş Szilveszter szólt a jelenlevőkhöz. Az elöljáró amellett, hogy üdvözölte a számos vendéget, kifejtette: a nagyközséghez több mint 11 ezer hektár terület tartozik, aminek java része, 7000 hektárnyi, Natura 2000 besorolású erdő és hegyi legelő. „Ez büszkévé tesz minket, hiszen nemcsak azt jelenti, hogy a helyiek és az átutazók mesés szépségű tájakat nézhetnek meg, hanem azt is, hogy szakszerű erdőgazdálkodás zajlik a környéken” – mondta a község első embere.
Dimény Zoltán, a Feketügy Egyesület elnöke, Bereck polgármestere volt a következő felszólaló, aki elmondta: mielőtt a közigazgatásba lépett, erdészként tevékenykedett, és évek óta folyamatosan azért harcol, hogy a magánszemélyek és a közbirtokosságok, illetve a község államosított erdővagyonát visszaszerezze, értékelése szerint meglehetősen sikeresen, bár továbbra is van tennivaló. Az erdő a következő nemzedéknek továbbadandó örökség, aminek a megőrzése rendkívül fontos – nyomatékosított a polgármester. Az utána felszólaló dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdészeti Egyesületek elnöke boldogemlékű Márton Áron püspök 1939. március 31-i beköszöntőjével kezdte beszédét. „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre, együttes és megsokszorozott munkára vannak kötelezve. Úgy gondolom, hogy a székelyföldi erdészeknek az erdő is egy ilyen őrhely, amely nem csak megmaradásunk végső bástyája, hanem hivatásunk és szakmai együvé tartozásunk szimbóluma is. A régió erdőgazdálkodásának évszázados hagyománya, gyönyörű erdeink és szép tájaink égi ajándékként azt sugallják nap mint nap, hogy nem szabad veszni hagyni hagyományainkat, történelmi értékeinket és szakmai identitástudatunkat, amelyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak” – magyarázta az erdőőrök munkájának a fontosságát az egyesületi elnök, aki szerint a hagyományossá vált találkozó is a felsoroltakhoz járul hozzá.
Dr. Mózes Csaba, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának, Erdészeti és Vadgazdálkodási főosztályának vezetőhelyettese is megtisztelte jelenlétével a találkozót. Köszöntőbeszédében azt emelte ki, hogy a találkozó hozzájárul a magyarországi erdőgazdálkodás gazdagításához, hiszen a Székelyföldön tapasztaltakat az anyaországban is tudják hasznosítani. „Apai nagyapám innen húsz kilométerre nyugszik, így ha Wass Albert szavai jutnak eszembe, akkor az író hegyei számomra is azok, így osztozni tudok azokban az örömökben és bánatokban, amik ezekkel a hegyekkel kapcsolatosan összefüggnek” – osztott meg pár személyes gondolatot is a Földművelésügyi Minisztérium képviselője.
Szakács Sándor, Magyarország Erdészeti Egyesület erdélyi csoportjának vezetője kifejtette: Háromszéken nem érzi, hogy ezer kilométerrel odébb, hanem mintha otthon lenne. „A szakma kapcsán elmondanám: tanulni jöttünk a kollégákkal, felmérni a magánerdészetek struktúráját. A legjobb azt volt tapasztalni, hogy a szakmának ilyen szintű összefonódása is van” – mondta a csoportvezető.
A beszédek sorát záró Mócz András, az anyaországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetség elnöke a MEGOSZ idei programját ismertette, majd a jelenlevők az erdészhimnuszt énekelték el.

Közgyűlés és vetélkedők
A találkozó keretében a Kun Kocsárd-iskola egyik termében megtartották a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének (SZEESZ) a közgyűlését is. A dr. Melles Előd vezetésével zajló közgyűlésen elhangzott: a SZEESZ nélkül szegényebb lenne a romániai erdőgazdálkodás, ugyanis számos jó ötletet és kezdeményezést sikerült nekik köszönhetően gyakorlatba ültetni, és így hozzájárulni a romániai erdők megmaradásához. Ötletként az merült fel, hogy úgymond nyissák meg az erdőt, tegyék lehetővé az érdeklődőknek, hogy egy napra megismerhessék az erdészek munkáját és tevékenységét.
A tisztújítást is magába foglaló közgyűlés alatt az udvaron javában zajlott a főzőverseny, amire a Csíki Magánerdészet, a Hatod Magánerdészet, a Kézdivásárhelyi Magán­erdészet, az Ősmarosszéki Közbirtokosság (Szováta), a Sófalvi Magánerdészet, a Zetelaki Magánerdészet, a Baróti Magánerdészet, a Gyergyószentmiklósi Magánerdészet, a Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal, a Parajdi Magánerdészet, a Csíkszépvízi Magánerdészet, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, a Zágoni Magánerdészet és a MEGOSZ nevezett be. A Daragus Attila és Bene László mesterszakácsok alkotta zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen különlegesebbnél különlegesebb ínyencségek rotyogtak az üstben, elég csak a társszervező Berecki Magánerdészet által készített, medve- és rókagombával, valamint áfonyával feljavított vaddisznópörköltet említeni. A döntésük szerint az első helyet Parajd kapta, második lett Hatod, harmadik pedig Zágon.
A sportpályán javában zajlott a minifoci-bajnokság, az erdészek a zöld ruhájukat trikóra cserélték, a sportteremben pedig pingpong-bajnokságot szerveztek. A résztvevők az iskolával átellenben levő Millennium parkban két szép ezüstfenyőt ültettek el a találkozó emlékére.
A rendezvényt a Kun Kocsárd-iskola diákjainak, valamint a kézdiszentkereszti Tisztás Táncegyüttesnek a fellépése is gazdagította. A következő találkozót Baróton szervezik meg.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Szállásaink a világhálón

