Fekete Lovas Zsolt: Életcélom és hivatásom, hogy esélyt adjak a rászoruló fiataloknak

Nem áll mögötte az Európai Unió pénze, csak a saját múltja és tenni akarása mozgatja: Fekete Lovas Zsolt, a Tamási Áron Színház színésze, több zenekar dobosa minden eszközét, elsősorban saját személyiségét felhasználva az őrkői fiatalok számára próbál kiutat keresni.

 

 

Mindez a Communitas Alapítvány által kiutalt alkotói ösztöndíjjal kezdődött, mely felhasználójának egy évig ad annyi anyagi biztonságot, hogy ez idő alatt művészetére figyelhessen az illető. Zsolt lelkiismerete ez időszak végén megszólalt, ha már kapott, talán adnia is kellene, így januárban felballagott az Őrkőre, és minden előzetes ismeretség, kapcsolat nélkül cigány gyermekeket toborzott, hogy elbeszélgessen velük.

Nem csak kaptam, adtam is

– Rettenetesen féltem. Feljutottam az ún. Fehér házig (a közösségi ház az Őrkőn), ahol Kerezsi Katiék, a Caritas önkéntesei már hosszabb ideje foglalkoznak délutáni programok keretében az iskolásokkal. Nagyon örültek annak, hogy végre egy férfi is bekapcsolódik a segítő munkába, hiszen a cigány közösségben nőként elég nehéz a hatékonysághoz szükséges tekintélyt megszerezni. Kezdetben meseolvasással, hangszerkészítéssel építgettem a kapcsolatom a gyerekekkel, kisebbekkel és nagyobbakkal, úgy 15 éves korig. Nagyon lassan ment a dolog… Eltelhetett egy év, mikor a Lármafa Egyesület vezetőjével, Csernátoni Lórival elbeszélgetve felfedeztük, hogy közös törekvéseink vannak, így együtt megszerveztük a Manus cigányfesztivált. A szervezőmunka során ismerkedtem meg Majláth Szabó Attilával, a Sepsi Rádió műsorvezetőjével, akivel először ez alkalommal, majd később is összedolgoztam, és ez tart a mai napig. A Manus fesztiválig nagyon sok energiámba került, hogy megnyerjem a közösség tekintélyesebb tagjait, akik az Amenkha Egyesületben tevékenykedtek, hogy segítsenek. Bizalmatlanok voltak, mint szinte mindenütt a cigányok, akiket nagyon sokszor kihasználnak és félrevezetnek a segítő szándékkal érkezők, akik csak átmenetileg vannak ott, felveszik a pénzt, és elmennek.

Minden a cigányság felé taszít

– Nekem életcélom, hivatásom lett ez, most gondolom úgy, hogy megérkeztem. Bátran és büszkén vállalom a cigány gyökereimet, és látom, hogy a történésekben minden a cigányság felé irányít. Akkor nekem ebben kell megvalósítanom magam, és legyen így! Elég nagy kört befutottam színészként, zenészként, roma politikusokkal, nagy színészekkel ismerkedtem meg, dolgoztam. Az én terem a színház, a film, a zene, és innen származó kapcsolatom arra fordítom vissza, miközben újakat is építek, hogy segítsek a cigánygyerekeknek esélyt adni, kiutat nyújtani. Elsődleges ugyanakkor, hogy a közösségben a szülők felé is nyissak. Büszkén mondhatom, hogy minden anyagi támogatás nélkül, csak a magam erejéből tanítottam, családokat békítettem. A Manuson pedig hatalmas eredménynek könyvelem el, hogy elértük, konfliktusmentesen zajlott le a rendezvény.

Nincs jó minta

A 2014-es népszámláláskor 2900 embert jegyeztek az Őrkőn, sokan elszivárogtak onnan, most 2500-an lehetnek. Vannak nagyon gazdagok ott, akik jól élnek, BMW-vel járnak, ezért nem érdekli őket a többiek sorsa. A mélyszegénységben élők pedig tudatlanságukból fakadóan nem fogják fel: ha segítenek a többieknek, ők is kapnak a közösségtől a maguk során. E két véglet között hatalmas a szakadék, de van ott még sokféle más réteg is, pont mint a „fehérek” között.

