Bizakodva kelt útra, és élményekkel feltarisznyálva, hitben, nemzettudatban megerősödve tért haza a mintegy 340 erdélyi unitárius, akik magyarországi testvéreikkel félezerre kiegészülve részt vettek a magyar Országházban pénteken megszervezett ünnepi konferencián. Az eseményre az 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság éve rendezvénysorozata részeként került sor.

Megható és felemelő érzés volt március 9-én Budapesten erdélyinek lenni, hiszen székelyruhába és díszmagyarba öltözött sorstársainktól tarkállott a Kossuth tér, az arra járók és turisták nagy megelégedésére. Ugyanakkor a magyar mellett hatalmas székely zászlót lengetett a tavaszi szél a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Országház homlokzatán. Az utóbbiba pedig nem csak beléphettek Erdély és Magyarhon unitárius küldöttei, hanem tanácskozhattak is az egykori Felsőház üléstermében. Ennek célja a múlt jövőbe mutató felidézésén túl a Magyar Országgyűlés által 2018. február 20-án elfogadott ünnepi törvény tudatosítása volt, mellyel január 13-át a vallásszabadság napjának nyilvánította. Így emlékezett meg ugyanis erdélyi jogelődjének a vallásszabadságról Tordán hozott határozatáról.
A szokásos és szükséges ellenőrzés után megilletődve, de boldogan ballagtunk fel az immár nem csak elméletileg, hanem a gyakorlatban is a nemzet házává nemesült parlament fő lépcsősorán, majd tisztelegtünk a Szent Korona előtt. A kezdő­ének és ima elhangzása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke Németh László gondolatait idézve megállapította, „amit az európai történelem a magyarságtól elvett, azt az európai kultúra mindig igyekezett visszaadni.” Az európai kereszténység védelmére vállalkozó középkori magyar királyságot ugyanis a korabeli európai történelem, illetve annak meghatározó szereplői cserbenhagyták, ezért az Mohácsnál megroppant, és később szét is esett – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: az állam elveszítette egységét és önrendelkezését, a magyarság szétszabdalva és megtizedelve, idegen erők és érdekek fennhatósága alá került.

Amit Európától visszakaptunk
Az európai történelem alakítói tehát tulajdonképpen elmúlásra ítélték a magyarságot – folytatta Kövér László –, az európai kultúra azonban az anyanyelvi hitélet, oktatás és művelődést biztosító reformáció ajándékában részesítette, és így megmaradhatott. Elődeink ezt hamarosan kétszer is viszonozták, egyszer a tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsággal, amely nem csak az európai jog, hanem – szellem és kultúra – mérföldköve is. Másodjára pedig az unitárius kultúra és a ráépülő unitárius egyház megteremtésével.
Az unitárius gondolat megtermékenyítő ereje viszont nem pusztán Dávid Ferenc vallásalapító hagyatékában, hanem az erdélyi magyar lélek értékteremtő és értékőrző képességében is rejlik. Éppen ezért a mai magyaroknak erkölcsi kötelessége elődeik kiemelkedő teljesítményének és hagyatékának a megőrzése, valamint annak a magyar közösségnek a védelme és támogatása, mely önazonosságának meghatározó elemét e hitben lelte meg. Nekik pedig őseikhez méltó módon, a 21. században is szilárdan meg kell őrizniük keresztény értékeiket, józan eszüket és magyar szívüket. Hiszen csakis így remélhetjük, hogy a Kárpát-medence és benne Erdély az elkövetkező 450 esztendőben is megmarad a Jóistenhez magyarul imádkozó emberek és közösségek hazájának – zárta gondolatait a fideszes politikus.