A háromszéki turizmus nem csak a politikusok olykor túlszínesített közleményeiben létezik, az interneten is nyoma van az idegenforgalomnak. Legalábbis, ha megfigyeljük a különböző online szálláskeresőket, láthatjuk, hogy a vendéglátó egységek igyekeznek több honlapon is jelen lenni, és mondhatni egyesek tartalma annyira részletes, hogy megfelelő információs adaggal képes ellátni az érdeklődő turistát, aki válogathat az olcsótól egészen a drága, luxusminőségi kínálatig.

Farkaslaka nyerte a Székely Vágtát

Farkaslaka lovasa, Tamás Csaba, Fiber nevű, 12 éves versenylován nyerte a nyolcadik Székely Vágtát tegnap az Óriáspince-tetőn. Az eddigi legszorosabb döntő résztvevői közül a maksai Papp Alpár és a lemhényi Zsigmond János is jogot szerzett arra, hogy részt vegyenek a szeptember 14-e és 16-a között a budapesti Hősök terén sorra kerülő Nemzeti Vágtán, az elővágta rendezőjének jogán Sepsiszentgyörgy lovasa is indulhat. A Góbé futamot Kovászna képviselője, Fazakas János Alpár, Boszporuszi Naptűz nevű hatéves lovával nyerte, a gyergyószentmiklósi László Pál és a kézdivásárhelyi Dudás Zoltán előtt. Az idei vágtán összesen 32 lovas indult: 15-en a Székely Vágtán, nyolcan a Góbé futamon, öten a nemzetközi futamon, négyen pedig a kishuszár futamon.

Három nap múltunkról, elődeink szokásairól

Idén ötödik alkalommal szervezték meg Baróton, Erdővidék Múzeumában és a múzeum udvarán a Magyar örökség elnevezésű tábort, melyen jeles magyarországi és hazai előadók segítségével ezúttal is újdonságokat tudhattunk meg régmúlt időkbeli történelmünkkel, de különösképpen hun örökségünkkel kapcsolatosan, a tábor fiatalabb résztvevői pedig jurtaállítással, nemezeléssel, rovásírás-tanulással, íjászattal tölthették az időt, egyszóval ők is belekóstolhattak eleink mindennapos tevékenységeibe, ismerkedhettek hagyományaikkal, foglalkozásaikkal.

Azért a víz az úr!

Medárd napja óta megnyíltak az ég csatornái, rengeteg eső hullott országszerte, így Háromszéken is. Ennek tudtában számítani lehetett arra, hogy a patakok és folyók kilépnek medreikből, erre figyelmeztetett egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat is. A baj bekövetkezett.

Áradások okozta tragédiák

A szombati áradások miatt Háromszéken az illetékes hatóságok több mint 260 személyt kellett kimenekítsenek otthonaikból: összesen 24 településen károsult számtalan gazdaság, egyes helyeken a házak ablakáig ért a hömpölygő, zavaros víz, amely a vasárnapi visszahúzódás után mocsaras törmeléket, kétségbeesést hagyott maga után. A településvezetők még vasárnap is aggodalommal nyilatkoztak a vízállásról, egyesek kifejtették, hogy ilyen nagy vízmennyiség mellett nem bízhatnak a gátakban, ezek átázhatnak, és utólag – amikor kevésbé számítanak rá az embe­rek – is okozhatnak gondokat. Következzenek az események időrendben.

Bővülő múzeum

Valamivel több mint egy éve, 2017 áprilisában fejezték be a miklósvári Kálnoky-kastély felújítását. Az azóta eltelt időszakban a termeiben berendezett kiállítást, az Erdélyi Élet Múzeumát 5510 látogató kereste fel. Legutóbb májusban, a nemzetközi magánörökség hete alkalmából és a rá következő hétvégén, a gyermeknapon is különböző programokat szerveztek a kisgyermekes vendégeknek a kastélylátogatás mellett.