– Nem igaz, hogy velük nincs gond, mindamellett hogy munkát és normális egészségügyi ellátást hovatartozásuknál fogva nem kapnak, el kell ismerni, ők is megszokták, hogy mindig kapnak, de ebben a román törvénykezés és szociális rendszer is felelős. Hiszen gyereket még mindig a „szocsiért” csinálnak, mert a gyerekpénzből tudnak élni egyik napról a másikra. Ezzel együtt elkeserítő, hogy a Néri Szent Fülöp Iskolában idén egyetlen gyermek sem végezte el a nyolcadik osztályt. Akkor nem jó az iskola. Vagy lehet, nem az iskolával van a nagyobb baj, inkább azzal, hogy nincs jó minta előttük saját közösségükből, akiktől megtanulhatnák, hogyan kell, lehet érvényesülni az iskola által. Nemrég volt egy gyűlés a Tega, a csendőrség, a rendőrség és az önkormányzat képviseletével, ahol minden kényes téma, a szekerek, a szemét, a lovak szóba került. És itt vetette fel egyik cigány, hogy mi nem élünk ott, nem tudjuk, hogy élnek. Én tudom, hogy ők a jelennek élnek, nincs a génjeikben a tervezett, rendezett, tudatos élet, a jövő. A kereskedés, a közösség, a család a mindenük. Ezért nem lehet velük rövid időn belül eredményt elérni. Ahhoz köztük kellene élni. Mi mindenesetre próbálkozunk. Miután Szabó Attilával összebarátkoztunk, kiderült, hogy van egy álma, egy hely, ahol tulajdonképpen azt lehetne csinálni, amit én már egy éve gyakoroltam a gyermekekkel: beszélgetni, foglalkozni velük, nevelni őket, de segélyt is lehet nyújtani. Így társultam hozzá ezt az álmot megvalósítani.

„Gyulázás” és önkéntesség

A Fekete Lovas Zsolt által heti rendszerességgel tartott foglalkozások – többnyire a szabadtéren – lényegében beszélgetések, ahol az őszinte érdeklődés és figyelem az, ami megnyitja a lelkeket. A gyerekek előadhatják legjobb tudományukat, értékelik egymás meglévő képességeit, csapatépítősdit játszanak, de nem kerülhető meg a színház, a film, a kultúra sem. Pártoltjai között akadnak olyanok, akik semmiféleképpen nem tanulnának tovább, de olyanok is, akik csak családi körülményeik vagy más objektív okok miatt maradtak ki az iskolából. De az őrkői fiatalok mellett más hátrányos szociális helyzetű tizenévesek is rászorulnak a jó szóra és jó példára, így a nevelőközpontok vagy a város perifériájának távlat nélküli, kallódó fiai és leányai. A fiatalok rejtőzködő képességeit felszínre hozni a cél, kommunikációjukat csiszolni, hogy lássák, mennyi út nyílik számukra a „gyulázáson” kívül is. ( A gyulázás ugyanis a háromszéki cigányok által gyakorolt, igen hatékony csoportos megszállása egy-egy németországi városnak, ahol házról házra járva kéregetnek különböző ürügyekkel – és igen eredményesen. Ezt „céges” tevékenységként űzik – Gyula a képzelt vállalkozás neve.)

– Azt szeretném, hogy ráébredjenek, nemcsak a pénz lehet az egyetlen életcél, és nemcsak a kéregetés megszerzésének a módja. Hiszen annyi mindennel lehet pénzt keresni, még akkor is, ha kerülik a 8 órás foglalkoztatottságot!

Az interjú óta eltelt időben megalakult a Speedhelp Egyesület, amelyben Fekete Lovas Zsolt és Szabó Attila is alapító tagok, s amelynek létrejöttéről lapunk is tudósított. De legalább ilyen eredményként könyvelhető el, hogy Zsoltnak sikerült arra bírnia néhány roma fiatalt és felnőttet, hogy önkéntesen dolgozzanak egy, a Szemerja negyedben közösségi akaratból felépülő játszótér építése érdekében. Négy felnőtt és ketten a Zsolt pártfogoltjaiból több órán át hántották a gömbfát, amelyből a leendő játékszerek készülnek. Most már a többieken a sor, akik eddig csak írásban (a közösségi oldalon) vállalták az önkéntes munkát. 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Voltak és vannak magánháborúk

Kinevezett, megfizetett vagy önjelölt hírességek jelentőségteljesen bólogatva mondogatják több-kevesebb titokzatossággal, hogy bizony mind az első, mind a második világháborút előre megtervezték az arra hivatottak. Benne volt abban Trianon, országok fel- és kiosztása. Érvek hangzanak, ömlenek. És el kell ismernünk, hogy azok a tervezetek, képzelődések valóban ott húzódtak a frontok mögött, hatalmas bankok árnyékában. Mennyi minden és mennyi mindenki veszett oda, annak csak cserepeit, töredékét ismerni. Gábor Ferenc három könyvében (Életem viharának emlékére, Gábor Ferenc első világháborús visszaemlékezései, 2013, Isten se akarja, 2015, Írmagja se maradjon, 2018) az az ezrelék van benne, amelyből jelzést emeltem ki.