Közös nevezőre hozott Krisztus-hívők
A másodikként szóra emelkedő Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a történelmi párhuzamok felismerése, a tanulságok levonása, naprakésszé tétele és jelenben való alkalmazása joga, kötelessége és felelőssége is egyúttal a nemzetben gondolkozó politikusnak. A történelmet ugyanis annak a megértése érdekében kell megtanulnunk, hogy valójában kik is vagyunk. Hogy ne kövessük el újra meg újra a múlt hibáit, bűneit, hogy a jelen sorskérdéseinek megoldásához kapaszkodót, valamint példát találjunk elődeink cselekedeteiben.
Lázár példaként napjaink történéseit hozta fel, amikor keletről induló, idegen vallású és kultúrájú tömegek dörömbölnek Európa kapuin, Nyugaton pedig homogenizáló, a nemzeti azonosságtudatra, valamint függetlenségre fittyet hányó birodalmi törekvések szorítják kapocsba a kontinenst, akárcsak egykor. Szerencsére ama nehéz idők erdélyi vezetői megőrizték a józanságukat, magyarságukat, európaiságukat és türelmes kereszténységüket. Tordán ugyanis közös nevezőre hozták az addig megosztott európai Krisztus-hívőket, ezzel hozzájárulván az európai tudat megszületéséhez és tartalommal való megtöltéséhez. Így élhettük túl a vészterhes évszázadokat, annak tanulságaként, hogy megmaradni csak keresztény összefogással lehet – mondotta Lázár.

Nem csupán köldöknéző múltidézés
Utolsóként Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelvén, hogy minket, erdélyi magyarokat otthontalanná tett ugyan a tékozló történelem, azonban nemzettestvéreinktől lélekben elszakítani nem tudott. De még az országhatár, szögesdrót és az anyanyelvünket, valamint hitünket elvenni akaró aljas szándék sem, mert – Illyés Gyula szavainak megfelelően a haza a magasban van, nem csak a talpunk alatt. Ennek jegyében pedig a vallásszabadság évében esedékes rendezvényekkel az unitárius egyház nem csupán köldöknéző múltidézésre akar alkalmat teremteni, hanem a nyitásra és egymás felé indulásra is, hogy „az időbeli, térbeli, hitelvi, világnézeti szétszórattatásainkból haza térhessünk ebbe a közös szellemi hazába” – fogalmazott a közügyigazgató.
Az elhangzott üdvözlőbeszédek után tudományos előadások következtek, melyek során Horn Ildikó budapesti, valamint Kovács Sándor és Czire Szabolcs kolozsvári egyetemi tanárok, Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze mutatott rá az 1568-as tordai országgyűlés határozatának jelentőségére, valamint az unitárius hitelvek és eszmerendszer sajátosságaira. Szó esett továbbá az unitárius egyháznak a magyar nemzettudat kialakításában és megerősítésében, illetve az oktatásban és művelődésben játszott szerepéről is.
A himnuszaink közös eléneklése után idegenvezetők jóvoltából szerezhettünk tudomást Országházunk megannyi csodájáról és jellegzetességéről, majd megtekintettük az állam által visszaszolgáltatott belvárosi unitárius templomot és ingatlant. A magyar unitáriusok találkozója gálaesttel ért véget a Pesti Vigadó kívül fenséges, belül tündöklő épületében.

 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Szülőföldem a mindenségem

Ma ünnepli 80. születésnapját lapunk főmunkatársa, Czegő Zoltán költő-író. Ez alkalomból egy, a Helikon irodalmi folyóirat számára készített interjú rövidített változatával köszöntjük – Isten éltesse sokáig, és adjon erőt, egészséget meg alkotókedvet, hogy „népét” továbbra is szolgálhassa!

AgroFeszt harmadszor

Tegnap ismét városra költözött a falu egy nap erejéig – az Agrosic Közösségek Közti Társulás harmadik alkalommal szervezte meg nagysikerű családi rendezvényét, az AgroFesztet.

Jövőre hivatalos lesz

Az idő kedvezett, és bár kevés csapattal, de a hétvégén annak rendje s módja szerint lezajlott az első, még kísérleti jelleggel megszervezett barbecue-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. Az Amerika déli államaiból származó ínyencséget a csapatok a szakma legfelsőbb fóruma, a Kansas City Barbecue Society által diktált szabályok szerint készítették el.

