Makfalvi Zsuzsa: A földtörténetből sejthető, mi következik

A művelődési szempontból igencsak telített szentgyörgyi hétvége egyik eseménye volt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság rendezvénye a XVII. EMT-napok címszó alatt, melynek előadóit és előadásait a Míves Ház fogadta be.

Bár az utóbbi időben Romániában kissé háttérbe szorult a tudományművelés, a nevelés, az mégsem elhanyagolható, és az EMT nem mond le a tudásalapú társadalomról, ahogyan azt Szakács Zoltán, a helyi szervezet elnöke is megfogalmazta. Az előző évekbeli föld és víz téma után idén a levegő szerepelt a tudományos értekezlet terítékén.
A konferenciát megelőző napon a Schweighofer fafeldolgozóhoz látogattak a résztvevők, utána pedig Réty és Besenyő felé kirándultak.
A terepen szerzett tapasztalatok után a világegyetemben űrhajóként száguldozó Földünk védőburkáról, a légkör szerepéről értekezett Makfalvi Zsuzsa, a Székely Mikó Kollégium tanára. A földtörténeti tapasztalatok alapján megjósolható, hogy az szén, amely a dinoszauruszok korában elburjánzó hatalmas növénytömegből kőolaj, kőszén, mészkő formájában épült be a földkéregbe, a „napfény-konzervek” felbontogatása során az atmoszférába visszakerülve felmelegedést okoz, hacsak nem teszünk azért, hogy ne következzen be a légkör összetevői arányának a felborulása, és oxigént is nagyobb mennyiségben juttatunk bele. Ehhez erdőket kellene ültetni vagy vegycsapdákkal lekötni a szén-dioxidot. Ha a székelységnek van válasza hidegre, a melegre már kevésbé, pedig ugyanaz a módszer: a népi építészetben fellelhető vastag falak, kicsi ablakok, vagy manapság a szigetelés és árnyékolás.
Török Árpád tanár a levegő állapotának turisztikai–gazdasági vonatkozásaira tért ki, megemlítve, hogy a klímaváltozásnak, felmelegedésnek a növényi szintek átrendeződése, egyes fajok inváziója is következménye, mifelénk pedig teret nyernek olyan növényi kultú­rák, amelyek eddig nem voltak otthon: a paprika, padlizsán, barack, cseresznye és szelídgesztenye.
A hőmérséklet, páratartalom drasztikus változásai károsítják legjobban a műalkotásokat – tudhattuk meg Vitek Norberttől, a művészeti líceum tanárától. A napsugár, az UV-sugárzás is felgyorsít olyan folyamatokat, amelyek kárt tehetnek a kőből, fémből készült épületekben, szobrokban. A károk megelőzése nyilván ezen hatások kiszűrését, minimalizálását célozzák meg.
Végül Csákány László, a Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke beszélt a levegő, víz, klíma kapcsolatáról, az erdők szerepéről a levegőszennyezés kiszűrésében, a városok levegőjének hűtésében. Szentgyörgyieket közvetlenül is érint a tény, hogy a Görgő-csúcson levő fenyőerdő eltéríti a nagy nedvességtartalmú felhőket, azok csak terhük nagy részét elhullatva, Szépmező felől térnek vissza a város fölé.
Az előadások szünetében Török Árpád sokéves idegenvezetői tapasztalata alapján megírt Észak-Erdélyi és bukovinai útikalauzát mutatta be, mely nyolcadik útikönyveinek sorozatában. (A következő Szentgyörgyről szól majd.) <

Névtelen hozzászólások:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Facebook hozzászólások:

Ajánló

Felkelés és következményei

János Zsigmond az általános felfordulás közepette, május közepén követeket küldött a székelyek táborába: miért késlekednek hadaihoz csatlakozni? Akkor már Görgényben és Régen környékén egy kétezres székely csapat udvarházakat dúlt fel, egyik célpontjuk egy, a vármegyei területről beköltözött nemes háza volt. A székelyeket Gyepes Ambrus, Nagy György és Bán András hadnagyok vezették. Május végén összecsaptak Majláth […]

Indul a fesztiválszezon

Az utóbbi években igencsak telítetté vált az erdélyi fesztiválpiac, szinte nincs olyan nyári hétvége, amikor ne lenne valamilyen nagy érdeklődésre számot tartó rendezvény. Mi most ezek közül csemegézünk, a teljesség igénye nélkül bemutatva néhányat a legnépszerűbb zenei fesztiválok közül, de körülnézünk szűkebb pátriánkban is, hiszen Háromszéken is van miből válogatni, ha szórakozni szeretnénk.   DoubleRise […]

Mohács és a székelyek II.