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Szülőföldem a mindenségem

Ma ünnepli 80. születésnapját lapunk főmunkatársa, Czegő Zoltán költő-író. Ez alkalomból egy, a Helikon irodalmi folyóirat számára készített interjú rövidített változatával köszöntjük – Isten éltesse sokáig, és adjon erőt, egészséget meg alkotókedvet, hogy „népét” továbbra is szolgálhassa!

AgroFeszt harmadszor

Tegnap ismét városra költözött a falu egy nap erejéig – az Agrosic Közösségek Közti Társulás harmadik alkalommal szervezte meg nagysikerű családi rendezvényét, az AgroFesztet.

Jövőre hivatalos lesz

Az idő kedvezett, és bár kevés csapattal, de a hétvégén annak rendje s módja szerint lezajlott az első, még kísérleti jelleggel megszervezett barbecue-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Az Amerika déli államaiból származó ínyencséget a csapatok a szakma legfelsőbb fóruma, a Kansas City Barbecue Society által diktált szabályok szerint készítették el.

Hová tűnik el 70 millió euró a háromszéki mezőgazdaságból?

2017-ben 70 millió euró, azaz több mint 320 millió lej európai uniós támogatás érkezett Kovászna megyébe a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül. Annak próbáltunk utánajárni, hová tűnik el ez a tengernyi pénz, mert holland tejet és lengyel sajtot még mindig többet lehet kapni az üzletekben, mint háromszékit.

Gyerekeinket ünnepeltük

Az idei gyermeknapokon is bizonyosságot nyert, hogy egy kis odafigyeléssel, a hétköznapi pénzhajhász világból való elszabadulással tehető igazán varázslatossá a kicsik élete! A legegyszerűbb játékok aratták a legnagyobb sikereket. A műanyag bóvlik világából kiragadott csöppségek önfeledten lépkedtek kukoricaháncson, dión vagy gólyalábon, rajzoltak színesebbnél színesebb fantáziaszüleményeket a flaszterre, nemezelhettek színes labdákat, és sorolhatnánk. A kutyasimogatás, a huszárokkal való lovagolás, falmászás, a hegyimentők tiroli csúszdája, a rendőrség, tűzoltóság bemutatói is elkápráztatták az „ünnepelteket”. Természetesen, ebben a „tökéletes” világban is akadtak egyeseknek drága, így elérhetetlen portékák, koncertek, ugyanakkor számos szülő – munkahelyi kötelezettségei miatt – lemaradt az amúgy hivatalos ünnepről, szerencsére a nagyszülők pótolták őket.

Aki égig érő fáról álmodik

A háromszékiek számára Orbán Imola neve egybeforrt a Bóbita Egyesületével, mindenki csak „bóbitás Imolaként” ismeri, holott a kezdeti gyerekfoglalkozások idővel kinőtték magukat. Az élmények és játékos módszerek maradtak, viszont olyan háttértartalom került mögéjük, amely sajátos módon gondoskodik személyiségfejlesztésről, hatékony nevelési módszerekről és még sorolhatnánk. Ismerjék meg az élménypedagógia háromszéki úttörőjét, Orbán Imolát, aki folyamatosan varázskapukat nyitogat.

Újrahasznosít, és nem siet

A természeti környezet lassan kritikussá váló állapota, a hulladék-felhalmozódás, a fosszilis energiahordozók fogyása, az energiadrágulás, a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe nyomuló szempontok, és pár éve divattá tették a természetes (lebomló anyagokból épült), ugyanakkor jól szigetelő, télen meleg, nyáron hideg házak építését. A szalmabálaház azonban nem új keletű, egy százéves épület Franciaországban ma is ereje teljében van. Háromszéken is tudunk két ilyen, a közelmúltban épült házról, Székelyföldön lehet már egy tucat, Magyarországon pedig közösségi épületeket, panziókat, lakóházakat húztak fel ily módon. Antal András derűsen beszél arról, milyen hóbortosnak nézték, és nézik most is, mert Árkoson szalmabálaházat épít. Mi tudjuk, hogy jól teszi. Elmeséljük, miért.

„Jövőben hamarabb rendezzük”

Csütörtöktől vasárnapig a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás parkban a helyi önkormányzat és az Assa Divi Kft. közös szervezésében tizedik alkalommal rendeztek dísznövény-kiállítást és -vásárt. Az időjárás ezúttal a szervezők mellé állt, és bár az előző évekhez képest kevesebb termelő kínálta növényeit, virágait és kertészeti árucikkeit, a látogatók nem tértek haza üres kézzel. Kísérő programokban sem volt hiány, és a négy nap alatt több ezren fordultak meg a helyszínen.