Hová tűnik el 70 millió euró a háromszéki mezőgazdaságból?

2017-ben 70 millió euró, azaz több mint 320 millió lej európai uniós támogatás érkezett Kovászna megyébe a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen (APIA) keresztül. Annak próbáltunk utánajárni, hová tűnik el ez a tengernyi pénz, mert holland tejet és lengyel sajtot még mindig többet lehet kapni az üzletekben, mint háromszékit.

Gyerekeinket ünnepeltük

Az idei gyermeknapokon is bizonyosságot nyert, hogy egy kis odafigyeléssel, a hétköznapi pénzhajhász világból való elszabadulással tehető igazán varázslatossá a kicsik élete! A legegyszerűbb játékok aratták a legnagyobb sikereket. A műanyag bóvlik világából kiragadott csöppségek önfeledten lépkedtek kukoricaháncson, dión vagy gólyalábon, rajzoltak színesebbnél színesebb fantáziaszüleményeket a flaszterre, nemezelhettek színes labdákat, és sorolhatnánk. A kutyasimogatás, a huszárokkal való lovagolás, falmászás, a hegyimentők tiroli csúszdája, a rendőrség, tűzoltóság bemutatói is elkápráztatták az „ünnepelteket”. Természetesen, ebben a „tökéletes” világban is akadtak egyeseknek drága, így elérhetetlen portékák, koncertek, ugyanakkor számos szülő – munkahelyi kötelezettségei miatt – lemaradt az amúgy hivatalos ünnepről, szerencsére a nagyszülők pótolták őket.

Aki égig érő fáról álmodik

A háromszékiek számára Orbán Imola neve egybeforrt a Bóbita Egyesületével, mindenki csak „bóbitás Imolaként” ismeri, holott a kezdeti gyerekfoglalkozások idővel kinőtték magukat. Az élmények és játékos módszerek maradtak, viszont olyan háttértartalom került mögéjük, amely sajátos módon gondoskodik személyiségfejlesztésről, hatékony nevelési módszerekről és még sorolhatnánk. Ismerjék meg az élménypedagógia háromszéki úttörőjét, Orbán Imolát, aki folyamatosan varázskapukat nyitogat.

Újrahasznosít, és nem siet

A természeti környezet lassan kritikussá váló állapota, a hulladék-felhalmozódás, a fosszilis energiahordozók fogyása, az energiadrágulás, a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe nyomuló szempontok, és pár éve divattá tették a természetes (lebomló anyagokból épült), ugyanakkor jól szigetelő, télen meleg, nyáron hideg házak építését. A szalmabálaház azonban nem új keletű, egy százéves épület Franciaországban ma is ereje teljében van. Háromszéken is tudunk két ilyen, a közelmúltban épült házról, Székelyföldön lehet már egy tucat, Magyarországon pedig közösségi épületeket, panziókat, lakóházakat húztak fel ily módon. Antal András derűsen beszél arról, milyen hóbortosnak nézték, és nézik most is, mert Árkoson szalmabálaházat épít. Mi tudjuk, hogy jól teszi. Elmeséljük, miért.

„Jövőben hamarabb rendezzük”

Csütörtöktől vasárnapig a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás parkban a helyi önkormányzat és az Assa Divi Kft. közös szervezésében tizedik alkalommal rendeztek dísznövény-kiállítást és -vásárt. Az időjárás ezúttal a szervezők mellé állt, és bár az előző évekhez képest kevesebb termelő kínálta növényeit, virágait és kertészeti árucikkeit, a látogatók nem tértek haza üres kézzel. Kísérő programokban sem volt hiány, és a négy nap alatt több ezren fordultak meg a helyszínen.