Az utóbbi évek kutatásai sok korábbi legendát megcáfoltak, így azt is, hogy Szapolyai János erdélyi vajda késlekedését a mohácsi csatából valamilyen önös számítás okozta. Ezt főleg az osztrák propaganda terjesztette róla. Oborni Teréz összegezi a kutatási eredményeket, melyek szerint II. Lajos magyar királytól a vajda nagyon ellentmondásos utasításokat kapott korábban, nem valószínű, hogy a maga […]

Várostörténeti kronológia

Május 11-én, pénteken mutatták be a megyeszékhelyen dr. Lă­că­tu­șu Ioan nyugalmazott levéltáros, román közösségi szervező legújabb kötetét.

Három helyszín, négy nap

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum buszban rendezett be mozgó tárlatot, amely 2017 júliusától egy éven át járja a magyarországi és határon túli magyarlakta területeket. Az Arany-busz négy napig és három településen lesz látogatható Háromszéken.

A székely örökség

Egyed Ákos akadémikus összefoglalásából fény vetül arra is, hogyan gazdálkodtak és hagytak örökséget elődeink a 13. századra nagy vonalakban kialakult falurendszer hálózatán belül. Ami az öröklést illeti, alapvető tilalom szabta meg annak a rendjét, és ez lényegi különbség volt a királyság többi területével szemben. Nevezetesen az, amit 1555-ben nagyon frappánsan imígyen fogalmaztak meg a törvénygyűjteményben: […]

Röviden

SZENT GYÖRGY NAPOK A hétvégi programot külön műsormellékletben közöltük. MŰVÉSZ MOZI Péntek 16.15 Jönnek a kacsák (am.-kín. animációs film, r. sz., 91 p.); 16.15 România neîmblânzită (román dokumentumfilm, 90 p.); 18.00 Szűzőrség (am. vígjáték, 104 p); 18.15 Éjjeli napfény (am. romantikus dráma, m. sz., 91 p.); 20.00 Sötétben (ném.-fran. krimi, 106 p.); 20.15 Bosszúállók: Végtelen […]

Városszépítő program

Április 27-én, pénteken 18 órától a baróti Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete (ZIKE) és Erdővidék Múzeuma Kalendáriuma közös szervezésében a múzeum Kászoni Gáspár-termében a Föld napjához is kapcsolódva Településszépítő nap, avagy miénk itt a tér címmel Egyed Emőke egyesületi elnök és Benkő László alelnök tart vetített képes előadást a ZIKE kezdeményezésére indított városszépítő programról. Házigazda: Hoffmann […]

Múzeumi tevékenység

Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum olyan kiállítást hozott létre, amely az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözi.

Virágzó Szicília

A baróti Tortoma Önkéző Kör látogatói legutóbb a földrészünk déli felén található Szicília szigetére utazhattak képzeletben, illetve fotók segítségével, melyekhez magyarázatot Andorkó Imola fűzött. A bardoci iskola földrajz szakos tanára februárban látogatta meg a mifelénk többnyire csak maffiózóiról híres olasz országrészt.

Ramon a Szimplában

Barátoknak adományozott, megtagadott és rehabilitált festményekből, illetve újabb alkotásokból állt össze az a kiállítás, amelyet a Szent György Napok idejére rendezett be Ramon Grossos szentgyörgyi festő a Szimplában, illetve az annak udvarán kialakított helyiségben. A szerdai megnyitón a művészt faggattuk.

Maradandó élménnyel lettünk gazdagabbak

Lélekmelegítő és erősítő, színvonalas kikapcsolódást nyújtó és örömfakasztó koncerttel ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját szerda este a sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar. A rangos eseménynek az Andrei Mureşan Színház adott otthont.

Magyar humoristák előadása

Magyarországon egyre népszerűbb, nálunk viszont még „bevezetés” alatt álló műfajnak számít a stand-up comedy, amit dumaszínháznak „magyarosítottak”. Az RTL Klub televízió Showder Klubjában fellépő humoristák közül ketten, Mogács Dániel és Beliczai Balázs a Szent György Napok alatt nyújtanak ízelítőt a műfajból.

Szent György Napok 2018 kulturális hete

Idén sem panaszkodhat senki a Szent György Napok kulturális hetének kínálatára – a szombattól csütörtökig tartó kulturális hét programja bővelkedik koncertekben, kiállításokban, irodalomban, humorban és színházban is.

A régi Málnásfürdő képekben

Az egykor szebb napokat megélt Málnásfürdő ásványvizeinek és gázkiömléseinek gyógyító hatását a hagyomány szerint pásztorok fedezték fel, amikor rühös kecskéiket fürösztötték a későbbi Lobogó-fürdő helyén feltörő borvízben. Mindez a 18. században történhetett, mígnem a 19. század derekán a szóban forgó Olt-menti bugyogókkal teli mocsaras terület házasulás révén nem került Semsey Tamás tulajdonába.