Már nem csak Európa tartja számon

Finiséhez érkezett az 5. Székelyföldi Grafikai Biennálé, november 9-ig két helyszínen látogatható a 2200 pályaműből kiválasztott legjobb közel 300 alkotást felvonultató tárlat, ha a kapcsolódó kiállításokat nézzük, akkor pedig már négy helyszínen is a grafika Sepsiszentgyörgy egyik főszereplője. A IX. Székelyföld napokat a biennálé-megnyitóval így mindjárt fortéban kezdték meg október 13-án, szombaton az Erdélyi Művészeti Központban.

Régizene a kastélyban

A baróti Kájoni Consort régizene együttes kétnapos ünnepre hívta a hétvégén a kultúra iránt érdeklődőket: a nyolcadik alkalommal megszervezett reneszánsz családi napjuknak és az erdővidéki régizene találkozójuknak az olaszteleki Daniel kastély adott otthont, ám ezúttal nem a szállóként működő nagyobbik épületben, hanem a „kicsi kastélyban” kaptak helyet, mely ugyan még felújítás alatt van, de melynek két terme és előtere az alkalomra épp megfelelőnek bizonyult.

A fiataloknak is ismerniük kell a mártírokat

Háromszéken több településen, így a megyeszékhelyen, Kézdivásárhelyen és Kovásznán is megemlékeztek az aradi tizenhárom vértanúról. A rendezvényeken többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy ma is létezik a szabadság elnyomása iránti törekvés, csak éppen más formát öltött.

Jól mulatott a vásári nép

Hívogatóra sikeredett az idei, nyolcadik Őszi vásár programja Sepsiszentgyörgyön, mely péntektől vasárnapig tartott, és a vásárosok és a városlakók nagy örömére az időjárás is kegyesnek bizonyult. A téren mindkét nap nagy forgalom volt, így vasárnap este az árusok is elégedetten cihelődtek fel, a főteret beterítő sok szalmából pedig mindenki hazavitt emlékbe néhány szállal. Bizonyára a vásárfia is ott lapult a szatyrok, táskák mélyén.

Látogatóban a csíkszeredai börtönben

Múlt héten, csütörtökön kora reggel indultunk Csíkszeredába Fejér László Ödön szenátorral, hogy felkeressük a börtönt, ahol Beke István és Szőcs Zoltán, az ún. székely terrorizmus per két elítéltje raboskodik, miután a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszéken öt év letöltendő börtönt varrtak a nyakukba. Örömmel tapasztaltuk, hogy Beke és Szőcs a körülményekhez képest jól tartják magukat, és továbbra is reménykednek abban, hogy az igazság csak megtalálja útját a túlfűtött nacionalizmus által táplált romániai útvesztőben.

Értéktárat gazdagítottak

Székelyföld gyöngyszemeivel, Hargita és Kovászna megye értékeivel ismerkedhettek meg az egri Szépasszony-völgybe látogatók, ahol a hétvégén háromnapos szüreti gálát tartottak. A város bornegyedében megszervezett 2018-as szüret rendezvényén hagyománya van a Székelyföld gyöngyszemei sorozatnak, hiszen hetedik éve, hogy rendszeresen visszatérnek Egerbe a székely kézművesek, a székelyföldi kultúrát képviselő alkotók.

Hogyan lehet elérni a Z generációt?

Feladták a leckét a mai negyveneseknek és a náluk idősebbeknek. Ha szót akarnak érteni a kütyükkel kelő és fekvő Z generációval, hosszas, előzetes tanulmányokat kell folytatniuk. Márpedig az együttműködés elkerülhetetlen, ebből következően a tanulás is. Az idei tusványosi táborban a Z és C generáció elérési lehetőségeiről, szokásairól és viselkedésmintáiról beszélgettek Erdős Szabolcs, az Együtt Európáért Alapítvány alapítójának moderálásával Héjja Gábor, e szervezet stratégiai tanácsadója, Illés Boglárka jogász, a magyar ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Kádár Magor kolozsvári kommunikációs szakértő, a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklámintézetének vezetője.

