2 Megtartották a SZEESZ közgyűlését is

Festői környezetben, az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola udvara és a sportpálya közötti területen rendezték meg a hetedik Székelyföldi Erdésztalálkozó. A másfél napos rendezvényen közel négyszáz erdész vett részt Székelyföldről, de voltak vendégek az anyaországból is.

Kitűnő, hibátlannak mondható szervezés jellemezte a hetedik alkalommal tető alá hozott erdésztalálkozót, amit a berecki és az almási magánerdészetek bonyolítottak le. A találkozón 16 magán­erdészet, erdőrendészeti hivatal és erdészeti kerület képviseltette magát. A nap folyamán szakmai előadások zajlottak, megszervezték a legjobb erdész versenyt, minifoci-bajnokságot tartottak, de volt asztalitenisz-bajnokság és főzőverseny is.
Az első vendégek már csütörtökön megérkeztek a felsőháromszéki határközségbe, de a tulajdonképpeni találkozó pénteken kezdődött, amikor tíz órakor hivatalosan megnyitották a rendezvényt.

Az erdő: a továbbadandó örökségünk
A találkozót Fábián Helén, a Polyp Televízió műsorvezetője nyitotta meg, aki sorra hívta a mikrofonhoz a találkozó szervezőit és vendégeit. Így elsőként a Berecki-hegység lábánál fekvő Ozsdola polgármestere, Brânduş Szilveszter szólt a jelenlevőkhöz. Az elöljáró amellett, hogy üdvözölte a számos vendéget, kifejtette: a nagyközséghez több mint 11 ezer hektár terület tartozik, aminek java része, 7000 hektárnyi, Natura 2000 besorolású erdő és hegyi legelő. „Ez büszkévé tesz minket, hiszen nemcsak azt jelenti, hogy a helyiek és az átutazók mesés szépségű tájakat nézhetnek meg, hanem azt is, hogy szakszerű erdőgazdálkodás zajlik a környéken” – mondta a község első embere.
Dimény Zoltán, a Feketügy Egyesület elnöke, Bereck polgármestere volt a következő felszólaló, aki elmondta: mielőtt a közigazgatásba lépett, erdészként tevékenykedett, és évek óta folyamatosan azért harcol, hogy a magánszemélyek és a közbirtokosságok, illetve a község államosított erdővagyonát visszaszerezze, értékelése szerint meglehetősen sikeresen, bár továbbra is van tennivaló. Az erdő a következő nemzedéknek továbbadandó örökség, aminek a megőrzése rendkívül fontos – nyomatékosított a polgármester. Az utána felszólaló dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdészeti Egyesületek elnöke boldogemlékű Márton Áron püspök 1939. március 31-i beköszöntőjével kezdte beszédét. „Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre, együttes és megsokszorozott munkára vannak kötelezve. Úgy gondolom, hogy a székelyföldi erdészeknek az erdő is egy ilyen őrhely, amely nem csak megmaradásunk végső bástyája, hanem hivatásunk és szakmai együvé tartozásunk szimbóluma is. A régió erdőgazdálkodásának évszázados hagyománya, gyönyörű erdeink és szép tájaink égi ajándékként azt sugallják nap mint nap, hogy nem szabad veszni hagyni hagyományainkat, történelmi értékeinket és szakmai identitástudatunkat, amelyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak” – magyarázta az erdőőrök munkájának a fontosságát az egyesületi elnök, aki szerint a hagyományossá vált találkozó is a felsoroltakhoz járul hozzá.
Dr. Mózes Csaba, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának, Erdészeti és Vadgazdálkodási főosztályának vezetőhelyettese is megtisztelte jelenlétével a találkozót. Köszöntőbeszédében azt emelte ki, hogy a találkozó hozzájárul a magyarországi erdőgazdálkodás gazdagításához, hiszen a Székelyföldön tapasztaltakat az anyaországban is tudják hasznosítani. „Apai nagyapám innen húsz kilométerre nyugszik, így ha Wass Albert szavai jutnak eszembe, akkor az író hegyei számomra is azok, így osztozni tudok azokban az örömökben és bánatokban, amik ezekkel a hegyekkel kapcsolatosan összefüggnek” – osztott meg pár személyes gondolatot is a Földművelésügyi Minisztérium képviselője.
Szakács Sándor, Magyarország Erdészeti Egyesület erdélyi csoportjának vezetője kifejtette: Háromszéken nem érzi, hogy ezer kilométerrel odébb, hanem mintha otthon lenne. „A szakma kapcsán elmondanám: tanulni jöttünk a kollégákkal, felmérni a magánerdészetek struktúráját. A legjobb azt volt tapasztalni, hogy a szakmának ilyen szintű összefonódása is van” – mondta a csoportvezető.
A beszédek sorát záró Mócz András, az anyaországi Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetség elnöke a MEGOSZ idei programját ismertette, majd a jelenlevők az erdészhimnuszt énekelték el.