Sikeres országos kettesfogathajtó verseny Oltszemen

A lovak szerelmeseit és a lovassport nagyjait vonzotta az oltszemi maratonhajtó pályán május 17–20. között megtartott országos kettesfogathajtó verseny, amelyre 12 kettes- és egy négyesfogat nevezett be. A díjhajtás, maraton- és akadályhajtás versenyszámainak összesítéseként Bartha Eduárd bizonyult a legjobbnak.

Nyolcvanmillió eurós projekt

Tíz év alatt építené ki teljes egészében Kovászna megye minden településének víz- és csatornahálózatát az Aquacov Közösségek Közötti Társulás. Az ambiciózus projekt több mint 80 millió euróba kerül.

Körtúra Oroszhegy környékén

Vasárnap a Járjuk be Erdővidéket! túrasorozat 98. túráját tartották. Mint ahogy az utóbbi időben többször is előfordult, a kirándulás célpontját ezúttal is egy Erdővidéken kívüli terület képezte, éspedig a Hargita megyei, szilvapálinkájáról híres Oroszhegy falunak és környékének a bejárása.

Köllő Zsolt-Ágoston utazásai fényképekben

Köllő Zsolt-Ágoston, a Székely Mikó Kollégium 47 éves biológiatanára az iskola keretében számos izgalmas kirándulást szervez, diákjai a kikapcsolódás, a feltöltődés, a tapasztalatszerzés mellett azért is szeretnek vele túrázni, mert hamarabb választ kapnak, ha egy-egy növény, rovar nevére kíváncsiak, mintha ezeket fokos határozókból kéne kikeresniük lépten-nyomon. A huszonhárom éve túrázó biológiatanár hétvégén tartott teltházas előadást természetjárásairól a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban, és a varázslatos helyeket megörökítő fényképek mellett számos érdekességet is megosztott lapunkkal: kiderült, hogy mindig előfordulnak kuriózumok egy-egy kirándulás alatt, pár hete például a Vargyas-szorosban egy olyan kockásliliom fajra (Fritillaria montana) bukkantak, amiről eddig nem tudták a szakemberek, hogy létezik azon a vidéken. Más, érdekes, veszélyesebb „kiruccanásokról” is érdeklődtünk.

Sárkányként harcoltunk az idővel

Míg a városvezetés és a Szent György Napokat szervező Városimázs Iroda azzal „riogatott”, hogy szűkös az idei rendezvény büdzséje, és emiatt kevesebb lesz a program, mi eljátszottunk a gondolattal, hogy ha nem újságíróként veszünk részt a forgatagban, hogyan tudnánk unatkozni. Megpróbáltuk kihuzigálni azokat a programpontokat, amelyek úgymond nem érdekelnek, és csak arra elmenni, ami jónak ígérkezett. Be kell vallanunk, frusztráltak lettünk, mert idén is a bőség zavarával küszködtünk. Utcai légtornászok, utcazenészek, a kultúrkertbeli fellépők, oda még a hely hangulata is vonzott, kiállítások, író-olvasó találkozók, ráadásul a főszínpadon is történtek érdekes dolgok éjszakába nyúlóan. Mindig az az érzésünk volt, hogy éppen most maradunk le valamiről… De kinek jutna eszébe minderre panaszkodni, mikor a hétköznapokban erre vágyunk? És mindehhez napsütést is adott a Fennvaló bőséggel. Alábbi összeállításunkban a Szent György Napok színes hétvégéjének a hangulatát próbáljuk meg visszaadni a teljeség igénye nélkül.

Ami jól áll a piros táskához

A korán jött nyári melegben a bogarak meg a gyerekek kipörögtek a napvilágra, a retromobilok pedig a térre: a szervezők nagy szívfájdalmára az oldtimer autók vasárnapi, első tavaszi parádéján csak a Bodok szálloda előtti téren engedélyezték a parkolást, holott tavaly a főtéren sokkal jobban érvényesültek a kisuvickolt régi autók. Emiatt aztán kissé szorosan állt a több mint 50 kiállított jármű és 25 motorbicikli, ennek ellenére a csodálók megtalálták őket, és szívesen pózoltak a régi idők klasszikusainál.