Bizakodva kelt útra, és élményekkel feltarisznyálva, hitben, nemzettudatban megerősödve tért haza a mintegy 340 erdélyi unitárius, akik magyarországi testvéreikkel félezerre kiegészülve részt vettek a magyar Országházban pénteken megszervezett ünnepi konferencián. Az eseményre az 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmából meghirdetett vallásszabadság éve rendezvénysorozata részeként került sor.

Megható és felemelő érzés volt március 9-én Budapesten erdélyinek lenni, hiszen székelyruhába és díszmagyarba öltözött sorstársainktól tarkállott a Kossuth tér, az arra járók és turisták nagy megelégedésére. Ugyanakkor a magyar mellett hatalmas székely zászlót lengetett a tavaszi szél a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Országház homlokzatán. Az utóbbiba pedig nem csak beléphettek Erdély és Magyarhon unitárius küldöttei, hanem tanácskozhattak is az egykori Felsőház üléstermében. Ennek célja a múlt jövőbe mutató felidézésén túl a Magyar Országgyűlés által 2018. február 20-án elfogadott ünnepi törvény tudatosítása volt, mellyel január 13-át a vallásszabadság napjának nyilvánította. Így emlékezett meg ugyanis erdélyi jogelődjének a vallásszabadságról Tordán hozott határozatáról.
A szokásos és szükséges ellenőrzés után megilletődve, de boldogan ballagtunk fel az immár nem csak elméletileg, hanem a gyakorlatban is a nemzet házává nemesült parlament fő lépcsősorán, majd tisztelegtünk a Szent Korona előtt. A kezdő­ének és ima elhangzása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke Németh László gondolatait idézve megállapította, „amit az európai történelem a magyarságtól elvett, azt az európai kultúra mindig igyekezett visszaadni.” Az európai kereszténység védelmére vállalkozó középkori magyar királyságot ugyanis a korabeli európai történelem, illetve annak meghatározó szereplői cserbenhagyták, ezért az Mohácsnál megroppant, és később szét is esett – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: az állam elveszítette egységét és önrendelkezését, a magyarság szétszabdalva és megtizedelve, idegen erők és érdekek fennhatósága alá került.

Amit Európától visszakaptunk
Az európai történelem alakítói tehát tulajdonképpen elmúlásra ítélték a magyarságot – folytatta Kövér László –, az európai kultúra azonban az anyanyelvi hitélet, oktatás és művelődést biztosító reformáció ajándékában részesítette, és így megmaradhatott. Elődeink ezt hamarosan kétszer is viszonozták, egyszer a tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadsággal, amely nem csak az európai jog, hanem – szellem és kultúra – mérföldköve is. Másodjára pedig az unitárius kultúra és a ráépülő unitárius egyház megteremtésével.
Az unitárius gondolat megtermékenyítő ereje viszont nem pusztán Dávid Ferenc vallásalapító hagyatékában, hanem az erdélyi magyar lélek értékteremtő és értékőrző képességében is rejlik. Éppen ezért a mai magyaroknak erkölcsi kötelessége elődeik kiemelkedő teljesítményének és hagyatékának a megőrzése, valamint annak a magyar közösségnek a védelme és támogatása, mely önazonosságának meghatározó elemét e hitben lelte meg. Nekik pedig őseikhez méltó módon, a 21. században is szilárdan meg kell őrizniük keresztény értékeiket, józan eszüket és magyar szívüket. Hiszen csakis így remélhetjük, hogy a Kárpát-medence és benne Erdély az elkövetkező 450 esztendőben is megmarad a Jóistenhez magyarul imádkozó emberek és közösségek hazájának – zárta gondolatait a fideszes politikus.

Közös nevezőre hozott Krisztus-hívők
A másodikként szóra emelkedő Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a történelmi párhuzamok felismerése, a tanulságok levonása, naprakésszé tétele és jelenben való alkalmazása joga, kötelessége és felelőssége is egyúttal a nemzetben gondolkozó politikusnak. A történelmet ugyanis annak a megértése érdekében kell megtanulnunk, hogy valójában kik is vagyunk. Hogy ne kövessük el újra meg újra a múlt hibáit, bűneit, hogy a jelen sorskérdéseinek megoldásához kapaszkodót, valamint példát találjunk elődeink cselekedeteiben.
Lázár példaként napjaink történéseit hozta fel, amikor keletről induló, idegen vallású és kultúrájú tömegek dörömbölnek Európa kapuin, Nyugaton pedig homogenizáló, a nemzeti azonosságtudatra, valamint függetlenségre fittyet hányó birodalmi törekvések szorítják kapocsba a kontinenst, akárcsak egykor. Szerencsére ama nehéz idők erdélyi vezetői megőrizték a józanságukat, magyarságukat, európaiságukat és türelmes kereszténységüket. Tordán ugyanis közös nevezőre hozták az addig megosztott európai Krisztus-hívőket, ezzel hozzájárulván az európai tudat megszületéséhez és tartalommal való megtöltéséhez. Így élhettük túl a vészterhes évszázadokat, annak tanulságaként, hogy megmaradni csak keresztény összefogással lehet – mondotta Lázár.