Közgyűlés és vetélkedők
A találkozó keretében a Kun Kocsárd-iskola egyik termében megtartották a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének (SZEESZ) a közgyűlését is. A dr. Melles Előd vezetésével zajló közgyűlésen elhangzott: a SZEESZ nélkül szegényebb lenne a romániai erdőgazdálkodás, ugyanis számos jó ötletet és kezdeményezést sikerült nekik köszönhetően gyakorlatba ültetni, és így hozzájárulni a romániai erdők megmaradásához. Ötletként az merült fel, hogy úgymond nyissák meg az erdőt, tegyék lehetővé az érdeklődőknek, hogy egy napra megismerhessék az erdészek munkáját és tevékenységét.
A tisztújítást is magába foglaló közgyűlés alatt az udvaron javában zajlott a főzőverseny, amire a Csíki Magánerdészet, a Hatod Magánerdészet, a Kézdivásárhelyi Magán­erdészet, az Ősmarosszéki Közbirtokosság (Szováta), a Sófalvi Magánerdészet, a Zetelaki Magánerdészet, a Baróti Magánerdészet, a Gyergyószentmiklósi Magánerdészet, a Gyergyói Erdőrendészeti Hivatal, a Parajdi Magánerdészet, a Csíkszépvízi Magánerdészet, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet, a Zágoni Magánerdészet és a MEGOSZ nevezett be. A Daragus Attila és Bene László mesterszakácsok alkotta zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen különlegesebbnél különlegesebb ínyencségek rotyogtak az üstben, elég csak a társszervező Berecki Magánerdészet által készített, medve- és rókagombával, valamint áfonyával feljavított vaddisznópörköltet említeni. A döntésük szerint az első helyet Parajd kapta, második lett Hatod, harmadik pedig Zágon.
A sportpályán javában zajlott a minifoci-bajnokság, az erdészek a zöld ruhájukat trikóra cserélték, a sportteremben pedig pingpong-bajnokságot szerveztek. A résztvevők az iskolával átellenben levő Millennium parkban két szép ezüstfenyőt ültettek el a találkozó emlékére.
A rendezvényt a Kun Kocsárd-iskola diákjainak, valamint a kézdiszentkereszti Tisztás Táncegyüttesnek a fellépése is gazdagította. A következő találkozót Baróton szervezik meg.

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Negyvenöt év képekben

Szombaton a csernátoni Haszmann Pál Múzeum ismét látványos rendezvénnyel örvendeztette meg a régi gépek szerelmeseit. A 6. Csernátoni Burrogtatón minden eddiginél népesebb közönség, több mint kétezer ember vette birtokába a múzeumudvart.

Növöget a kürtőskalács fesztivál

Szép őszi idő koronázta meg a 2. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválját: így nemcsak a kürtőssütő házikók és utánfutók, hanem az emberek is kigurultak a térre, honorálva a szervezők munkáját, de még inkább örvendezve az illatoknak, ízeknek és egymásnak. Lehetett ragaszkodni a hagyományhoz, majszolni a pirult cukormázas kalácsokat, lehetett kísérletezni is az újjal: málnával szórt vagy gyümölccsel, fagyival töltött extra kürtőssel „bűnözni”. És volt sok „hűha” a mega- és gigakalácsok apropóján, a kreatív kürtősök versenyén, no és a Piramis-koncert sem volt utolsó, bár az tette fel a pontot a rendezvénysorozatra.

Kovásznai városünnep mindenkinek

Szeptember 6–9. között tartották a 21. Kovásznai Városnapokat, és a négy nap alatt bizony nem panaszkodhattak az érdeklődők, hiszen a gazdag program- és koncertfelhozatal a szervező helyi önkormányzat odafigyelését dicséri. DJ játszott a fiataloknak, az erősebb zene kedvelőinek a Moby Dick biztosította a hangulatot, a mulatni vágyóknak pedig a Dupla Kávé játszotta az ismerős nótákat.

Látogatóban a Mikes-birtokon

A zabolai Mikes-birtok nyújtotta szálláslehetőségek és a vele járó tevékenységek feledhetetlen élményt nyújtanak az ott tartózkodóknak, hiszen a birtokon ötvöződik a régmúlt hagyatéka a jelenkor modernitásával, amire nemcsak az országból, hanem külföldről is van kereslet. A birtokot működtető Roy Chowdhury-Mikes család nyitott a nagyközönség felé is, nyílt napokat tartanak, amelyek mindig nagy népszerűségnek örvendenek – tudtuk meg az Alexander Roy Chowdhurry (Sándor gróffal) folytatott beszélgetésünkből.

Felhőtlen szórakozás kitűnő időben

A korábbi években megszokott színes, színvonalas programkínálattal zajlott a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom az elmúlt hétvégén. Az értékszüret jegyében megszervezett városünnep a jól bevált programokkal és helyszínekkel jelentkezett, de akadt pár izgalmas újdonság is az idei kavalkádban.

Menjek vagy maradjak?

A menni vagy maradni kérdés nagyon sok fiatal számára felmerül, miután a megélhetősége már saját kezébe kerül. Vajon az itthon maradás vagy a külföldön dolgozás mellé sikerül több pozitív érvet felsorakoztatni? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők Tusványoson, az elvándorlás témáját boncolgató, a Kárpát-medencei ifjúság elvándorlását feltáró kutatások és válaszlehetőségek című panelbeszélgetésen az Orbán Balázs sátorban. Ezt Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási igazgatója moderálta, beszélgető partnerei Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Orbán Balázs parlamenti államtitkár, Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója és Vincze Géza, az Új Nemzedék Központ ügyvezetője voltak.