Mikor válasszunk és milyen sportot?

Péntek és vasárnap között szervezték meg a megyeszékhelyen a 12. Sportnapokat, ami során számos sportrendezvényre és sportolással kapcsolatos, de formabontó előadásra és bemutatóra került sor. Ilyen szakmák nincsenek is – mondta az egyik résztvevő a szakállas székely vicc („ilyen állat nincs es”) mintájára, de azért helyet foglalt mindjárt az első sorban. A Sepsi Aréna konferenciatermében ugyanis, a sportnapok részeként két fiatal hölgy tartott előadást, egyik sportantropometriával, a másik sportpszichológiával foglalkozik. Ilyen szakmák pedig vannak, csak nem nálunk…

Negyvenöt év képekben

Szombaton a csernátoni Haszmann Pál Múzeum ismét látványos rendezvénnyel örvendeztette meg a régi gépek szerelmeseit. A 6. Csernátoni Burrogtatón minden eddiginél népesebb közönség, több mint kétezer ember vette birtokába a múzeumudvart.

Növöget a kürtőskalács fesztivál

Szép őszi idő koronázta meg a 2. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválját: így nemcsak a kürtőssütő házikók és utánfutók, hanem az emberek is kigurultak a térre, honorálva a szervezők munkáját, de még inkább örvendezve az illatoknak, ízeknek és egymásnak. Lehetett ragaszkodni a hagyományhoz, majszolni a pirult cukormázas kalácsokat, lehetett kísérletezni is az újjal: málnával szórt vagy gyümölccsel, fagyival töltött extra kürtőssel „bűnözni”. És volt sok „hűha” a mega- és gigakalácsok apropóján, a kreatív kürtősök versenyén, no és a Piramis-koncert sem volt utolsó, bár az tette fel a pontot a rendezvénysorozatra.

Kovásznai városünnep mindenkinek

Szeptember 6–9. között tartották a 21. Kovásznai Városnapokat, és a négy nap alatt bizony nem panaszkodhattak az érdeklődők, hiszen a gazdag program- és koncertfelhozatal a szervező helyi önkormányzat odafigyelését dicséri. DJ játszott a fiataloknak, az erősebb zene kedvelőinek a Moby Dick biztosította a hangulatot, a mulatni vágyóknak pedig a Dupla Kávé játszotta az ismerős nótákat.

Látogatóban a Mikes-birtokon

A zabolai Mikes-birtok nyújtotta szálláslehetőségek és a vele járó tevékenységek feledhetetlen élményt nyújtanak az ott tartózkodóknak, hiszen a birtokon ötvöződik a régmúlt hagyatéka a jelenkor modernitásával, amire nemcsak az országból, hanem külföldről is van kereslet. A birtokot működtető Roy Chowdhury-Mikes család nyitott a nagyközönség felé is, nyílt napokat tartanak, amelyek mindig nagy népszerűségnek örvendenek – tudtuk meg az Alexander Roy Chowdhurry (Sándor gróffal) folytatott beszélgetésünkből.

Felhőtlen szórakozás kitűnő időben

A korábbi években megszokott színes, színvonalas programkínálattal zajlott a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom az elmúlt hétvégén. Az értékszüret jegyében megszervezett városünnep a jól bevált programokkal és helyszínekkel jelentkezett, de akadt pár izgalmas újdonság is az idei kavalkádban.

Menjek vagy maradjak?

A menni vagy maradni kérdés nagyon sok fiatal számára felmerül, miután a megélhetősége már saját kezébe kerül. Vajon az itthon maradás vagy a külföldön dolgozás mellé sikerül több pozitív érvet felsorakoztatni? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők Tusványoson, az elvándorlás témáját boncolgató, a Kárpát-medencei ifjúság elvándorlását feltáró kutatások és válaszlehetőségek című panelbeszélgetésen az Orbán Balázs sátorban. Ezt Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási igazgatója moderálta, beszélgető partnerei Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Orbán Balázs parlamenti államtitkár, Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója és Vincze Géza, az Új Nemzedék Központ ügyvezetője voltak.