Nem csupán köldöknéző múltidézés
Utolsóként Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelvén, hogy minket, erdélyi magyarokat otthontalanná tett ugyan a tékozló történelem, azonban nemzettestvéreinktől lélekben elszakítani nem tudott. De még az országhatár, szögesdrót és az anyanyelvünket, valamint hitünket elvenni akaró aljas szándék sem, mert – Illyés Gyula szavainak megfelelően a haza a magasban van, nem csak a talpunk alatt. Ennek jegyében pedig a vallásszabadság évében esedékes rendezvényekkel az unitárius egyház nem csupán köldöknéző múltidézésre akar alkalmat teremteni, hanem a nyitásra és egymás felé indulásra is, hogy „az időbeli, térbeli, hitelvi, világnézeti szétszórattatásainkból haza térhessünk ebbe a közös szellemi hazába” – fogalmazott a közügyigazgató.
Az elhangzott üdvözlőbeszédek után tudományos előadások következtek, melyek során Horn Ildikó budapesti, valamint Kovács Sándor és Czire Szabolcs kolozsvári egyetemi tanárok, Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze mutatott rá az 1568-as tordai országgyűlés határozatának jelentőségére, valamint az unitárius hitelvek és eszmerendszer sajátosságaira. Szó esett továbbá az unitárius egyháznak a magyar nemzettudat kialakításában és megerősítésében, illetve az oktatásban és művelődésben játszott szerepéről is.
A himnuszaink közös eléneklése után idegenvezetők jóvoltából szerezhettünk tudomást Országházunk megannyi csodájáról és jellegzetességéről, majd megtekintettük az állam által visszaszolgáltatott belvárosi unitárius templomot és ingatlant. A magyar unitáriusok találkozója gálaesttel ért véget a Pesti Vigadó kívül fenséges, belül tündöklő épületében.

 

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Negyvenöt év képekben

Szombaton a csernátoni Haszmann Pál Múzeum ismét látványos rendezvénnyel örvendeztette meg a régi gépek szerelmeseit. A 6. Csernátoni Burrogtatón minden eddiginél népesebb közönség, több mint kétezer ember vette birtokába a múzeumudvart.

Növöget a kürtőskalács fesztivál

Szép őszi idő koronázta meg a 2. Kürtőskalács – Édes ízek fesztiválját: így nemcsak a kürtőssütő házikók és utánfutók, hanem az emberek is kigurultak a térre, honorálva a szervezők munkáját, de még inkább örvendezve az illatoknak, ízeknek és egymásnak. Lehetett ragaszkodni a hagyományhoz, majszolni a pirult cukormázas kalácsokat, lehetett kísérletezni is az újjal: málnával szórt vagy gyümölccsel, fagyival töltött extra kürtőssel „bűnözni”. És volt sok „hűha” a mega- és gigakalácsok apropóján, a kreatív kürtősök versenyén, no és a Piramis-koncert sem volt utolsó, bár az tette fel a pontot a rendezvénysorozatra.

Kovásznai városünnep mindenkinek

Szeptember 6–9. között tartották a 21. Kovásznai Városnapokat, és a négy nap alatt bizony nem panaszkodhattak az érdeklődők, hiszen a gazdag program- és koncertfelhozatal a szervező helyi önkormányzat odafigyelését dicséri. DJ játszott a fiataloknak, az erősebb zene kedvelőinek a Moby Dick biztosította a hangulatot, a mulatni vágyóknak pedig a Dupla Kávé játszotta az ismerős nótákat.

Látogatóban a Mikes-birtokon

A zabolai Mikes-birtok nyújtotta szálláslehetőségek és a vele járó tevékenységek feledhetetlen élményt nyújtanak az ott tartózkodóknak, hiszen a birtokon ötvöződik a régmúlt hagyatéka a jelenkor modernitásával, amire nemcsak az országból, hanem külföldről is van kereslet. A birtokot működtető Roy Chowdhury-Mikes család nyitott a nagyközönség felé is, nyílt napokat tartanak, amelyek mindig nagy népszerűségnek örvendenek – tudtuk meg az Alexander Roy Chowdhurry (Sándor gróffal) folytatott beszélgetésünkből.

Felhőtlen szórakozás kitűnő időben

A korábbi években megszokott színes, színvonalas programkínálattal zajlott a kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom az elmúlt hétvégén. Az értékszüret jegyében megszervezett városünnep a jól bevált programokkal és helyszínekkel jelentkezett, de akadt pár izgalmas újdonság is az idei kavalkádban.

Menjek vagy maradjak?

A menni vagy maradni kérdés nagyon sok fiatal számára felmerül, miután a megélhetősége már saját kezébe kerül. Vajon az itthon maradás vagy a külföldön dolgozás mellé sikerül több pozitív érvet felsorakoztatni? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők Tusványoson, az elvándorlás témáját boncolgató, a Kárpát-medencei ifjúság elvándorlását feltáró kutatások és válaszlehetőségek című panelbeszélgetésen az Orbán Balázs sátorban. Ezt Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási igazgatója moderálta, beszélgető partnerei Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, Orbán Balázs parlamenti államtitkár, Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója és Vincze Géza, az Új Nemzedék Központ ügyvezetője voltak.