A hősökre emlékeztek

Vasárnap több ezren adóztak a két világégés során az Úz-völgyében elesett katonák emlékének. A Kárpát-medence különböző szegleteiből felkerekedő zarándokok ezúttal is méltóságteljes ünnepség keretében rótták le kegyeletüket a haza oltárán magukat feláldozó hősök végső nyugvóhelyén. Közülük eddig 845 személyt sikerült beazonosítani. A csíkszentmártoni önkormányzat jóvoltából neveiket immár a temető kerítésére rögzített gránittáblák őrzik.

A Besenyői-tó áldozatai

Dálnoki Sándor nyugalmazott sporttanár, a maksai iskola volt igazgatója létrehozása óta (1977-ben kezdődtek el a munkálatok) szerelmese a sepsibesenyői tónak, ezért annak északnyugati partján 1983-tól időszakosan, majd az 1989-es rendszerváltás után végleg megtelepedett. Jó ismerője tehát a 86 hektáron elterülő víztükörnek, amely az évek során tudomása szerint tizenegy áldozatot szedett, hetet pedig ki tudott menteni.

Emlékezés és emlékeztetés

Több mint száz résztvevője volt a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya által hétfőn szervezett gyalogtúrának, amellyel a 24. székely határvadász zászlóalj katonái és vitéz Mező Ferenc tartalékos zászlós emléke előtt tisztelegtek.

Trabantosok találkoztak

Hétvégén, péntek, szombat, vasárnap a Német Demokratikus Köztársaság egy legendás termékét elevenítették fel Kovásznán, ugyanis a helyi Dre Racing Team, a Trabi Bár szervezésével és a helyi önkormányzat támogatásával megtartották a 11. Trabantos Találkozót a Tündérvölgyben.

Jól állt Sugásfürdőnek a fesztivál

Kicsit nehezen indult, mint a dízelmotor, de nehezen is állt le a buli már az első napon, pénteken, amikor az új helyszínen debütált a tízéves Háromszéki Ifjúsági Tanács által ötödik éve fesztiválosított korábbi Háromszéki Szabadegyetem. A kommunikációsok jól végezték a dolgukat, elérték a résztvevők ingerküszöbét, diákok és családosok is bekapcsolódtak a bőven áradó rendezvényfolyamba.

Van, mit kínálni a turistáknak

Bár már augusztus van, az időjárás fintora folytán még csak a fürdőszezon elején vagyunk. Egyik július végi szombaton Gáspár László Zsolt, az Erdélyi Kárpát-Egyesület keretében szervezett Kisbakancsos túrák főszervezője családjával együtt a megyében található népi feredőkhöz kirándult, egyúttal feltérképezve őket mint jövőbeli gyermektúrák lehetséges célpontjait. E családi inspekció keretében tapasztaltakat osztotta meg blogbejegyzésében, melyet most változatlan formában adunk közre.

Türelmet, elfogadást gyakoroltak

Nagy vállalkozásuk szerencsés végét érték azok a lovas zarándokok, akik a vallásszabadság kikiáltásának és az unitárius egyház fennállásának 450. évfordulójáról 450 kilométeres út megtételével emlékeztek meg. Hosszas előkészületek után, a Miniszterelnöki Hivatal és az egyházak anyagi támogatásával július 7-én indultak Székelyderzsről, Tordáig, Gyulafehérvárig lovagoltak, majd július 20-án érkeztek Oklándra. A felekezeti és emberi tolerancia jegyében zajló kéthetes zarándoklat végül kicsit több lett a tervezettnél (csak 70 kilométerrel), de nem ezért hagyott maradandó nyomot minden résztvevőben.

Sikeres forgácsfesztivál

Vasárnap több mint ötezer látogató fordult meg Kovászna város központjában, ahol a helyi önkormányzat, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület szervezésében megtartották az első Orbaiszéki Forgácsfesztivált. Tizenhárom népi mester, 22 helyi termelő, néptánccsoportok, fúvószene és jó hangulat várta az érdeklődőket.

Udmurtia tömény élmény

Aki annak ellenére néptáncol, hogy manapság ez nem trendi, aki vállalja, hogy hetente kétszer próbára jár, és teszi ezt több évig, míg munkájának gyümölcse meglátszik, végigtáncol 40 előadást egy évben, az megérdemli, hogy jutalmul ország-világnak bemutatkozzék, és kötelessége, hogy ekkor is kultúránkat népszerűsítse – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi ifjúsági Százlábú néptáncegyüttes vezetője, Virág Endre, hogy miért utaztak el június végén több ezer kilométert keletre, hogy részt vegyenek a Híd nemzetközi táncprojekten és a Vorsud Nemzetközi Finnugor Fesztiválon az Orosz Föderáció másfél milliós lakosú tagállamában, az Udmurt Köztársaságban.