A hősökre emlékeztek

Vasárnap több ezren adóztak a két világégés során az Úz-völgyében elesett katonák emlékének. A Kárpát-medence különböző szegleteiből felkerekedő zarándokok ezúttal is méltóságteljes ünnepség keretében rótták le kegyeletüket a haza oltárán magukat feláldozó hősök végső nyugvóhelyén. Közülük eddig 845 személyt sikerült beazonosítani. A csíkszentmártoni önkormányzat jóvoltából neveiket immár a temető kerítésére rögzített gránittáblák őrzik.

A Besenyői-tó áldozatai

Dálnoki Sándor nyugalmazott sporttanár, a maksai iskola volt igazgatója létrehozása óta (1977-ben kezdődtek el a munkálatok) szerelmese a sepsibesenyői tónak, ezért annak északnyugati partján 1983-tól időszakosan, majd az 1989-es rendszerváltás után végleg megtelepedett. Jó ismerője tehát a 86 hektáron elterülő víztükörnek, amely az évek során tudomása szerint tizenegy áldozatot szedett, hetet pedig ki tudott menteni.

Emlékezés és emlékeztetés

Több mint száz résztvevője volt a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állománya által hétfőn szervezett gyalogtúrának, amellyel a 24. székely határvadász zászlóalj katonái és vitéz Mező Ferenc tartalékos zászlós emléke előtt tisztelegtek.

Trabantosok találkoztak

Hétvégén, péntek, szombat, vasárnap a Német Demokratikus Köztársaság egy legendás termékét elevenítették fel Kovásznán, ugyanis a helyi Dre Racing Team, a Trabi Bár szervezésével és a helyi önkormányzat támogatásával megtartották a 11. Trabantos Találkozót a Tündérvölgyben.

Jól állt Sugásfürdőnek a fesztivál

Kicsit nehezen indult, mint a dízelmotor, de nehezen is állt le a buli már az első napon, pénteken, amikor az új helyszínen debütált a tízéves Háromszéki Ifjúsági Tanács által ötödik éve fesztiválosított korábbi Háromszéki Szabadegyetem. A kommunikációsok jól végezték a dolgukat, elérték a résztvevők ingerküszöbét, diákok és családosok is bekapcsolódtak a bőven áradó rendezvényfolyamba.

Van, mit kínálni a turistáknak

Bár már augusztus van, az időjárás fintora folytán még csak a fürdőszezon elején vagyunk. Egyik július végi szombaton Gáspár László Zsolt, az Erdélyi Kárpát-Egyesület keretében szervezett Kisbakancsos túrák főszervezője családjával együtt a megyében található népi feredőkhöz kirándult, egyúttal feltérképezve őket mint jövőbeli gyermektúrák lehetséges célpontjait. E családi inspekció keretében tapasztaltakat osztotta meg blogbejegyzésében, melyet most változatlan formában adunk közre.

Türelmet, elfogadást gyakoroltak

Nagy vállalkozásuk szerencsés végét érték azok a lovas zarándokok, akik a vallásszabadság kikiáltásának és az unitárius egyház fennállásának 450. évfordulójáról 450 kilométeres út megtételével emlékeztek meg. Hosszas előkészületek után, a Miniszterelnöki Hivatal és az egyházak anyagi támogatásával július 7-én indultak Székelyderzsről, Tordáig, Gyulafehérvárig lovagoltak, majd július 20-án érkeztek Oklándra. A felekezeti és emberi tolerancia jegyében zajló kéthetes zarándoklat végül kicsit több lett a tervezettnél (csak 70 kilométerrel), de nem ezért hagyott maradandó nyomot minden résztvevőben.

Sikeres forgácsfesztivál

Vasárnap több mint ötezer látogató fordult meg Kovászna város központjában, ahol a helyi önkormányzat, Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület szervezésében megtartották az első Orbaiszéki Forgácsfesztivált. Tizenhárom népi mester, 22 helyi termelő, néptánccsoportok, fúvószene és jó hangulat várta az érdeklődőket.

Udmurtia tömény élmény

Aki annak ellenére néptáncol, hogy manapság ez nem trendi, aki vállalja, hogy hetente kétszer próbára jár, és teszi ezt több évig, míg munkájának gyümölcse meglátszik, végigtáncol 40 előadást egy évben, az megérdemli, hogy jutalmul ország-világnak bemutatkozzék, és kötelessége, hogy ekkor is kultúránkat népszerűsítse – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi ifjúsági Százlábú néptáncegyüttes vezetője, Virág Endre, hogy miért utaztak el június végén több ezer kilométert keletre, hogy részt vegyenek a Híd nemzetközi táncprojekten és a Vorsud Nemzetközi Finnugor Fesztiválon az Orosz Föderáció másfél milliós lakosú tagállamában, az Udmurt Köztársaságban.